„Mily csodálatos az Isteni gondviselés, amelyik napon a Nap született, jött a világra Krisztus is! – kiáltott föl Szent Ciprián, Karthágó III. századi püspöke, noha I. (Szent) Gyula pápa csak 350-ben nyilvánította december 25-ét a Megváltó születésnapjává. Addig az időpontig az évnek szinte valamennyi napját számba vették a teológusok Jézus Krisztus születésnapjaként. A Születés lehetséges történelmi időpontja ma sem tisztázott, de az örmény egyház kivételével, mely január 6-án ünnepli az eseményt, a többi egyház elfogadta Gyula pápa döntését. (…) Karácsonyról hallván, a csillogó díszű, kivilágított fenyő képe jelenik meg először lelki szemeink előtt. Régebben a fenyőt nyalánkságokkal, almával, naranccsal aranyozott dióval, tarka papírdíszekkel és – láncokkal ékítették, tetején csillagba foglalt angyal – vagy kis Jézust tartó Mária-képpel koronázták. Gyertyáit először december 24-én este gyújtották meg, utoljára rendszerint vízkeresztkor. Úgy tudjuk, nálunk Brunswick Teréz grófnő állíttatott először karácsonyfát, 1825-ben. A szokás Németországból indult ki. A róla szóló első írásos beszámoló 1605-ből, egy strassburgi polgár tollából ered, de ábrázolását már a XVI. századból ismerjük. Egy legenda Luther Mártonnak tulajdonítja a karácsonyfa föltalálását. Annyi mindenesetre igaz, hogy elterjesztése a német lutheránusok érdeme, akik – talán a katolikus rítusokkal való szembefordulásuk kifejezéseképpen – adtak így új, keresztény értelmet a fenyővel kapcsolatos, néphagyományban továbbélő régi pogány germán hiedelmeknek. Sokáig nem terjedt el mindenütt, néhol ma is más örökzölddel: magyallal, fagyönggyel, borostyánnal díszítik az otthonokat, de az a szokás, hogy a téli napfordulót és az újévet zölddel köszöntsék, egykor Európa-szerte általános volt.
Anasztázia előkelő római család leánya volt, atyja Praetaxatus, tekintélyes pogány férfiú. Krisztus hitére anyja, a keresztény Fausta és Szent Chrysogonus oktatta. Publiushoz adták feleségül, de ő gyengélkedést színlelve mindig távol tartotta magát a házasélettől. Mikor aztán tudomására jutott a férfinak, hogy felesége, egyetlen szolgálója kíséretében, ócska ruhában járja a keresztények börtöneit, és alamizsnát osztogat közöttük, olyan szigorú őrizet alá vetette, hogy még a táplálékot is megvonta tőle. Így akarta elpusztítani, hogy aztán hatalmas birtokaiba beleülve élhesse feslett életét. Anasztázia már azt hitte, hogy ott fog meghalni, s panaszos leveleket küldözgetett Chrysogonusnak, az pedig vigasztaló levelekkel válaszolt. Időközben férje meghalt, ő pedig kiszabadult börtönéből.
KURLÄNDER IGNÁC, (Balassagyarmat, 1846. december 25. – Budapest, 1916. szeptember 2.): meteorológus, földmágnesesség-kutató, Magyarország első földmágnesességi felmérésének elkészítője. Bécsi tanulmányai után az 1870-es években a Meteorológiai és Földmágnesességi Intézetben kezdett el dolgozni. 1888-90 között megbízott igazgató, ezt követően kinevezett aligazgató. 1877-ig egymaga, ezután Gruber Lajossal (1851-1888) együtt szerkesztették az Intézet Évkönyveit. Közben folytatta és teljessé tette Magyarország földmágnesességi felmérését. Fő műve a Földmágnesesség mérések a Magyar korona országaiban (Budapest, 1896.), emellett több csillagászati cikket is írt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ;)
December 25-én történt
Keménykalap, sétapálca, furcsa, kacsázó járás – 1977-ben ezen a napon hunyt el a hollywoodi filmgyártás szimbóluma, Charlie Chaplin, akit többek között a Modern időkről, az Aranylázról, A diktátorról és A kölyökről ismerünk.
Karácsony – Jézus születése – Názáreti Jézus, Mária és József fia a kereszténység központi alakja. A keresztény vallás szerint Jézus Krisztus születésnapja karácsony ünnepe, mely a 4. században került december 25-re. Szent Anasztázia ünnepe – Szerémi keresztény vértanú, a takácsok védőszentje.
