BÁLDY BÁLINT, Bellosics (Baja, 1896. február 26.– Gödöllő, 1971. szeptember 26.): Kossuth-díjas mezőgazdász, a magyarországi baromfitenyésztés tudományos kidolgozásának egyik kiemelkedő alakja. Nevéhez fűződik a baromfikeltető-gépek elterjesztése. Oklevelet a magyaróvári Gazdasági Akadémián szerzett, az uradalomban dolgozott, majd 1927-ben a gödöllői Baromfitenyésztő Munkásképző Iskolához került, melyet 1928-ban Baromfitenyésztő Szakiskolává szerveztek. Kinevezésével az intézmény nagyarányú fejlődésnek indult. Megalapozta a gazdasági baromfitartást, a prémesállat-tenyésztési részleget, a halgazdaságban a süllőtartás és -szaporítás módszerét, a korszerű takarmányozást. Az intézmény 1933-ban alakult át kísérleti tangazdasággá, melyet 1936-tól vezetett. A háború alatt megsemmisült intézményt 1945 után újjászervezte. Szaktanácsadói hálózatot szervezett és megszervezte az egységes szakoktatást. Az 1952-től Kisállattenyésztő Kutató Intézetté alakult intézmény baromfitenyésztési osztályának vezetőjeként dolgozott.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
’Sigmond Elek születésnapja – 1873
A szikes talajok kutatója, ’Sigmond Elek (Kolozsvár, 1873. február 26. – Budapest, 1939. szeptember 30.) a budapesti Műegyetemen vegyész, a kolozsvári egyetem természettudományi karán bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1905-ben a Természettudományi Társulat megbízására megírta Mezőgazdasági chemia című könyvét, ugyanebben az évben magántanárrá nevezték ki. 1906 és 1907 folyamán két évig Amerikában, Egyiptomban és Nyugat-Európában tanulmányozta a mezőgazdasági vegyipart, beleértve a kutató műhelyeket és a felsőoktatást is. Hazatérve a Műegyetemen megszervezte a mezőgazdasági kémiai technológia tanszéket, kialakította a tantárgy anyagát, tankönyvet írt. Egyetemi tanári működésével egyidejűleg igazgatója volt az Országos Kémiai Intézetnek és a Központi Vegykisérleti Állomásnak. 1928 és 1933 között ő vezette az első állami szikjavítási akciót és megszervezte a talajvizsgáló laboratóriumok országos hálózatát. Tudományos kutatásainak középpontjában a szikes talajok képződése és termékennyé tétele állt, erről írt munkája, A hazai szikesek és megjavítási módjaik (1923) akadémiai pályadíjat nyert. Talajkémiai vizsgálatai során módszert dolgozott ki a talajok foszfátszükségletének meghatározására. Talajvizsgálatai folyamán a fizikai kémia és a kolloidkémia felhasználásával, a kémiai, fizikai és biológiai tulajdonságokra támaszkodva alkotta meg dinamikus talajrendszerét, amelybe minden talajfajtát be lehetett sorolni. Ez a rendszertani munka tekinthető élete főművének, melyet az Általános talajtan (1934) című munkájában ismertetett. Tevékenységét külföldön is ismerték és elismerték, a Nemzetközi Talajtani Társaság alapítója volt, számos hazai és külföldi elismerés, kitüntetés birtokosa.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1998)
Február 26-án történt
Mészáros Márta két, Arany Medvét nyert filmjében is feltűnt Berek Kati, aki 2017-ben ezen a napon hunyt el. A Jászai Mari-díjas színésznő az Örökbefogadáson és a Kilenc hónapon kívül a Koltay Gábor rendezte István, a királyban és Sára Sándor Feldobott kő című mozijában is szerepelt.
1815 Napóleon császár megszökött Elba szigetéről, hogy ismét átvegye a hatalmat.
1849 A magyar szabadságharcban megkezdődött a magyar vereséggel végződő kápolnai csata.
1861 Ferenc József uralkodó kiadta a februári pátenst, amely Bécsbe központi parlamentet (birodalmi gyűlést) hívott össze, és azt törvényhozói jogokkal ruházta fel.
1899 Széll Kálmán elvállalta a miniszterelnöki megbízatást, és megalakította kormányát.
1919 Nemzeti parkká nyilvánították az amerikai Grand Canyont.
1989 Megtartotta alakuló közgyűlését Ungváron a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség.
2001 Az Afganisztánban hatalmon lévő tálibok megkezdték a világ legnagyobb álló Buddha-szobrának lerombolását Bamijánban.
2017 A Mindenki című magyar film nyerte a legjobb rövidfilmnek járó Oscar-díjat.
Február 26-án született
1802 Victor Hugo francia író
1808 Boka Károly zenész, cigányprímás
1808 Honoré Daumier francia festő, grafikus
1829 Levi Strauss német–amerikai kereskedő, a farmernadrág feltalálója
1843 Wohl Janka költő, író, szerkesztő, az első nő, akit műfordítással bízott meg a Magyar Tudományos Akadémia
1846 Bill Buffalo amerikai vadász, mutatványos, akrobata, író
1861 I. Ferdinánd, a modern független Bulgária első cárja
1898 Konstantin Biebl cseh költő, író, a szürrealista mozgalom kiemelkedő alakja
1909 Szalay Lajos Kossuth-díjas grafikus, kiváló művész
1913 George Barker angol költő, a 20. század neoromantikus költészetének képviselője
1922 Fekete Gyula József Attila-díjas író, szociográfus, a rendszerváltás ismert személyisége
1923 Zoltán Péter újságíró, író, jogász, szerkesztő, művészettörténész
1924 Császár Ákos Kossuth-díjas matematikus, akadémikus
1928 Fats Domino amerikai zenész
1932 Johnny Cash többszörös Grammy-díjas amerikai countryénekes
1944 Soltészné Lédeczi Judit Liszt Ferenc-díjas karnagy
1963 M. Nagy Miklós József Attila-díjas műfordító, kritikus
1964 Détár Enikő színművésznő
1976 Ribarics Tamás zenész, a Tales of Evening gitárosa
1985 Máté Bence természetfotós, „a láthatatlan madárfotós”
Február 26-án halt meg
1933 Spiegel Frigyes építész és iparművész, a szecesszió képviselője. Műveiről szót ejtettünk nagyváradi barangolásunkkor, és a budapesti belváros építészetében fontos állatmotívumokkal foglalkozó cikkünkben.
1933 Tarnay Alajos zeneszerző, zongoraművész
1943 Heller Bernát orientalista, irodalomtörténész, folklorista
1969 Karl Jaspers német filozófus, az egzisztencializmus vezéralakja
1983 Jánossy Ferenc festőművész
1996 Németh Marika Jászai Mari-díjas operett-énekesnő, érdemes és kiváló művész, a Budapesti Operettszínház örökös tagja
1998 Máté János orgonaművész, karnagy
2001 G. Dénes György posztumusz Kossuth-díjas író, dalszövegíró
2003 Greguss Pál NASA-díjas biofizikus, az űrkutatás, az optika és a holográfia nemzetközileg elismert tudósa
2013 Papp Géza Szabolcsi Bence-díjas zenetörténész, karnagy
2014 Novák Dezső kétszeres olimpiai bajnok labdarúgó
2017 Berek Kati Jászai Mari-díjas színésznő, a nemzet színésze
2020 Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész, képeiből 2021-ben kiállítás nyílt Debrecenben
A képen Berek Kati. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán
