Victor Hugo
Május 22-én történt
2022-ben ezen a napon adták át a Liget Budapest projekt keretében felépült új Néprajzi Múzeumot a Városligetben. A Ferencz Marcel tervezte, két egymásba fonódó domboldalt idéző épület különlegessége, hogy 60 százaléka a térszint alatt helyezkedik el, míg a tetején zöldfelület található, valamint, hogy a közel félmillió pixelből álló homlokzati díszítése húsz magyar és húsz nemzetközi néprajzi motívum kortárs újrafogalmazását jeleníti meg.
Május 22-én történt
„Ne vezesd hazánkat oly áldozatokra, melyek még a reménytől is megfosztanának! / Tudom, hogy a Cassandrák szerepe hálátlan szerep. De Te fontold meg, hogy Cassandrának igaza volt!” – írta Kossuth Lajos Deák Ferencnek 1867-ben ezen a napon. A részlet a híres Cassandra-levélből való, amelyben Kossuth a kiegyezés ellen tiltakozott.
Tollal fejezte be Balzac, amit Napóleon karddal kezdett el
Kétszázhuszonöt éve, 1799. május 20-án született Tours-ban Honoré de Balzac francia író, a világirodalom egyik legtermékenyebb szerzője. Leghíresebb vállalkozása az Emberi színjáték, amely a francia társadalom átfogó és rendkívül részletes tablóját nyújtó regényciklus.
Február 26-án történt
Mészáros Márta két, Arany Medvét nyert filmjében is feltűnt Berek Kati, aki 2017-ben ezen a napon hunyt el. A Jászai Mari-díjas színésznő az Örökbefogadáson és a Kilenc hónapon kívül a Koltay Gábor rendezte István, a királyban és Sára Sándor Feldobott kő című mozijában is szerepelt.
Quasimodo és Jean Valjean „atyja”, Victor Hugo
Kétszázhúsz éve, 1802. február 26-án született Besanconban a francia romantika legnagyobb alakja, Quasimodo és Jean Valjean „atyja”, Victor Hugo.
Yolanda Auyanet címszereplésével látható a Lucrezia Borgia a Müpában
A bemutatót Anger Ferenc rendezésében, félig szcenírozott formában, nemzetközi művészek közreműködésével láthatja a közönség először november 18-án.
Opera a könyvtárban
Egy megtalált palack históriája egy hercegnő és egy hármas ügynök tolmácsolásában.
Az irodalom szabadságáért harcolt
Ő volt a romantikus dráma megteremtője, akinek nevéhez az „Hernani csatája” fűződik, amikor is a fiatal művészek, a jövő lovagjai és a szabadság védelmezői „csaptak össze” jelképesen a parókás, klasszicista drámát kedvelő urakkal. Victor Hugo azonban regényeivel is beírta magát a világirodalomba, olyan alakokat megteremtve, mint a Notre-Dame púpos toronyőre vagy A nyomorultak főhőse: Jean Valjean.