Augusztus 19-én történt

Clairvaux-i Szent Bernát

SZENT BERNÁT (Fontaines, 1090. – Clairvaux, 1153. augusztus 20.) nemesi családban született. Műveltségével kiemelkedett kortársai közül. Rokonai ezt próbálták felhasználni, hogy eltérítsék a kolostorba lépés szándékától. Bernát harminc társával együtt kérte felvételét a kihalófélben lévő citeaux-i kolostorba, amely ezáltal egy új szerzet, a ciszterci rend bölcsőjévé vált. 1115-ben apáttá nevezték ki a huszonöt éves Bernátot és megbízták egy új kolostor építésével a Szajna egyik mellékfolyója, az Aube mentén. A völgyet addig a Keserűség völgyének hívták, de a szerzetesek hatására a Világosság völgye, Clairvaux lett. Ezt követően folyamatosan épültek új kolostorok. A citeaux-i kolostor alapításának kiváltó oka a cluny-i ideáktól való eltérés volt, amely vitákat váltott ki a cluny-i és a citeaux-i bencések között. A vita csak tovább élesedett az önálló ciszterci ág megalakulásával. Bernát részt vett a vitában. Prédikációi azonban nem korlátozódnak a vitára: nagy hatással voltak a többi szerzetesre, a világi papságra és a laikus hívőkre is. 1119-ben a francia lovagok rendet alapítottak Jeruzsálemben, regulájukat Bernát írta. Gyújtó hangú beszédeivel sokakat megnyert a keresztes háború eszméjének. 1153. augusztus 20-án halt meg Clairvaux-ban.
A korszakot, amelynek ő volt legnagyobb alakja, Szent Bernát korszakának nevezik az egyháztörténelemben. Bernátot már életében szentként tisztelték. III. Sándor pápa, aki korábban a Bernát által annyira támadott Abaelard tanítványa volt, 1174-ben avatta szentté, VIII. Pius pápa pedig 1830-ban az egyházdoktorok sorába iktatta. Ünnepét a 13. században vették fel a római naptárba augusztus 20-ra. A magyar naptárban Szent István király miatt augusztus 19-én ünnepeljük.

Györki József születésnapja – 1891

GYÖRKI JÓZSEF, (Pusztakovácsi, 1891. augusztus 19. – Budapest, 1957. augusztus 10.): vegyészmérnök, a hazai nyersanyagok hasznosításának elismert szakértője (pld. sárospataki kaolin, a várpalotai szénbázisú nitrogénműtrágya-gyártás). Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte. 1914-1918 között tanársegéd volt a kémiai technológiai tanszéken, majd 1920-ig az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság vegyészeti osztályának vezetőjeként dolgozott. 1920–1945 között önálló tervező és tanácsadó mérnökként tevékenykedett. 1933-ban a budapesti műegyetem műszaki doktora lett. 1945–46-ban a Péti Nitrogénművek Részvénytársaság vezérigazgatója, majd 1954-ben történt nyugdíjazásáig a Bányászati Kutató Intézet munkatársa volt.
Úttörő munkát végzett a hazai nyersanyagok tűzállóanyag-ipari, valamint szénfeldolgozási hasznosítására. Az anyagismereti kutatások meghonosítása, valamint a technológiai lehetőségek feltárása mellett nagy szerepe volt a sárospataki kaolin-előfordulás hasznosításában, valamint a várpalotai szénbázisú nitrogénműtrágya-gyártás megvalósításában

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Mándy György születésnapja – 1913

Az agrobotanika és kísérleti ökológia tudósa, MÁNDY GYÖRGY (Budapest, 1913. augusztus 19. – Debrecen, 1976. május 30.) megalapítója és egyik legfőbb művelője volt hazánkban a kultúrnövények fajta-alaktani és fajta-rendszertani kutatásának. Mintegy 550 publikációja és 24 egyetemi tankönyve jelent meg.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1988)

Augusztus 19-én történt

1950-ben ezen a napon adták át a budapesti, Szabadság-hegyi Úttörővasút (ma Gyermekvasút) teljes szakaszát, a közlekedés másnap indult meg.

Ma van a fényképezés világnapja annak emlékére, hogy a francia Louis Daguerre 1839-ben ezen a napon ismertette a dagerrotípia, a fényképezés elődjének módszerét a Francia Tudományos Akadémia ülésén.

