Torley-autoban-R.png

Jeles napok

Jeles napok

A Hortobágyi Nemzeti Park megalapítása – 1973

A Hortobágy Európa legnagyobb szikes pusztája. Itt alapították meg Magyarország első nemzeti parkját 1973. január 10-én: a 81 000 hektár kiterjedésű Hortobágyi Nemzeti Parkot.  
A Hortobágy sajátos földrajzi tájegység: tágas legelőterület, amely az egyik ősfoglalkozást, az állattenyésztést annak eredeti vonásaival együtt máig megőrizte.  Az 1999-től a Világörökség részeként számon tartott terület magában foglalja a Hortobágyon kívül a Nagykunság jelentős részét, valamint a vidék arculatát meghatározó építészeti emlékeket, mint például a Kilenclyukú hidat, a Hortobágyi Csárdát és a Pásztormúzeumot.
A Hortobágy hazánk egyik legmelegebb része. A napi hőingadozás nagy, a nappalok tikkasztóak, az éjszakák hűvösek. A tíznél több halastó mellett három észak-déli irányú, jelentősebb vízfolyást találunk a Hortobágyon. Természetes víz a pusztát középen átszelő Hortobágy folyó; a Keleti- és Nyugati-főcsatorna a nemzeti park peremén szállítja a Tisza vizét.  Különleges madárvédelmi rezervátumok és a négy bemutató területen – a Nyírőlapos-Nyárijárás pusztán, a Hortobágyi halastó környékén, az Egyek-pusztakócsi mocsaraknál és a Tisza-tónál – tanösvények segítik a látogatók számára az ismerkedést ezzel a különleges természeti értékkel.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1998)

Magyar Gábor születésnapja – 1842

MAGYAR GÁBOR (Kiskunfélegyháza, 1842. január 10. – Budapest, 1912. augusztus 5.): tanár, piarista szerzetes, iskolaigazgató és közéleti személyiség.
1859-ben belépett a piarista rendbe. Tanári oklevelét a pesti egyetemen szerezte 1869-ben, földrajz-történelem szakon. Tanított a piarista rend gimnáziumaiban Tatán, Nagykanizsán, Kecskeméten, Szegeden. 1899-ben Szegeden főigazgatói címet kapott. Utóbb a magyarországi piarista rend tartományfőnöke volt. A szegedi Dugonics Társaság egyik megalapítója volt.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1992. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Gruzl Ferenc születésnapja – 1897

GRUZL FERENC (Budapest, 1897. január 10. – Budapest, 1972. november 30.): vegyészmérnök, a magyar búzakataszter egyik elkészítője.
Oklevelét a budapesti József Műegyetemen szerezte (1919), bölcsészdoktori értekezését a budapesti tudományegyemen védte meg. Pályáját az Országos Chémiai Intézetben kezdte 1919-ben, itt kezdett gabona- és lisztvizsgálattal foglalkozni. 1928-tól az akkor létesített Gabona- és Lisztkísérleti Intézet osztályvezetője volt. 1939-től 1959-ig, nyugdíjazásáig az intézetet igazgatóként vetette.
1935-ben az ország főbb gabonatermő területein búza- és lisztminősítő hálózatot szervezett és ezzel egy időben hét, e célt szolgáló laboratóriumot is létesített. E munka eredményeként, Hankóczy Jenővel együtt elkészítették az ún. búzakatasztert. 1940-ben szabadalmaztatta a Laborográf nevű tésztaminőség-vizsgáló műszerét. Rendszeresen oktatott tanfolyamokon és a műegyetemen. 1944-ben nem engedte intézetét nyugatra telepíteni. 1945 után a sok kárt szenvedett intézetet az összes kísérletügyi intézmények közül elsőként hozta helyre. Egyike volt azoknak, akik 1945-ben újjászervezték a Magyar Molnárcéhet, majd 1948-ban továbbfejlesztették Malomipari Tudományos Társasággá. Száznál több cikket és tanulmányt írt, írásaiból megismerhető az utóbbi fél évszázad búza- és lisztvizsgáló módszereinek fejlődése.

A Magyar Szabadalmi Hivatal adatbázisában szereplő szabadalmi bejelentései (lajstromszám, cím):
128879 Eljárás és készülék tészta fizikai tulajdonságainak vizsgálatára
102064 Eljárás a liszt sütőképességének fokozására

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Magyari Endre születésnapja – 1900

MAGYARI ENDRE (Arad, 1900. január 10. – Budapest, 1968. április 9.) mérnök egész életében a hírközlés fejlesztésével foglalkozott. Már műegyetemi hallgató korában készített tanulmányokat a vezeték nélküli távírózásról. Elsőként tervezett nagy teljesítményű rádiótelefon-adót. Tervei alapján valósult meg a csepeli 1 kW-os adóállomás. Nevéhez fűződik a hazai műsorsugárzás megindítása. Az 1930-as években megtervezte az országos rádióhálózatot és irányította a lakihegyi és székesfehérvári rövidhullámú adó és a budapesti rádióstúdió megvalósítási munkáit. Nagyon sok ismeretterjesztő cikket, könyvet írt. Ennek kapcsán a szaknyelv fejlesztésével is foglalkozott. Ő javasolta az 1940-es években, hogy a „gyengeáramú elektrotechnika” kifejezést helyesbítsék a lényeget jobban kifejező „híradástechniká”-ra illetve „távközléstechniká”-ra.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)

