Halmos_Bela_MTI_KOLLANYI_PETER
Halmos Béla, Széchenyi-díjas népzenész, népzenekutató, hegedűtanár
Fotó: MTI/Kollányi Péter

Kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy 2011 novemberében a magyar táncház módszer felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, csaknem három évtizeddel azután, hogy Novák Ferenc, Sebő Ferenc és Martin György közreműködésével megnyílt 1972. május 6-án Budapesten az első táncház.

 

Zenei tanulmányait komolyzenével kezdte, hegedülni és brácsázni tanult, 1969-ig játszott amatőr együttesekben. 1969-től előbb a Sebő-Halmos duó, majd a Sebő együttes alapító tagjaként az énekelt versek és a népzene előadóművészeként szerepelt itthon, szinte minden európai országban, valamint Amerikában, Kanadában, Kubában, Japánban.

Népzenével ? főként a hegedűn játszott többszólamú népi tánczenével ? a táncházmozgalom indulása (1972) óta foglalkozik.

 

A táncházmozgalom létrejöttében szerinte fontos szerepe van annak, hogy megszűnt a tudás átadásának hagyományos rendszere a családok átalakulása miatt.

 

?Régen az emberek úgy örökítették át a tudásukat a generációk között, hogy a gyerek elleste, mit is csinál az apuka, a nagypapa és megtanulta ő is.

Ehhez szükség volt az együttélésre.

 

A táncházmozgalom módszere azt mondja, össze kell gyűjteni a tudásanyagot, azt tudományosan elemezni kell, fel kell dolgozni, és ennek az eredményeit felhasználva tudatosan szervezett nevelést indítani közösségi keretek között. Ez nemcsak nekünk fontos, hanem minden civilizált népnek. Fontos lényege mint kisközösségi formának, hogy olyan 150-200 embernyi méretű az a csapat, amire hatni tud, amivel működik. Száz emberrel meg lehet csinálni, hogy megbeszéltek valamit, tízezerrel már nem. Mi pontosan ezt a fajta közösséget mentettük a néprajzilag hiteles formában Székről. Onnan vettük a mintát, ahol a múlt század hetvenes éveiig megőrizték a múltból eredeti formában. Ez a közösség lehetett egy kis falu összes lakója, vagy nagyobb helyen egy felszeg, vagy más kisebb településrész.?

 

Forrás: FMH Online

Sebo_Foto_Csakvari
Sebő Ferenc, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas énekes,
gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató
Fotó: Csákvári Zsigmond

?A táncházmozgalmat nem nevezném művészeti irányzatnak, popzenei jelenségről van szó, ami így, a helyén kezelve kapta meg az értelmét. Kodály a Magyar népzene előszavában írja, hogy eljött az idő, amikor a művelt réteg dolga a nagy tömeg zenéjét megtanulni. Mire kinyomtatták a könyvet, addigra már ezt a zenét gyűjteni kellett. Az akkori nagy tömeg valóban képviselt egy történelmi időkre visszavezethető magyar műveltséget, amit az akkori elit nemigen vett tudomásul.

 

Kodály koncepciójánál ma sincs jobb, még akkor sem, ha ma már keresni kell ezt a réteget, mivel természetes közegében már nem működik. Szerencsére még időben összegyűjtötték, feldolgozták, és készen kaptuk kézhez a ?70-es években. Valahol a Kodály-féle elképzelés képviselői vagyunk mi is, de nem az elit zenében, hanem ismét a tömegekhez fordulva.

 

A fiataloknak ez is egy buli a sok közül, aztán persze akik ebbe beleszagoltak, idepártoltak, mivel rájöttek, hogy itt többet kapnak, mint azokon a helyeken, ahol csak lenyomják őket a hangerővel. Ez a koncepció jobban érvényesül, ha előbb eljut a populáris zene szintjeire is, mert onnan átjárható az út, fordítva viszont nem.?

 

Forrás: Fidelio.hu

martin_gyorgy_mupa
Martin György Erkel-díjas magyar tánctörténész,
néprajzkutató, zenefolklorista
Fotó: Müpa

?A hetvenes évek, az újabb generáció érdeklődése, a táncházmozgalom kezdeti szakasza számomra meglepetésszerű, hirtelen eseményként érkezett. A Duna menti folklórfesztiválok keletkezése és megindulása jelzett ugyan egy új érdeklődési hullámot, de ez főleg a falura vonatkozott. Népi együttesek alakultak, szerveződtek újra, és akadt egy megye, Bács-Kiskun megye, aki e fesztiválok gazdaságát vállalta. Ez a már tulajdonképpen 1967?1968 óta megindult érdeklődés az első Röpülj Páva alkalmával bizonyult átfogó jellegűnek, amikor valóban meglátszott az, hogy a magyar társadalom különböző rétegeiben van érdeklődés a magyar népművészet, a népdal iránt. A fiatal zenészek elkötelezett érdeklődése, és a népzene hiteles megismertetése, elsajátítására végzett kitartó munkája engem nagyon meghatott, mert ehhez hasonló őszinte, ?öncélú? érdeklődéssel korábban alig találkoztam. Az ?egy az egyben megtanulás? lehetőségében én magam sem hittem, de mindig sajnáltam, hogy a hiteles népzene megszólalásának hiánya miatt mi minden szépségtől kell örökre elbúcsúzni.?

 

Forrás: Tanulmányok a magyar néptánckultúra tudományos és művészeti bemutatásának lehetőségeiről és annak társadalmi hatásairól

sebestyen_marta
Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt-díjas népdalénekes
Sebestyén Márta énekel, miután a táncházmozgalom képviseletében átvette az UNESCO által kibocsátott oklevelet Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztertől a XXXI. Táncháztalálkozó és Kirakodóvásáron, a Papp László Budapest Sportarénában 2012-ben.
Fotó: MTI/Kallos Bea

Sebestyén Márta akadémiai székfoglaló előadása kapcsán került a felsorolásba, hiszen annak címéül (?Folyik a víz, áll a part?) egy cseremisz népdal kezdetét választotta, hogy áttekintést adjon a ?Békés-Tarhostól a 40 éves UNESCO-díjas táncházmozgalomig? terjedő életéről.

 

?Ez gyakorlatilag felöleli az én életemet, hiszen én édesanyám tarhosi évei után, zeneakadémista korában születtem, és íme, ezalatt felnőtt egy olyan nemzedék, amelyik már a táncházmozgalomban tevékenykedett, olyan módon, hogy ezt a világ minden országa előtt példaként állítja az UNESCO.?

 

A békés-tarhosi iskola pedig már a magyar örökség része. De sokan nem is tudják, hogy ennek az iskolának mi volt a lényege, hiszen nagyon rövid ideig, szinte csak pár évig létezett. Ebből a világból és az ottani szellemi műhelyből olyan emberek is származnak, mint például Szokolay Sándor, aki az édesanyjával együtt tanult ebben az iskolában. Kiemelte, hogy Kodály Zoltán zenei programja Békés-Tarhoson valósult meg a gyakorlatban először. ?Bár személyesen csak 1950-ben látogatta meg az iskolát, zenéje anyanyelvünkké vált, pedagógiája mindennapi kenyerünkké? ? fogalmazott Sebestyén Márta.

 

Takács Erzsébet