Szent Szilveszter pápa – „Szilveszter”
Búcsú az Óesztendőtől
December 31-e az év utolsó napja és I. (Szent) Szilveszter pápa emlékünnepe. Bár ő maga nem túl jelentős személyiség, uralkodásának idejére (314–335) esett a kereszténység történetének első nagy fordulópontja. A római birodalom akkori uralkodója, Nagy Konstantin császár nemcsak hogy felhagyott a keresztények üldözésével, intézkedései az egyházat egyenesen az állam első intézményévé emelték.
(…)
A néphagyomány és a városi folklór óév-búcsúztató szokásai viszont egyszerűen az év fordulójához kapcsolódnak. Az évkezdet minden népnél bizonyos jelképes elválasztó, szerencse- és bőséghozó praktikákkal jár. Ilyen volt a magyar nép szokása szerint az óévet jelképező szalmabáb földbe temetése, vízbe hajítása (téltemetés), egy öregember-maszkot viselő legénynek játékos kikorbácsolása (!) a faluból (télkiverés), az óév kiharangozása. A bő termést biztosító, gonoszűző szokások közé tartoztak a lármás, álarcos felvonulások, kántálások.(A szilveszter-éji körúti „balhézás” előzményei ezek!) A szilveszteri, helyesebben újévi szerencse-jelképek: a kéményseprő, négylevelű lóhere, patkó, lencse, s főleg a malac szintén régi szokások túlélő tanúi.
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)
A Duna Intercontinental szálló megnyitása – 1969
A Finta József tervei szerint épült szálloda a háború utáni budapesti szállodaépítési program első, és sokáig a legnagyobb megvalósult létesítménye. Budapesten az 1944-es ostrom, majd 1956 után nemcsak a romba dőlt házakat kellett újjáépíteni. A legégetőbb személyes szükségletek kielégítésével egyidejűleg, fokozatosan mind a lakásviszonyok, mind a középületek és az ipari épületek vonatkozásában új kihívásoknak kellett megfelelni. Mindazonáltal, kimagasló építőművészeti eredményekről inkább csak egy-egy nagyobb szabású, reprezentatív épület tanúskodik.
A korszak egyik határát az 1968. január 1-jén életbe lépett új tervgazdasági mechanizmus, és a prágai tavaszt követő csehszlovákiai válság együtt jelölte ki. A változást az ekkoriban megépült néhány nagyobb építészeti alkotás megjelenése is nyomatékosította: ilyen az ekkor épült Hotel Duna Intercontinental (később Budapest Marriott Hotel), Finta József műve (1966–1969, munkatársa Kovácsy László). A hatvanas évektől meghatározó műszaki létesítmények és városképet átalakító középülettípusok a változó rendeltetésnek megfelelően egyre újabb építési és esztétikai sajátosságokkal gazdagodtak.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1994. MTESZ; Magyar Távirati Iroda MTI)
Bodnár János születésnapja – 1889
BODNÁR JÁNOS (Nagyvárad, 1889, december 31. – Budapest, 1953. október 29.): vegyész, oktató, számos növényvédelemmel kapcsolatos népszerűsítő írás szerzője. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárt, Bécsben és Berlinben végezte; 1911-ben Kolozsvárt tanári oklevelet nyert. 1912-ben a kolozsvári egyetemen tanársegéd, 1913-ban Magyaróváron segédvegyész és a Növényélet- és Kórtani Állomás biokémiai laboratóriumának vezetője lett. 1914-ben a budapesti Növényélet- és Kórtani Állomás segédvegyészeként dolgozott. 1916-ban biokémiából a kolozsvári egyetem magántanára, 1921-1923-ban a szegedi egyetem tanára, 1923-tól a debreceni tudományegyetemen az orvosi vegytan tanára és az Orvosi Vegytani Intézet vezetője volt. 1924-ben állami megbízást kapott a Dohánykísérleti Állomás laboratóriumának vezetésére; 1928-ban a budapesti Növénykémiai Intézet igazgatója lett, 1950 elején vonult nyugalomba.
Főként analitikai kémiával, ill. biokémiai, orvosi, törvényszéki, víz- és ásványvíz-vizsgálati, gyógyszerészeti, növényvédelmi alkalmazásaival foglalkozott. E tárgykörökből hazai és külföldi szaklapokban számos tanulmánya jelent meg.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1989. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Greguss Pál születésnapja – 1889
GREGUSS PÁL (Tornya, 1889. december 31. – Szeged, 1984. március 23.): botanikus, egyetemi tanár. Az aradi tanítóképzőben, majd a budapesti és a prágai egyetemen végezte tanulmányait. Előbb a csáktornyai, majd a budapesti tanítóképző intézetben tanított. A budapesti tudományegyetemen doktorált 1919-ben, majd ott szerzett magántanári oklevelet 1927-ben. Ezután Szegeden a Tanárképző Főiskolán, majd 1940-től az ottani tudományegyetemen tanított. Éveken át volt az egyetem dékánja, később rektora, valamint a Füvészkert igazgatója. Pedagógia munkásságán kívül sokoldalú tudományos tevékenységet folytatott: örökléstannal, növényélettannal, xilotómiával foglalkozott.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1989. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Littke Aurél születésnapja – 1872
LITTKE AURÉL (Budapest, 1872. december 31. – (?), 1945. (?)): földrajzi író, a Világatlasz egyik szerkesztője. Egyetemi tanulmányainak befejezése után 1901-től a budapesti egyetem földrajzi intézetének a tanársegéde. 1913-tól a budapesti, 1928-tól a szegedi polgári iskolai tanárképző tanára, 1932-től az utóbbi igazgatója. Titkára volt a Földrajzi Társaságnaknak, 1913-tól szerkesztette a Földrajzi Közleményeket, Kogutowicz Károllyal együtt a Világatlaszt (Bp., 1913 – 14).
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
