Hutyra Ferenc születésnapja – 1860
HUTYRA FERENC (Szepeshely, 1860. szeptember6. – Budapest, 1934. december 22.) állatorvost, iskolateremtő tudóst 1883-ban Budapesten avatták orvosdoktorrá. Az Állatorvosi Tanintézet kórbonctani osztályán lett tanársegéd, később a belgyógyászat, járványtan, törvényszéki állatorvostan és hússzemle professzora. 1899-től 1931-ig rektorként állt az Állatorvosi Főiskola élén. Vizsgálatokat folytatott az 1895-ben hazánkra tört amerikai sertéspestis okának felderítésére és az ellene irányuló hatékony védőoltási eljárás kidolgozására. Jelentős tudományos és gyakorlati köz- és állategészségügyi eredményeket ért el a tuberkolózis, a takonykór, a tenyészbénaság és a ragadós tüdőlob elleni küzdelemben.
Világra szóló elismerést váltott ki tanítványával, Marek Józseffel közösen írt német nyelvű kétkötetes, mintegy 2200 oldal terjedelmű belgyógyászati kézikönyve (Jena, 1905), amely még életében számos külföldi kiadásban is megjelent.
Nagy jelentőségű állategészségügyi szervező tevékenységet fejtett ki mint a Párizsban székelő nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal alapító tagja, majd elnöke.
Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és számos hazai és külföldi egyetem választotta díszdoktorrá. A magyar állatorvos-tudomány, állatorvosképzés és állategészségügy példaképpé vált általa egész Európában.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig.)
Blaskó György születésnapja – 1914
BLASKÓ GYÖRGY (Nyírbakta, 1914. szeptember 6. – Miskolc, 1963. szeptember 23.): vegyészmérnök. Vegyészdiplomáját a szegedi tudományegyetemen szerezte 1936-ban. Két éven át a szegedi és a budapesti tudományegyetem szerves-kémiai intézetében volt gyakornok, majd tanársegéd. Ez idő alatt készítette el doktori disszertációját a szerves thallium vegyületekről. 1938-tól a Nitrokémia Ipartelepek mérnöke. 1945 után a gyógyszeripar területén dolgozott az Alkaloida Vegyészeti Gyárban, 1952-ben az észak-magyarországi Vegyiművek főmérnökévé nevezték ki. Nagy eredményeket ért el a poliuretán műanyag gyártásában. A Magyar Kémikusok Egyesülete Borsod megyei csoportjának elnöke volt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Magyar életrajzi lexikon MEK; Évfordulóink 1989. MTESZ)
Hintz György születésnapja – 1874
HINTZ GYÖRGY (Kolozsvár, 1874. szeptember 6. – Kolozsvár, 1956. május 5.): gyógyszerész, a Kolozsvári Gyógyszerész Testület elnöke. Gyakornokként kezdett dolgozni édesapja, id. Hintz György kolozsvári Szent György patikájában. Gyógyszerészi oklevelet 1896-ban, gyógyszerész-doktorátust 1897-ben szerzett a kolozsvári egyetemen, majd az állam- és jogtudományi kar hallgatója volt. 1898-ban átvette apja patikáját. 1940-1944 között a Magyar Gyógyszerész Egyesület XXIII. kerületének elnöke volt, Kolozsvár város törvényhatóságának tagja, az Evangélikus Egyház főgondnoka.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Magyar életrajzi lexikon MEK; Évfordulóink 1999. MTESZ)
Az első acetiléngázzal működő közvilágítás üzembehelyezése – 1897
1897. szeptember 6-án Tata-tóvárosban, a világon először acetilén közvilágítást helyeztek üzembe. Ferenc József szeptember 10-15. között találkozott a városban egy hadgyakorlat alkalmából II. Vilmos német császárral, a díszes világítást a találkozó tiszteletére hozták létre. A berendezést, amely 500 lámpát szolgált ki, a budapesti Acetiléngáz Rt. készítette, Berdenich Győző mérnök, feltaláló és gyártulajdonos tervei szerint.
A kalcium-karbid első előállítása Wöhler nevéhez fűződik, 1862-ből. Moissan és Willson dolgozta ki a nagyüzemi előállítást 1894-ben. Tatán már három évvel később készen állt a tóvárosi gázfejlesztő telep és csőhálózat. Az előállítással nem is akadtak problémák, annál több a csőhálózat üzemeltetésével, az öntöttvas csövek tömítési és illesztési megoldásaival.
A gázt kezdetben szinte kizárólag világítási célokra alkalmazták. A korban azonban a gázvilágítás mellett rendelkezésre állt már a villamos világítás is, amelynek elve Edison szénszálas izzólámpára vonatkozó 1879-es szabadalmán alapult. Az egykori gazdasági számítások azt mutatták, hogy kisvárosi körülmények között a karbidvilágítás lehet a leggazdaságosabb, amely azonban végül nem teljesítette be a hozzá fűzött reményeket. Tatán 1912-ben tértek át a villanyvilágításra. Ennek közvetett oka az elektromos vasúthálózathoz való csatlakozási szándék volt. A 15 éves gázvilágításos periódus csak a technikatörténet egyik kitérőjének bizonyult.
Berdenich Győző szabadalmi bejelentéseinek lajstromszáma és címe:
18427 Újítások acetylénfejlesztő készülékeken
15209 Készülék acetyléngáz tisztítására
12047 Gázláng visszacsapását fölfogó szelencze
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ /Makra Zsigmond)
