A kis balti ország nemcsak a Skype, az e-állampolgárság és a füstszaunák miatt izgalmas hely, de természeti, történelmi és kulturális öröksége miatt is. Idén a második legnagyobb észt város, Tartu Európa Kulturális Fővárosa is, amelyet a változatos programkínálat mellett állandó látványosságaiért is érdemes útba ejteni.
Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program 1985 óta hívja fel a figyelmet az öreg kontinens diverz, sokszínű történelmi és kulturális értékeire. Tavaly a görögországi Elefszína és a romániai Temesvár mellett Veszprém a balatoni és bakonyi régióval kiegészülve birtokolta a címet. Idén az ausztriai Bad Ischl, a norvégiai Bodø és az észtországi Tartu városa mutathatja meg magát a nagyközönségnek.
Tartu százezer lakosával nemcsak a Baltikum legrégebbi városa, de egyetemi központként az ország szellemi-kulturális központja is. Idén több mint 350 projekttel és ezernél is több eseménnyel készülnek az EKF-re, amelynek mottója A túlélés művészete, hívószavai pedig a fenntarthatóság, az egyediség, a közös alkotás és a tudatosság. A színes programkínálat – például tömeges csókolózás, autómentes sugárút, fáklyás kenutúra, erdőfürdő és éjszakai néptáncfesztivál – mellett Tartu városa már önmagában is megér egy utat. Történelmi belvárosán túl – amelyben a 18. században épült városházát és a Csókolózó diákok szobrát mindenképpen meg kell nézni – még hét nevezetességet hoztunk a muszáj látni kategóriából.
A 2011-ben megnyitott AHHAA fő küldetése a tudomány népszerűsítése minden korosztály számára. Épületét el sem lehetne téveszteni, gömbplanetáriumával és az előtte látható, Ariane 6 hordozórakéta kicsinyített másolatával feltűnő jelenség. Az interaktív elemekben bővelkedő kiállítóterekben a látogatók maguk is felfedezhetik és kipróbálhatják, hogyan működnek például a fizika törvényei: biciklizhetnek egy kötélen, vagy pöröghetnek egy mosógépdobra emlékeztető űrhajósképző eszközben. Tudományos színháztermében akár robbantások bemutatására, gázokkal való kísérletezésre is van lehetőség. Külön szekció foglalkozik a természet törvényeivel, de a 360 fokos élményt adó planetáriumot és a 4D élménymozit sem érdemes kihagyni.
Hasonlóan modern és feltűnő épületet kapott a 2016-ban megnyitott Észt Nemzeti Múzeum, amely egy volt szovjet katonai repülőtéren épült fel. A beton kifutópályából kiemelkedő tetejével a kis nemzet felemelkedésére, súlyos múltjának hátrahagyására tett látványos utalás. A hatezer négyzetméteres kiállítótérben az egyik állandó tárlat az észt történelmet mutatja be, egy másik pedig a finnugor népekkel foglalkozik, de természetesen időszaki kiállításoknak is helyet ad a hatalmas épület, amelyben konferenciaterem és mozi is van.
És ha már repülőtér, akkor nem maradhat ki az Észt Repülési Múzeum, amelynek szabadtéri kiállításán 32 repülőgép és vitorlázógép, valamint hat helikopter mutatja be az európai és amerikai repüléstechnikát, de láthatóak itt még légelhárító ágyúk és olyan föld-levegő rakéták is, amelyeket a szovjet megszállás idején észt területekre telepítettek. Az épületben pedig több mint ötszáz repülőgép-, helikopter- és rakétamodellt lehet megtekinteni.
Akinek ennyi repülés sem elég, muszáj meglátogatnia a felfordított házat is, amelyben szó szerint minden a feje tetejére áll. Azok a berendezési tárgyak, amelyek hagyományosan a padlón kapnak helyet – kanapé, asztal, szék, ágy, szekrény –, a mennyezetről lógnak le, zavarba ejtő és néha szédítő látványt nyújtva, amely természetesen szelfiért kiált.
Tartui Egyetem Természettudományi Múzeuma és Botanikus Kertje
Észtország és benne Tartu is büszke természeti értékeire. A Természettudományi Múzeum 1802-es megalapítása óta, tehát már több mint 220 éve kutatja és mutatja be a világ minden tájáról származó élő és élettelen környezetet. A kutatások során már több mint 1,3 millió leletet gyűjtöttek össze, ebből a Föld. Élet. Történet állandó kiállításon közel 8000 látható. A botanikus kertet mindössze egy évvel később, 1803-ban alapították, így az egyik legrégebbi a világon. Tízezernél is több, a világ különböző éghajlatú vidékeiről származó növényfajta látható itt mintegy 3,2 hektáron.
Az A. Le Coq Sörmúzeum a világ legrégebbi italának történetét meséli el az ókori Egyiptomtól a mai észt sörfőzésig. A látogatók megismerik a folyékony kenyér összetevőit, a sörkészítés folyamatát, és megtekinthetik a régi gyártóberendezéseket. A múzeum szíve a történelmi malátatorony, ahol az A. Le Coq sörfőzde kétszáz éves, izgalmas története bontakozik ki.
A korábban a helybeli lakosok marháinak legeltetésére szolgáló, dombos területet I. Pál császár ajándékozta a Tartui Egyetemnek. A város közepén található parkban egy 13. századi katedrális meglepően jó állapotban lévő, romantikus romjai is láthatóak, amelyben gyakran tartanak kulturális rendezvényeket, esküvőket. Az árnyas fasorokkal beültetett park az EKF programjainak egyik fő színtere lesz.
A cikkhez használt források itt, itt, itt és itt olvashatók.
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
