VINCZE MATE_ 1.JPG

Ismerd meg a Vuk és a Tüskevár írójának különleges világát egy ingyenes családi napon!

Január 25-én, szombaton ingyenes családi napon emlékeznek meg a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ tagintézményei a Vuk és a Tüskevár írójáról. A múzeumok képviselői az emléknap sajtótájékoztatóján ismertették a családi nap programjait.

Vincze Máté, a közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár egy Fekete István-idézettel nyitotta meg az író születésének 125. évfordulója alkalmából megrendezett családi nap sajtótájékoztatóját. Az idézet így szól: „Hiányzik a csend, ami minden mögött van, hiányzik a távolság és az idő lassú ballagása, hiányoznak a hajnalok és az esték, hiányoznak a vasárnapok és a hétköznapok, hiányzik az egész rét - mert hiányzik az emberekből s a világból a béke." Napjainkra is érvényes gondolatok ezek – jegyzi meg a helyettes államtitkár, majd rögtön hozzáteszi: a felgyorsult világ következményeként a természetben, a családdal, vagy az analóg módon eltöltött idő is mindinkább háttérbe szorul, ezért az embernek tudatosan kell küzdenie e hiányok ellensúlyozásáért. A Magyar Természettudományi Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, valamint a Mesemúzeum pedig éppen ebben nyújt segítő kezet:

„Egy ajándékot nyújt át a családoknak, a gyerekeknek, bízva abban, hogy a szülők elviszik a gyerekeket, a gyerekek a szülőket, és ebben az univerzumban kalandozva egy szombati napon, Fekete István születésének 125. évfordulóján megtalálják azokat az analóg tereket, azokat az analóg együtt töltött békebeli időket, amelyeket Fekete István számunkra megőrzött” – mondja.

Vincze Máté helyettes államtitkár egyúttal gratulált a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ tagintézményeinek. Elmondása szerint ezek az intézmények ugyanis évente mintegy 180 ezer gyereknek, családnak nyújtanak színvonalas programokat, előadásokat.  Ez a szám – teszi hozzá – azt is megmutatja, hogy az alfa és a Z generáció fiataljait igenis foglalkoztatja a természet alakulása, és egyben elkötelezettek annak megvédésében. Éppen ezért a Természettudományi Múzeum nem titkolt küldetése, hogy ezeket a fiatalokat a természettudományos pálya felé terelje, hogy a klímaszorongással járó negatív érzelmeket egy egészséges cselekvőképességgé formálja át bennük. A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ tagintézményei – köztük a Petőfi Irodalmi Múzeum is – jelentős szerepet vállalnak ebben a küldetésben.

A természet közelsége mellett az olvasás is hozzájárul ahhoz, hogy egy kis időre kiszakadjunk az élet sodrásából. Hogy ezt minél több ember megtapasztalja, a Kulturális és Innovációs Minisztérium versenyt hirdetett a könyvtárak között Könyvtári kihívás néven. A kihívás célja, hogy „a könyvtárak versenyezzenek az olvasókért” – jegyzi meg Vincze Máté. A dinamikusan növekedő beiratkozók száma pedig azt mutatja, hogy a projekt jó úton halad. Viselkedéskutatók, pszichológusok és az ehhez kapcsolódó szakterületek szakértői mind megegyeznek abban, hogy a művészetek kreatívabbá, kiegyensúlyozottabbá és boldogabbá teszik az embereket, ebből a szempontból pedig a könyvtárak és a különböző kulturális, irodalmi intézmények munkája felbecsülhetetlen.

Dr. Török Petra a MNMKK - MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Fotó: Bach Máté / Kultúra.hu
Dr. Török Petra, az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Fotó: Bach Máté / Kultúra.hu

A Fekete István-emléknap mottójaként is szolgálhatna a Lengyel Balázs magyar esszéistától és irodalomkritikustól származó idézet – mondja dr. Török Petra főigazgató. „A természet Fekete István könyveiben, bármily furcsa, önmagunkhoz közelít, embernek lenni tanít” – hangzik az említett idézet. Török Petra főigazgató szerint azt, hogy miként tanítanak Fekete István könyvei embernek lenni minket, holnap a Mesemúzeumban, a Petőfi Irodalmi Múzeumban és a Természettudományi Múzeumban is megtapasztalhatjuk.

Fekete István – mondja – közel száz év óta a legolvasottabb és legnépszerűbb magyar szerzőnk. Népszerűségét részben az oktatásnak köszönheti, hiszen a Tüskevár már hosszú ideje kötelező olvasmány az iskolákban. A Mesemúzeum ugyanakkor – amely a PIM értelmezésében az 5-10 éveseknek egy amolyan irodalmi bevezető helyszín – gondoskodik arról, hogy a legkisebbek is megismerjék Fekete István nevét.

A Fekete István emlékére rendezett családi nap programjai 

A Mesemúzeum szombat délelőtti – 11 órától kezdődő – programján a gyerekek Vuk alakjával ismerkedhetnek meg egy interaktív, játékos programsorozaton. Ehhez pedig Dargay Attila rajzfilmrendező és képregényrajzolót, az ikonikus Vuk-figurák megalkotóját hívják segítségül. Ezt követően a gyerekek egy drámapedagógiai játék során fedezhetik fel a Mesemúzeum izgalmas tereit, amely a magyar népmesei hagyomány toposzszerű helyszíneit mutatja meg. A magyar népmesék jól ismert helyszínein a gyerekek kis időre maguk és rókákká változhatnak, így fedezve fel a mesék izgalmas világát. A programsorozatból a kreatív munka sem hiányozhat, a legkisebbek Paulovkin Boglárka illusztrátor segítségével rajzolhatják meg saját kedvenc állatuk lakóhelyét.