Augusztus 19-én történt:

1692 A Massachusetts állambeli Salem városában kivégezték a hírhedt boszorkányperek öt áldozatát.
1848 A New York Herald című lapban megjelent tudósítás nyomán kirobbant a kaliforniai aranyláz, tízezrek indultak útnak a gyors meggazdagodás reményében.
1869 A kiegyezés után megszűnt a katonai határőrvidék.
1895 Londonban megalakult a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége.
1900 Megnyitották az 1876-ban felavatott Margit híd szigeti szárnyát.
1950 Kivégezték a tábornokper néven ismert koncepciós per fővádlottjait: Sólyom László altábornagyot, Révay Kálmán, Beleznay István és Pórffy György vezérőrnagyokat, Merényi Gusztáv orvos-vezérőrnagyot, Illy Gusztáv altábornagyot és Lőrincz Sándor ezredest.
1950 Átadták a budapesti, Szabadság-hegyi Úttörővasút (ma Gyermekvasút) teljes szakaszát, a közlekedés másnap indult meg.
1960 A Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották a Szputnyik-5 űrhajót, fedélzetén Belka és Sztrelka kutyákkal, amelyek másnap a első élőlényként tértek vissza épségben a világűrből a Földre.
1970 Budapesten átadták a budai Libegőt.
1989 Sopronban és Fertőrákoson a Páneurópai Piknik alkalmából kis időre megnyitott határon több száz keletnémet állampolgár jutott át Ausztriába.
1991 A keményvonalas kommunista vezetők puccsot kíséreltek meg Mihail Gorbacsov szovjet elnök ellen. A Borisz Jelcin orosz elnök fellépése és a népi ellenállás nyomán gyorsan megbukott hatalomátvételi kísérlet meggyorsította a Szovjetunió szétesését.
1992 Budapesten megkezdődött a Magyarok III. Világkongresszusa.
1993 Elkezdődött az első Sziget fesztivál a Hajógyári-szigeten, Diáksziget néven.
2010 Több mint hét évvel Szaddám Huszein diktatúrájának megdöntése után kivonult Irakból az utolsó amerikai harcoló dandár; az Iraki Szabadság Hadművelet augusztus 31-én ért hivatalosan is véget.

Augusztus 19-én született:

1387 V. Henrik angol király
1743 Madame Du Barry, XV. Lajos francia király utolsó hivatalos szeretője, akinek nevét több étel is őrzi
1803 Nagysándor József honvédtábornok, aradi vértanú
1843 Bertha Sándor zeneszerző, zongoraművész
1871 Orville Wright, a repülés amerikai úttörője
1883 Coco Chanel francia divattervező
1903 Ratkó Anna kommunista politikus, egészségügyi miniszter, az első magyar női miniszter; neve egybe forrt a Rákosi-diktatúra erőszakos népesedéspolitikájával
1913 Mándy György posztumusz Széchenyi-díjas agrobotanikus, biológus, ökológus
1923 Gera Zoltán Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze
1938 Oláh Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező
1946 Rofusz Ferenc Oscar-díjas és Kossuth-díjas rajzfilmrendező, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje
1946 Bill Clinton, az Egyesült Államok 42. elnöke
1951 Karácsony János gitáros, énekes, zeneszerző, az LGT tagja
1953 Póka Egon Máté Péter-díjas basszusgitáros, zeneszerző
1957 Sebestyén Márta Kossuth-díjas népdalénekes, előadóművész

Augusztus 19-én halt meg:

14 Augustus római császár
440 Szent III. Szixtusz, a 44. római pápa
1493 III. Frigyes német-római császár
1662 Blaise Pascal francia filozófus, matematikus, fizikus
1793 Makó Pál matematikus és fizikus
1819 James Watt angol mérnök, az első üzemképes gőzgép feltalálója
1878 Horváth Mihály történetíró, akadémikus, püspök
1883 Borsos József festőművész, fényképész
1913 Allaga Géza zeneszerző, gordonka- és cimbalomművész, zenepedagógus
1923 Vilfredo Pareto olasz mérnök, szociológus, közgazdász és filozófus
1936 Federico García Lorca spanyol költő, drámaíró
1983 Krompecher István orvos, anatómus, hisztológus, akadémikus
1988 Palotai Erzsi író, műfordító
1994 Linus Pauling Nobel-díjas amerikai kémikus, Nobel-békedíjas békeaktivista
2012 Tony Scott brit filmrendező, a Top Gun és a Kémjátszma című filmek alkotója
2020 Simonné Almási Ágnes világbajnok asztaliteniszező