1994-től A BIOLÓGIAI SOKSZÍNŰSÉG NEMZETKÖZI NAPJA december 29-én volt, de 2000-ben az ENSZ közgyűlésének határozta értelmében, a következő évtől minden év május 22. napján rendezik meg, mivel ezen a napon fogadtak el egy erről szóló egyezményt. A világnap alkalmat ad arra, hogy a figyelem a biodiverzitásra és az ehhez kapcsolódó területekre irányuljon.
Oláh György – 1927; Kémiai Nobel-díj: 1994
OLÁH GYÖRGY [George A. Olah] (Budapest, 1920. május 22.): A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, a Budapesti Műegyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet. 1956-ban először Kanadába, majd az Egyesült Államokba ment, ott előbb a Case Western Reserve University, majd a University of Southern California professzoraként dolgozott. Szerteágazó a munkássága a modern szerves kémia területén. Legfontosabb eredménye kétségkívül az 1994-évi kémiai Nobel-díjjal jutalmazott „hozzájárulása a karbokationok kémiájához”. Lényegében az ő munkái döntötték meg a szén négyvegyértékűségének dogmáját, és új utakat nyitottak a szénhidrogének előállítása előtt. Állandó a kapcsolata a hazai kutatókkal, Los Angeles-i intézetében gyakran hallani magyar szót. Az MTA 1990-ben választotta tiszteleti tagjává.
Casciai Szent Rita
CASCIAI SZENT RITA (1380 körül – 1447. május 22.) az itáliai Umbrio régióban, Cascia közelében született. Szülei sokáig imádkoztak gyermekért, és egy égi hang, amely azt mondta, Rita – igazgyöngy legyen a gyermek neve – adta hírül nekik, hogy kívánságuk teljesül. Kisgyermekkorától kezdve szorgalmasan, engedelmesen dolgozott, és már nagyon korán megfogalmazódott benne a vágy, hogy apáca szeretne lenni. Ezt azonban szülei nem vették figyelembe, és feleségül adták egy faragatlan, kegyetlen emberhez, aki Rita jósága, Istenszeretete példáját látva, az egész falu csodálatára, megtért. Férjét azonban megölte egy korábbi ellensége, majd mindkét fia is meghalt, szülei sem éltek már, amikor jelentkezett az Ágoston-rendi apácák casciai kolostorába, de mivel özvegy volt, többször is elutasították. 1407-ben azonban csoda történt: Keresztelő Szent János, Szent Ágoston és Toletinói Szent Miklós bevitték őt egy éjjel a zárdába. Itt is szorgalmasan dolgozott, imádkozott, és osztozni szeretett volna Jézus szenvedéseiben. Egy nap ima közben azt érezte, hogy Krisztus töviskoronájából egy tövis a homlokába szúródik, amelynek helyén fájdalmas, elfertőződött sebhely keletkezett. Egy római zarándoklat idejére a sebhely csodálatos módon eltűnt – azonban a szenvedés, fájdalom megmaradt. Az aszkétikus életmód miatt ereje egyre fogyott. Halála előtt – amelyet egy, emberkéz nélkül megkonduló harang jelzett – még januárban azt kérte egyik rokonától, hogy hozzon neki rózsát a családi birtokukról, így azt gondolták, félrebeszél. Mégis elment a rokon, és talált a rózsabokron egy szál virágzó piros rózsát – ünnepén rózsát áldanak ma is. A „romolhatatlan” szentek közé tartozik, soha nem temették el, mivel a halála után teste épen maradt, sőt, szebbé vált, és egy tűzvészből is érintetlenül került ki, miközben koporsója elégett. Közbenjárására csodás gyógyulások történtek. 1626-ban boldoggá, 1900-ban szentté avatták. A reménytelen ügyek szentjének is nevezik.
Május 22-én történt
2022-ben ezen a napon adták át a Liget Budapest projekt keretében felépült új Néprajzi Múzeumot a Városligetben. A Ferencz Marcel tervezte, két egymásba fonódó domboldalt idéző épület különlegessége, hogy 60 százaléka a térszint alatt helyezkedik el, míg a tetején zöldfelület található, valamint, hogy a közel félmillió pixelből álló homlokzati díszítése húsz magyar és húsz nemzetközi néprajzi motívum kortárs újrafogalmazását jeleníti meg.
A Néprajzi Múzeum épülete a Városligetben. Fotó: Faludi Imre / MTI
1455 Az első St Albans-i csatával megkezdődött Angliában a harminc évig tartó rózsák háborúja.
1712 VI. Károly Habsburg császárt magyar királlyá koronázták Pozsonyban.
1762 XIII. Kelemen pápa felavatta Róma leghíresebb szökőkútját, a Trevi-kutat.
1856 Pavel Tretyakov moszkvai kereskedő megvásárolta gyűjteményének első darabját, ezt a napot tekintik az Állami Tretyakov Galéria alapítási dátumának.