December 25-én történt
1000 Esztergomban István fejedelmet (Géza fejedelem és Sarolt fiát) a II. Szilveszter pápa által küldött koronával királlyá koronázták. 1848 Józef Bem parancsnok vezetésével a magyar honvédsereg bevonult Kolozsvárra, majd néhány hét múlva felszabadította Észak-Erdélyt. 1878 Megjelent a Légrády Károly alapította Pesti Hírlap első száma. Ez volt az első üzleti alapon álló, ezért pártfüggetlen lap. 1978 Vietnam a kambodzsai vörös khmerek határ menti akciói miatt háborút indított Kambodzsa ellen, és két hét alatt véget vetett a tömeggyilkos maoista rezsimnek. 1989 A dél-romániai targovistei laktanyában a rögtönítélő bíróság halálra ítélte Nicolae Ceaușescu kommunista diktátort és feleségét, az ítéletet azonnal végrehajtották. 1989 Bukarestben megalakult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). 1991 Mihail Gorbacsov szovjet államfő lemondott. 1998 1969 után először ünnepelték újra a karácsonyt Kubában. 2002 Hetvenhárom évig tartó munka után befejeződött a világ leghosszabb vasútvonala, a transzszibériai vasút villamosítása. 2003 Mars körüli pályára állt az első európai marskutató űrszonda, a Mars Express. 2021 Felbocsátották a James Webb űrteleszkópot, a valaha megépített legnagyobb űrtávcsövet, a Hubble űrteleszkóp utódját.
December 25-én született
1673 Christoph Tausch osztrák építész, festő 1698 Jacobus Houbraken holland festő, rézmetsző 1717 VI. Piusz, a 250. római pápa 1728 Johann Adam Hiller német zeneszerző 1763 Claude Chappe francia feltaláló, optikai távírót szerkesztett 1828 Telepy Károly festőművész 1843 Kármán Mór pedagógus, a magyar középiskolai oktatás újjászervezője 1858 Krecsányi Kálmán rendőrtiszt, a hazai tudományos bűnügyi nyomozástan létrehozója 1870 Helbing Ferenc magyar grafikus és festő 1876 Adolf Windaus Nobel-díjas német szerves kémikus 1878 Louis-Joseph Chevrolet svájci autóversenyző, a Chevrolet Motor Car Company társalapítója 1899 Humphrey Bogart Oscar-díjas amerikai színész 1904 Gerhard Herzberg Nobel-díjas német–kanadai fizikus 1906 Ernst Ruska Nobel-díjas német fizikus 1918 Anvar Szadat Nobel-békedíjas egyiptomi katonatiszt, politikus 1919 Vályi Péter vegyészmérnök, miniszter, miniszterelnök-helyettes, az MSZMP KB tagja 1924 Váci Mihály Kossuth-díjas költő 1932 Domján Edit Jászai Mari-díjas színésznő 1933 Bede-Fazekas Csaba Kossuth-díjas operaénekes, színész 1933 Magyar Kálmán Széchenyi-díjas orvos, farmakológus, akadémikus 1938 Gyürei Vera Balázs Béla-díjas filmtörténész 1942 Rencz Antal rendező, színházigazgató 1943 Hanna Schygulla német filmszínésznő, sanzonénekes 1945 Horkay István képzőművész 1945 Kiss István színész 1949 Osztrics István olimpiai bajnok párbajtőrvívó, fogorvos 1949 Sissy Spacek Oscar-díjas amerikai színésznő 1954 Annie Lennox Oscar- és Grammy-díjas skót énekesnő és zeneszerző, az egykori Eurythmics együttes tagja 1960 Vlahovics Edit színésznő 1961 Stefan Ruzowitzky osztrák filmrendező, forgatókönyvíró, az Oscar-díjas Pénzhamisítók című film rendezője 1966 Nyírő Beáta színésznő 1972 Széll Horváth Lajos színész 1977 Újhelyi Kinga Jászai Mari-díjas színésznő 1989 Puzsa Patrícia színésznő 1990 Domokos Zsolt színész
December 25-én halt meg
795 I. Adorján itáliai pap, a 95. római pápa 1572 Méliusz Juhász Péter református író 1683 Kara Musztafa oszmán-török nagyvezír 1908 Vízvári Gyula színész, a Nemzeti Színház híres komikusa 1922 Weiss Manfréd nagyiparos, a magyarországi gyáripar egyik vezető alakja 1938 Karel Čapek cseh író, publicista, műfordító, filozófus 1938 Gombos Ferenc Albin történész, pedagógus, író, az MTA tagja 1961 Otto Loewi Nobel-díjas német születésű farmakológus 1963 Tristan Tzara román származású francia költő, a dadaizmus egyik megalapítója 1966 Tőkés Anna Kossuth-díjas színésznő 1968 Kolosváry Gábor zoológus, paleontológus, akadémikus 1977 Charlie Chaplin Oscar-díjas angol színész, rendező, zeneszerző 1977 Reményi József szobrász, érem- és plakettművész 1983 Joan Miró katalán nemzetiségű spanyol festő, grafikus, keramikus 1984 Rubányi Pál Kossuth-díjas sebész 1999 Rákos Sándor Kossuth-díjas költő, műfordító 2006 James Brown Grammy-díjas amerikai zenész, a „soul keresztapja” 2011 Mary Zsuzsi magyar táncdalénekesnő 2016 George Michael Grammy-díjas brit popénekes, zeneszerző 2021 Jean-Marc Vallée kanadai filmrendező, producer
A képen Charlie Chaplin 1916-ban. Fotó: Wolf Tracer Archive / AFP
