A tudományágának számos területén maradandót alkotó, iskolát teremtő matematikus, HAAR ALFRÉD (Budapest, 1885. október 11. – Szeged, 1933. március 16.) eredetileg vegyészmérnöknek készült, de a Műegyetemről átiratkozott a bölcsészkarra, majd Göttingenben doktorált. A zürichi, budapesti és kolozsvári egyetemen is tanított; Trianon után Szegeden adott elő, ahol Riesz Frigyessel világhírű matematikai központot hozott létre. 1922-ben megalapították az Acta Scientiarum Mathematicarum című folyóiratot, amelynek közvetítésével eredményeikről külföldön is értesülhettek az érdeklődők. Széles körű, ugyanakkor elmélyült kutatásokat végzett; a matematikán belül rendkívül sokoldalú volt és minden általa vizsgált területen maradandót alkotott. Fontos eredményekkel gazdagította az analízis számos fejezetét: az ortogonális függvénysorok, a szinguláris integrálok, a parciális differenciálegyenletek, a függvényapproximáció, az analitikus függvények és a többváltozós variációszámítás területén. Alapvető jelentőségű utolsó műve 1933-ban jelent meg A mértékfogalom a folytonos csoportok elméletében címmel. Ebben igazolta az invariáns csoportmértékek létezését. A halmazelméletben sikeresen foglalkozott mind a diszkrét, mind a folytonos csoportok vizsgálatával. Továbbfejlesztette a lineáris egyenlőtlenségek elméletét. A matematikatörténetben nevét őrzik: az ortogonális függvénysorok elméletében a „Haar-féle függvényrendszer”, a többszörös integrálok variációs kérdéseiben jelentős „Haar-féle integrál” és a kompakt halmazokra vonatkozó „Haar-mérték”. Fiatalon, alkotó ereje teljében érte a halál.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon, Magyar Tudománytörténeti Intézet)
Kaiser Károly születésnapja – 1864
KAISER KÁROLY (Nagyperkáta, 1864. október 11. – Budapest, 1929. december 18.): vegyész, orvos. A századforduló neves bakteriológiai és élelmiszerkémiai szakértője. A budapesti orvosi fakultáson nyert oklevelet. Petrik Ottó professzor mellett 3 évig működött, majd bakteriológiai kutatásra tért át. 1893-ban a belügyminisztérium a kolera elleni küzdelem célját szolgáló bakteriológiai intézet szervezésével és vezetésével bízta meg. 1911-ben műegyetemen vegyészmérnöki oklevelet, majd magántanári képesítést szerzett. 1912-ben tanárrá nevezték ki, 1913-tól a bakteriológiai és közegészségügyi központ vegyvizsgáló állomásának igazgatója volt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1989. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Kerpely Kálmán születésnapja – 1864
KERPELY KÁLMÁN (Oravicabánya, 1864. október 11. – Budapest, 1940. június 24.): növénytermesztő, egyetemi tanár. A magyar rozs- és dohánytermesztés, illetve a műtrágyázás fejlesztésének kiemelkedő gyakorlati szakembere. Tanulmányait a keszthelyi gazdasági tanintézetben és a hallei egyetemen végezte. Ezután 1889-ig a mezőhegyesi és kisbéri ménesbirtokon dolgozott, majd a keszthelyi gazdasági tanintézet tanára lett. Növénytani szaktárgyakat tanított. 1893-tól a debreceni gazdasági tanintézetben a növénytermesztés tanára, 1899-től igazgatója volt. 1898-tól vezette a debreceni dohánykísérleti állomást is. 1907-től a magyaróvári gazdasági akadémia igazgatója volt, 1920–1935 között a budapesti közgazdasági, ill. műegyetemen a növénytermesztéstan tanára volt. Nagy eredményeket ért el a csillagfürt-termesztés, a zöldtrágyázás, a seprűcirok-termesztés terén. Nevéhez fűződik a bővebben termő rozsok elterjesztése. Nagyarányú kísérleteket végzett és kiváló érdemeket szerzett a műtrágyák és műtrágyázás megismertetésével, elterjesztésével kapcsolatban. Kezdeményezője volt a sortrágyázásnak, az 1900-as évek elején a dohány permettrágyázásával is foglalkozott. Számos tanulmányt és cikket írt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1989. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Október 11-én történt
1891-ben ezen a napon nyílt meg a stockholmi skanzen, a világ legrégebbi szabadtéri néprajzi múzeuma, 1908-ban a szombathelyi Savaria Múzeum, 1983-ban pedig a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház (képünkön).