A Fekete István-emléknap ezt követően a Magyar Természettudományi Múzeumban folytatódik, délután 16 órától azonban a Petőfi Irodalmi Múzeum várja vendégeit egy izgalmas tárlatvezetésre, ahol Fekete István megmaradt naplóbejegyzései kerülnek a fókuszba. A december elején megnyitott, írói naplókkal foglalkozó kiállítás a Halálom esetén elégetendő címet viseli. Fekete István esetében a megnevezés még inkább találó, az író ugyanis valóban elégette a legtöbb naplóját. Közülük kettő – Török Petra szerint talán a legizgalmasabbak – mégis megmaradt. Az egyik az 1950-es évekből maradt fenn, amikor Fekete István uszálykísérőként dolgozott, a másik pedig a második világháború megpróbáltatásokkal teli időszakára tekint vissza. Török Petra főigazgató végül kihangsúlyozta: a programok legfőbb célja, hogy utána az olvasó kezébe vegye az író könyveit és személyesen ismerje meg Fekete István különleges világát.

Bernert Zsolt a MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója. Fotó: Bach Máté / Kultúra.hu
Bernert Zsolt, az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója. Fotó: Bach Máté / Kultúra.hu

„A természet a legnagyobb tanító. Minden tudás végső soron a természetből fakad, és nem csak az írói, költői, művészi. Gyakorlatilag mindenki valamilyen szivacskötődésben van a természettel, még akkor is, ha ez nem tudatosul benne” – hangsúlyozza Bernert Zsolt főigazgató, aki személyes Fekete István-élményét is megosztotta a hallgatósággal.

Elmondása szerint Fekete István rendkívül meggyőzően és szépen írja le az ember és a természet kapcsolatát, ami azért is fontos, mert ez a viszonyulás jelentősen meghatározza a jövőnket is.

A múzeumok szervesen összekapcsolódnak, „a Természettudományi Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum nem most fog először együttműködni és nem is ez lesz az utolsó” – teszi hozzá. Az értékközvetítésben csak együttes erővel tudnak célt érni, mint ahogy Fekete István világának megismertetésében is. A Természettudományi Múzeum programsorozata 10 órakor, a Buborék együttes Állati kalandok című interaktív gyerekkoncertjével kezdődik; bemutatják a Fekete István könyvekből is jól ismert madárfajokat, emlősöket és vízi állatokat; élő állatokat hoz a Hortobágyi Madárpark – Madárkórház, és a gyerekek egy pecsételős játék során járhatják végig a múzeumot, melynek végén a kalandorok jutalomban részesülnek. A Fekete István Tüskevár című művéből készült filmet is levetítik. A programokra a szervezők 10 és 15 óra között várják az érdeklődőket.

A programsorozat pontos sorrendjéről az intézmény közösségimédia-felületein és a múzeumok hivatalos honlapjain tájékozódhatnak. Ha valaki inkább a Mesemúzeum programjait részesítené előnyben a holnapi emléknapon – teszi hozzá Bernert Zsolt főigazgató –, az sem marad le a Természettudományi Múzeum kiállításairól, azok ugyanis január 26-án, vasárnap is látogathatók.

Ez is érdekelheti

Május 26-án történt

„Különös, hogy mindegy, hány darabot játszottam el, sokat közülük több mint háromszázszor, azt sem tudják, hogy az ember este egyáltalán fellép a színházban. Viszont ha elmegyek a tévébe és megeszek két szöcskét, erről beszél a fél ország” – fogalmazta a ma hetvennyolcadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Gálvölgyi János, akit az 1968-as Ki mit tud? győztes parodistájaként ismert meg az ország, majd többek között a Thália Színház és a Vidám Színpad előadásaiban, illetve számos filmben és tévéműsorban láthattunk.

Május 25-én történt

„Egy fénykép azért lesz díjazott, mert megmozgatja a szerkesztők képzeletét, és akkor telik meg élettel, amikor a közönség elé kerül” – fogalmazta az 1954. május 25-én elhunyt fotográfus és haditudósító, Robert Capa. A Friedmann Endre Ernő néven született magyar származású fotóriporter rövid élete során öt háborúban – a spanyol polgárháborúban, a második kínai–japán háborúban, a második világháború európai hadszínterein, az arab–izraeli konfliktusban és az indokínai háborúban – készített fényképeket, és halálát is egy taposóakna okozta.

Május 24-én történt

1915. május 24-én született – és 1998-ban hunyt el – Gáti József Aase-díjas színész, érdemes és kiváló művész, akit többek között a Royal Színház, a Pécsi Nemzeti Színház, a Thália Kamaraszínház, a Vígszínház, a Nemzeti Színház és a Magyar Néphadsereg Színháza előadásaiban, valamint a III. Richárd, A törökfejes kopja, A Lúdláb királynő, A vörös vendégfogadó és a Nero, a véres költő című filmekben láthatott a közönség. Művészetét letisztult stílus jellemezte, és könyve is megjelent A versmondás címmel. Fia, Gáti Oszkár Jászai Mari-díjas színművész.

Május 23-án történt

Ma ünnepli ötvenötödik születésnapját Debreczeny Csaba Jászai Mari-díjas színművész, aki pályafutása során többek között a budapesti Katona József Színház, a kecskeméti Katona József Színház, a Radnóti Miklós Színház és az Örkény István Színház előadásaiban szerepelt, továbbá az Üvegtigris, az Isten teremtményei és a Halj már meg! című filmekben, valamint az Aranybulla, a Kossuthkifli, az Életképek, a Szájhősök, a Jóban Rosszban, A mi kis falunk és a Segítség! Itthon vagyok! című televíziós sorozatokban láthatta a közönség.