Szent Lőrinc
Tüzes rostélyon
Szent Lőrinc a legendája szerint II. (Szent) Sixtus pápa diakónusa (szerpapja) volt. A vértanú pápa elfogatásakor őrá bízta az egyház kincseit azzal, hogy ossza föl a szegények között. A pápa egyben azt is megjósolta, hogy három nap múlva ő is mártíromságra jut. Lőrinc Sixtus végakarata szerint cselekedett. Amikor őt is letartóztatták, és az egyház értékeit rajta követelték, a szegényeket vezette a bíró elé, mondván: Íme, az egyház vagyona! Kegyetlen halált szenvedett (258. augusztus 10.), rostélyon sütötték meg. Helyzetéhez mérten meghökkentő humorérzékről tett tanúságot. Amikor már sült a roston egy ideje, így szólt hóhérához: „Az egyik oldalam már megsült, fordíts a másik oldalamra!” A pápája szomszédságában ünnepelt Lőrinc a IV. század óta az egyik legnépszerűbb szentje a kereszténységnek. Fiatalemberként ábrázolják, diakónusi dalmatikában. Attribútuma a boronára emlékeztető rostély. Mártíriuma a pecsenyévé pirító augusztusi forróság jelképe. A fentiek okán a tűzoltók, a tűzzel foglalatoskodók (cukrászok, pékek) hívták segítségül, s elsősorban égési sebek gyógyulásáért fordultak hozzá. Ünnepe a földműves nép körében határnapnak számított, amit országszerte ismert szólás is jelez: „belepisilt Lőrinc a dinnyébe”, azaz a Lőrinc-nap után szedett dinnye már ízetlen. Hasonló szentenciák: Lőrinc-nap után a fa már nem fejlődik tovább. Lőrinc-naptól nem tanácsos már a folyókban fürödni. (E mondások inkább a másik, kevésbé ismert szeptember 5-i Lőrinc napra illenek, a tapasztalat is ezt igazolja.) Egy érdekesség: az angol néphagyomány az augusztusi meteorhullást „Szent Lőrinc könnyeinek” hívta.
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)
Banovits Kajetán születésnapja – 1841
BANOVITS KAJETÁN, (Mátyóc, 1841. augusztus 10. – Budapest, 1915. december 7.): mérnök, a Közlekedési Múzeum megalapításának kezdeményezője. Gyakorlati működését a Kassa–Oderbergi Vasútnál kezdte, majd a MÁV szolgálatába lépett. 1872-től a vasútépítési felügyelőség helyettes vezetője volt, 1884-től a MÁV építési és gépészeti főosztály helyettes igazgatója, 1890-től az önállósított gépészeti főosztály igazgatója, utóbb első műszaki múzeumunk, a Közlekedési Múzeum megszervezője és igazgatója volt. A vasúti jelzőberendezésekkel és a vasútvilágítással kapcsolatban több újítás fűződik a nevéhez. A közlekedésügy fejlesztése terén szerzett érdemeiért nemességet nyert és számos kitüntetésben részesült.
A Magyar Szabadalmi Hivatal PIPACS adatbázisában 1 szabadalmi bejelentése szerepel (lajstromszám, cím):
HU17954 - Javított elreteszelő berendezés önműködő vasúti kocsikapcsolásokhoz
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Id. Bodola Lajos születésnapja – 1825
Az európai utazó és vízépítő mérnök, ID. BODOLA LAJOS (Kézdimarkosfalva, 1825. augusztus 10. – Kézdimarkosfalva, 1897. április 2.) az 1848-49-es szabadságharcban Gábor Áron munkatársa, majd a székely tüzérség egyik vezetője volt. A világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült; előbb török szolgálatban állt, majd Kossuth megbízásából Olaszországban, Svájcban és Franciaországban járt. 1853-tól különböző olasz városokban mérnökként út-, vasút-, híd- és vízépítési munkákban vett részt. 1879-ben hazatért és tapasztalatait a délmagyarországi vízgazdálkodási munkálatoknál, valamint a mezőgazdaság fejlesztésében, például a rizstermesztés bevezetésénél hasznosította. Utazásairól több cikke jelent meg a hazai sajtóban.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000, Magyar Életrajzi Lexikon)
Hajnóczy Péter születésnapja – 1942 – A Digitális Irodalmi Akadémia tagja
Hajnóczy Péter (Porcsalma, 1942. augusztus 10. – Budapest, 1981. augusztus 7. vagy 8.) író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