1867 Kossuth Lajos Párizsban megírta híres Cassandra-levelét, amelyben a kiegyezés ellen tiltakozott.
1879 Ferenc József magyar király szentesítette az 1879:XVIII. törvénycikket, amely kötelezővé tette a magyar nyelv tanítását valamennyi népiskolában és tanítóképző intézetben.
1884 Ferenc József magyar király szentesítette az állandó Országház építési tervének jóváhagyásáról és az építés végrehajtásáról szóló 1884:XIX. törvénycikket.
1910 Szegeden megjelent a Délmagyarország című napilap.
1922 Budapesten Aquincumban adták elő először a ma Székely himnusz néven ismert dalművet.
1939 Berlinben aláírták a német–olasz szövetségi szerződést, az úgynevezett Acélpaktumot.
1960 Chilében 9,5-es erősségű földrengés pusztított több ezer ember halálát okozva, az elemi csapás nyomán keletkezett szökőár pusztított Hawaii szigetén és Japánban is.
1990 Észak- és Dél-Jemen egyesülésével létrejött a Jemeni Köztársaság.
2012 Tokióban átadták a világ legmagasabb tornyát, a Tokyo Skytree névre keresztelt 634 méter magas tévétornyot.
2017 Az angliai Manchester Arénában öngyilkos merénylő robbantotta fel magát Ariana Grande amerikai énekesnő koncertjén, a terrorcselekménynek 22 halálos áldozata és több mint 800 sérültje volt.
2022 Átadták a Liget Budapest projekt keretében felépült új Néprajzi Múzeumot a Városligetben.
2023 Öt és fél évig tartó felújítás után újra megindult a közlekedés a budapesti 3-as metró teljes vonalán.
Május 22-én született
1813 Richard Wagner német zeneszerző, a 19. századi zeneirodalom kimagasló alakja
1850 Johann Schrammel osztrák zeneszerző, a sramlizene megteremtője
1859 Arthur Conan Doyle angol orvos, krimiíró, a modern bűnügyi regény egyik megteremtője, Sherlock Holmes atyja
1899 Szentmártony Aladár Kossuth-díjas gépészmérnök
1907 Laurence Olivier Oscar-díjas angol színész, rendező
1914 Vance Packard amerikai publicista, író, szociológus
1914 Sun Ra amerikai jazz-zongorista, zenekarvezető
1916 Korcsmáros Pál rajzoló, képregényrajzoló, könyvillusztrátor, újságíró
1924 Charles Aznavour örmény származású francia énekes, színész, zeneszerző
1927 Oláh György, az Egyesült Államokban élt Nobel-díjas és Széchenyi-nagydíjas kémikus, az MTA tiszteleti tagja, a Corvin-lánc kitüntetettje
1943 Betty Williams Nobel-békedíjas északír politikus, az északír békemozgalom egyik alapítója és vezetője
1949 Zrínyi Miklós Széchenyi-díjas vegyész, akadémikus
1954 Bregyán Péter Jászai Mari-díjas színész
1954 Sudzsi Nakamura Nobel-díjas japán-amerikai fizikus
1959 Morrissey angol énekes, szövegíró, az indie zene egyik meghatározó alakja
1970 Naomi Campbell brit modell
1970 Szolnoki Péter zenész, énekes
1970 Szomor György Nádasdy Kálmán-díjas színész, rendező, zeneszerző
1973 Nikolaj Lie Kaas dán színész
1974 Ónodi Henrietta olimpiai bajnok tornász, edző, a magyar női tornasport első Európa-bajnoka
1974 Szabó Soma Liszt Ferenc-díjas karigazgató, a Nyíregyházi Cantemus Kórus művészeti vezetője
1975 Farkas Wellmann Endre József Attila-díjas erdélyi magyar költő, szerkesztő, a Magyar PEN Club alelnöke
1987 Novak Đoković szerb világelső teniszező, 24-szeres Grand Slam-győztes
1992 Vecsei H. Miklós színművész
Május 22-én halt meg
337 I. Constantinus római császár, az első keresztény uralkodó
1667 VII. Sándor, a 237. római pápa
1885 Victor Hugo francia regény- és drámaíró, többek között A nyomorultak című társadalmi regény szerzője
1931 Vajda Zsigmond festő, az Országház kupolacsarnoka freskóinak alkotója
1939 Ernst Toller német író és költő, a német expresszionizmus egyik kiemelkedő alakja
1949 Hans Erich Pfitzner német zeneszerző
1954 Kotsis Endre építész, a mezőgazdasági építészet fejlesztője
1985 Vaszary Gábor író, újságíró, festő
1992 Ránki György Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, érdemes és kiváló művész
1994 Hárs Mihály Balázs Béla-díjas rendező-író, népszerűek természetfilmjei
1999 Szabó Miklós Liszt Ferenc-díjas operaénekes, zenei műfordító, érdemes művész
2001 Fock Jenő politikus, 1967–75-ben miniszterelnök
2014 Gedővári Imre olimpiai bajnok kardvívó, sportvezető
2021 Csengey Emőke jelmeztervező
