Augusztus – Kisasszony hava – Nyárutó – Új kenyér hava
Urunk színeváltozása
A csoda hagyomány szerinti színhelyén, a galileai Tábor-hegyen még az arab hódítás előtt három bazilika épült „hajlékul a legszentségesebb zsinatolóknak”. Felszentelésük napja, augusztus 6. lett Urunk színeváltozásának (latin Transfiguratio), más néven a Legszentebb Megváltónak, a Megváltó megdicsőülésének ünnepe. A keleti egyház már a VI. században megülte, és karácsony, húsvét, pünkösd után ezt az ünnepet tekinti a legszentebbnek. A nyugati egyházban az első ezredforduló közeledtével kezdték számon tartani, összefüggésben Krisztus 1000-re várt visszatértével. Hivatalos ünneppé III. Calixtus pápa emelte a nándorfehérvári győzelem hálaemlékezetéül. Az összekapcsolást az indokolta, hogy az 1456. július 22-i győzelem híre két héttel később, épp augusztus 6-án érkezett a pápai udvarba.
A nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapja
A Békevilágtanács elnöksége 1978. július 13-i moszkvai ülésszakának javaslatára augusztus 6-át, a hirosimai atombomba-támadás évfordulóját A NUKLEÁRIS FEGYVEREK BETILTÁSÁÉRT FOLYÓ HARC VILÁGNAPJÁvá nyilvánította.
Csibi Lőrinc születésnapja – 1849
CSIBI LŐRINC, (Ditró-Csík, 1849. augusztus 6. – Selmecbánya, 1903. március 23.): erdőmérnök, főiskolai tanár, a fotogrammetria egyik korai gyakorlati alkalmazója. 1874-ben lépett állami szolgálatba a besztercebányai királyi jószágigazgatóságnál. 1895-től haláláig a selmecbányai erdészeti akadémián az erdőhasználat-tan tanára volt. Tanulmányai jelentek meg az Erdészeti Lapokban. Találmányai a gyakorlati geodéziai feladatok megkönnyítését szolgáló kisebb jelentőségű ötletek megvalósításai. Az elsők között alkalmazta nálunk a fotogrammetriát erdőgazdasági téren.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Heller Ágost születésnapja – 1843
A modern magyar tudománytörténet egyik megteremtője, HELLER ÁGOST (Pest, 1843. augusztus 6. – Budapest, 1902. szeptember 4.) a műegyetem elődjében, a budai József ipartanodában végzett vasútmérnöki tanulmányokat. Néhány év múlva matematika-fizika szakos tanári oklevelet is szerzett és két félévet ösztöndíjjal Heidelbergben töltött. 1894-ben nevezték ki a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosává. Hivatali munkája mellett kezdetben akusztikával és csillagászattal foglalkozott, emellett alapos filozófiai és szépirodalmi tájékozottságra tett szert. Eötvös Loránd felkérésére megírta a pesti egyetem gellérthegyi csillagvizsgálójának történetét magyar és német nyelven. Ennek sikerén felbuzdulva alkotta meg főművét, A physica története Aristoelestől Newtonig címmel, amely a Természettutományi Társulat pályázatán első díjat nyert és amelyet később kibővített, a fizika történetét saját koráig tárgyalva. Munkája osztatlan elismerést aratott itthon és külföldön egyaránt. Nagy értéke, hogy a fizikai tudományok egészére kiterjed (a csillagászat, geodézia, meteorológia és geofizika területére is), továbbá felhasználja a kritikai forráskutatás módszerét. A nagy jelentőségű fizikatörténeti munkán kívül még számos értekezése jelent meg a fizika egyes részterületeiről. Egészen újfajta szemléletet tükrözött, hogy vizsgálta a tudománytörténet kapcsolatát a társadalmi jelenségekkel és a filozófiával. A Természettudományi Közlönyben is rendszeresen megjelentek a nagyközönségnek szánt, tudománynépszerűsítő cikkei. Szerkesztője volt a Mathematische und Naturwissentschaftliche Berichte aus Ungarn (Matematikai és természettudományi közlemények Magyarországról) című folyóiratnak.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1993 [Gazda István])
Augusztus 6-án történt
E napon hunyt el 2016-ban Laux József rock- és jazzdobos (képünkön). Alapító tagja volt az Omegának, majd Presser Gáborral kiváltak és megalakították a Locomotiv GT-t. 1976-ig volt a zenekar dobosa. Később disszidált és Los Angelesben telepedett le. A ’90-es években tért haza.