Október 11-én történt:
1648 Beiktatták tisztségébe II. Rákóczi György erdélyi fejedelmet. 1891 Megnyílt a stockholmi skanzen, a világ legrégebbi szabadtéri néprajzi múzeuma. 1899 Dél-Afrikában megkezdődött Nagy-Britannia és a holland származású telepesek között a második búr háború. 1908 Megnyílt a szombathelyi Savaria Múzeum. 1928 A Friedrichshafen repülőtérről elindult Amerika felé a Graf Zeppelin német gyártmányú léghajó. 1930 Horthy Miklós kormányzó megalapította a Corvin kitüntetéseket. Az utoljára 1944-ben átadott kitüntetés újbóli adományozásáról az Országgyűlés 2000. február 8-án döntött. 1944 A második világháborúban a Faragho Gábor vezérezredes vezette magyar delegáció és a szovjet fél Moszkvában aláírta az előzetes fegyverszüneti megállapodást. 1949 Megjelent a 4279/1949. számú minisztertanácsi rendeletet, amely leállította a magyarországi német kisebbség kitelepítését. 1962 Megkezdte munkáját a II. vatikáni zsinat, mely új szakaszt nyitott a katolikus egyház életében. 1968 Fellőtték az Apollo–7 amerikai űrhajót Walter Schirra, Donn Eisele és Walter Cunningham űrhajóssal a fedélzetén. Ez volt az első olyan űrrepülés az Apollo-program keretében, amelyben emberek is részt vettek. 1983 Megnyitották a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházat. 1993 Megtartotta első tanévnyitóját a Károli Gáspár Református Egyetem. 1993 Borisz Jelcin hivatalos látogatást tett Japánban, ahol bocsánatot kért Japántól a második világháborúban a második világháborús hadifoglyoknak okozott szenvedésekért. 1994 Merényletet kíséreltek meg Wojciech Jaruzelski volt lengyel államfő ellen Wrocławban. 2001 Felavatták az Esztergomot és a szlovákiai Párkányt (Stúrovo) összekötő újjáépített Duna-hidat, a Mária Valéria hidat.
Október 11-én született:
1878 Karl Hoffer német festő, grafikus 1883 Sziklay Ferenc író, szerkesztő 1884 Friedrich Bergius Nobel-díjas német vegyész, a szén cseppfolyósításának felfedezője 1889 Schlosser Imre, az egyetlen tizenháromszoros magyar bajnok labdarúgó, sokszoros gólkirály 1898 Pongrácz Kálmán politikus, Budapest utolsó polgármestere a tanácsrendszer bevezetése előtt 1913 Joe Simon amerikai képregényíró, az Amerika Kapitány társalkotója 1918 Jerome Robbins Oscar-díjas amerikai rendező, táncos, koreográfus 1923 Borsa Gedeon Széchenyi-díjas bibliográfus, az Országos Széchényi Könyvtár bibliothecarius emeritusa 1928 Koppány Tibor Széchenyi- és Ybl Miklós-díjas építészmérnök 1937 Bobby Charlton világbajnok és aranylabdás brit labdarúgó, edző 1948 Kepes András Táncsics Mihály- és Pulitzer-díjas újságíró, producer 1966 Rátgéber László kosárlabda mesteredző; az egyetlen magyar kosárlabdaedző, aki a női és a férfi felnőtt válogatott szövetségi kapitányi posztját is betöltötte 1983 Ruszlan Ponomarjov ukrán sakkvilágbajnok, kétszeres sakkolimpiai bajnok, nemzetközi sakknagymester
Október 11-én halt meg:
1303 VIII. Bonifác, a 193. római pápa 1424 Jan Žižka cseh huszita hadvezér 1531 Ulrich Zwingli svájci vallásreformátor, a református egyház egyik alapítója 1648 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1889 James Prescott Joule angol fizikus, az energia-megmaradásra vonatkozó törvény megfogalmazója 1896 Josef Anton Bruckner osztrák zeneszerző 1932 Klebersberg Kunó politikus, miniszter, akadémikus 1963 Jean Cocteau francia költő, író, filmrendező 1963 Országh Tivadar hegedűművész, zeneszerző, zenepedagógus 1987 Szalay Sándor Kossuth- és állami díjas fizikus, akadémikus, a debreceni Atommagkutató Intézet alapítója 1993 Lőrincze Lajos állami díjas nyelvész, a szép magyar beszéd ápolója 2000 Donald Dewar Skócia első kormányfője 2007 Vargyas Lajos Széchenyi- és Erkel Ferenc-díjas népzenekutató, folklorista 2008 Meskó Attila állami díjas geofizikus, akadémikus 2011 Mészöly Dezső Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító, irodalomtörténész 2019 Alekszej Leonov szovjet-orosz űrhajós, az első ember, aki űrsétát tett
A nyitóképen a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház épülete 2019. január 18-án. Fotó: Varga György / MTI