Oláh Miklós születésnapja – 1493

A román fejedelmi családból származó magyar főpap és diplomata, humanista történeti és földrajzi író, Oláh Miklós (Nagyszeben, 1493. január 10. – Pozsony, 1568. január 14.) Mohács után Mária királynő kíséretével, titkáraként Németalföldre ment és itt fejezte be legfőbb művét, a Hungaria et Attila című történeti-földrajzi írását, amely hű gazdaságföldrajzi és művelődéstörténeti képet ad a középkor végi, Mohács előtti Magyarországról. Célja az volt, hogy mozgósítsa a keresztény Nyugatot a török ellen, az ország felszabadítása érdekében. Munkáját nagyrészt saját tapasztalatai alapján írta, de minden adatát, állítását gondosan ellenőrizte és ellenőriztette is, sőt, elkészülte után a kor néhány neves tudósával – még Rotterdami Erasmussal is – átnézette. Életében a kinyomtatására már nem került sor, kéziratban terjesztették, először Bél Mátyás jelentette meg 1736-ban.
Hazatérése után zágrábi majd egri püspök, később esztergomi prímás és királyi helytartó is volt. Ő tette át a prímási székhelyet – a török veszély miatt – Esztergomból Nagyszombatba, ahol a későbbi egyetem alapítását is előkészítette. Az ellenreformáció során ő hívta be az országba a jezsuitákat; a rend később az egyetem fenntartója lett. Levelezése, írásai, végrendelete értékes művelődéstörténeti kútfőként használhatók.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1993)

Törley József születésnapja – 1858

TÖRLEY JÓZSEF (Pest, 1858. január 10. – ?, 1907 ?): gyáros, aki az 1880-as évek elején alapította meg Budafokon a később híresség vált pezsgőgyárát. A pezsgőgyártás módszertanát Franciaországban sajátította el.

Magyar Tudománytörténeti Intézet

 

Január 10-én történt

Törley József rajongott a technikai újdonságokért. Az országban az elsők között volt automobilja, és az ő cége lett az első Magyarországon, amely az áruszállításhoz teherautókat vásárolt. A feliratozott járművek járták a világot, és mindenütt köztudatba hozták a Törley pezsgő márkanevet.

Január 10-én történt

1863-ban Londonban ezen a napon avatták fel a világ első földalatti vasútját.

1869 Szily Kálmán szerkesztésében megjelent a világ egyik legrégibb tudományos ismeretterjesztő folyóirata, a Természettudományi Közlöny első száma.
1910 Adorján János mérnök, pilóta saját tervezésű és hazai gyártású repülőgépével sikeres felszállást hajtott végre Rákosmezőn.
1923 Visszakerült Magyarországhoz a trianoni békediktátummal Ausztriához csatolt tíz Vas megyei község (Pornóapáti, Magyarkeresztes, Németkeresztes, Kisnarda, Nagynarda, Alsó- és Felsőcsatár, Horvátlövő, Ólmod, Szentpéterfa).
1927 Németországban bemutatták Fritz Lang Metropolis című tudományos-fantasztikus némafilmjét, a német expresszionista filmművészet egyik jelentős alkotását.

Január 10-én született

1783 Amadé Tádé zongoraművész és zeneszerző
1853 Barcza Elek építész
1858 Törley József pezsgőgyáros

Törley József rajongott a technikai újdonságokért. Az országban negyedikként volt automobilja, ötödikként szerzett jogosítványt, alapító tagja volt a Királyi Magyar Automobil Clubnak, és állítólag az ő nevéhez fűződik az első közúti baleset is, amikor hússzal száguldó autója elé került egy postás… Szerencsére nem lett komolyabb baj. Nem véletlen, hogy Törley cége lett az első Magyarországon, amely az áruszállításhoz teherautókat vásárolt. A feliratozott járművek az országot, sőt a külföldet is járva mindenütt köztudatba hozták a márkanevet. A Törley gyár történetéről itt írtunk bővebben.

1881 Medgyessy Ferenc kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész
1883 Alekszej Tolsztoj szovjet-orosz író, elbeszélő
1903 Barbara Hepworth brit szobrásznő, az absztrakt szobrászat kiemelkedő képviselője
1936 Mécs Károly Kossuth-nagydíjas, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, a nemzet művésze, vele készült interjúnk itt olvasható
1945 Rod Stewart Grammy-díjas brit popénekes
1968 Babos Tamás Balázs Béla-díjas operatőr

Január 10-én halt meg

1648 Bethlen István erdélyi fejedelem
1778 Carl von Linné svéd botanikus, az élőlények ma használatos osztályozási rendszerének kidolgozója
1951 Sinclair Lewis Nobel-díjas amerikai író
1971 Coco Chanel francia divattervező
1978 Lengyel Lajos Kossuth-díjas grafikus, könyvművész, tipográfus, fotóművész
2008 Varga János Széchenyi-díjas levéltáros, történész, akadémikus
2011 Hofer Miklós Széchenyi-díjas építész
2015 Hankiss Elemér Széchenyi-díjas szociológus, irodalomtörténész
2016 David Bowie angol rockzenész, énekes, zeneszerző, producer

A képen a londoni földalatti 1902-ben. Forrás: Wikimedia Commons

#eztörténtma