Ma van a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc nemzetközi napja Hirosima atombombázására emlékezve.
1825 Bolívia elszakadt Perutól és kikiáltotta függetlenségét.
1890 Az amerikai New York államban, Auburn városkában végrehajtották az első kivégzést az újfajta „elektromos székkel”.
1926 Gertrude Ederle amerikai világbajnok úszónő volt az első nő, aki átúszta a La Manche csatornát.
1932 A Dr. Jekyll és Mr. Hyde vetítésével kezdetét vette az első Velencei Filmfesztivál, amely a világ legrégebbi filmmustrája.
1945 Egy amerikai bombázógép ledobta a japán Hirosima városára a történelem első atombombáját. A robbanás nyomán és következtében összesen 200 ezer ember vesztette életét.
1946 Megérkezett Budapestre az úgynevezett aranyvonat, amely az MNB nyugatra hurcolt aranykészletét hozta vissza, ez biztosította az augusztus 1-jén bevezetett új pénz, a forint fedezetét.
1961 A Szovjetunióban fellőtték a második, embert szállító űrhajót, a Vosztok-2-t, fedélzetén German Tyitovval.
1961 A Malév magyar légitársaság első és egyik legkomolyabb tragédiája Budapesten történt: Douglas DC-3 típusú repülőgépe városnéző repülés közben lezuhant, a szerencsétlenségben 30-an meghaltak.
1962 Jamaica kikiáltotta függetlenségét.
1991 A világ első website-ja elérhetővé vált a http://info.cern.ch címen, ezt tekintjük a web világra jövetele napjának.
2012 A Curiosity (Kíváncsiság) amerikai marsjáró leszállt a Marson.
2013 Tényleges életfogytiglanra ítélte a romagyilkosságok ügyében Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlottat első fokon a Budapest Környéki Törvényszék. Csontos István negyedrendű vádlott büntetése tizenhárom év fegyház.
2015 Egyiptomban átadták a kibővített Szuezi-csatornát, amely már lehetővé teszi a folyamatos forgalmat mindkét irányba.
Augusztus 6-án született:
1638 Nicolas de Malebranche francia filozófus
1766 William Hyde Wollaston angol orvos, kémikus, fizikus, az ultraibolya sugarak, valamint a palládium és a ródium nevű kémiai elemek felfedezője
1818 Marschalkó János szobrász, ismert műve a Lánchíd négy oroszlánszobra
1843 Heller Ágost természettudományi író, tudománytörténész, akadémikus
1868 Ács Lipót keramikus, festő
1868 Paul Claudel francia költő, író
1881 Sir Alexander Fleming Nobel-díjas skót orvos és bakteriológus, akadémikus, a penicillin felfedezője
1908 Vajda Lajos festő, a magyar szürrealizmus egyik legnagyobb hatású mestere
1918 Unger Ödön műgyűjtő, a magyarországi múzeumok kiemelkedő támogatója
1923 Szemere Vera színművésznő, érdemes művész
1928 Andy Warhol amerikai képzőművész, a pop art atyja
1933 Pócs Tamás Széchenyi-díjas botanikus, ökológus, akadémikus
1943 Schulek Ágoston rúdugró, sportvezető, edző
1963 Fekete Péter Jászai Mari-díjas rendező
Augusztus 6-án halt meg:
1221 Szent Domonkos ókasztíliai születésű katolikus prédikátor, a Domonkos-rend megalapítója
1753 Georg Vilhelm Richmann német származású orosz fizikus
1837 Pavel Lvovics Silling orosz fizikus, Kelet-kutató, a zongorabillentyűs távíró megalkotója
1967 Áprily Lajos József Attila-díjas költő, műfordító
1968 Ivar Tengbom svéd építész és szakíró
1993 Káldi Nóra Jászai Mari-díjas színésznő
2008 Jegenyés János Ferenczy Noémi-díjas üvegtervező
2012 Marvin Hamlisch Oscar- és Grammy-díjas amerikai zeneszerző
2016 Laux József Bánffy Miklós-díjas rock- és jazzdobos, az Omega együttes alapító tagja
2018 Joel Robuchon francia séf, „az évszázad szakácsa”, a legtöbb Michelin-csillaggal kitüntetett séf
