Felavatták a doborjáni Liszt-organt

A burgenlandi Liszt Egyesület 1968 óta őrzi és kutatja Liszt Ferenc zeneszerző és zongoraművész munkásságát. Koncerteket rendeznek, kiadványokat szerkesztenek és tematikus utazásokat szerveznek, hogy minél többen megismerhessék a virtuóz zseni, Liszt Ferenc életművét. Szívügyük a doborjáni Liszt-könyvtár, ahol eredeti kottákat, levelezéseket is őriznek, de lemez-, hangszer- és könyvgyűjtemény is a Liszt-rajongók rendelkezésére áll az intézményben.

Nemrég különleges hangszerrel is bővült a Liszt-könyvtár gyűjteménye. Egy 18. századi Liszt-organt vásárolt az egyesület, melynek megszólaltatásához nincs szükség koncerttermekre, így Liszt műveit a zeneszerző személyes tárgyai között, bensőséges környezetben is hallhatja a közönség.

A Bösendorfer koncertzongora mellett olyan történelmi hangszerekkel is rendelkezik az egyesület, mint a barokk organ, egy asztali zongora a 19. század elejéről, egy Érard-koncertzongora, melyen maga Liszt Ferenc is játszott, valamint egy Phpnola, azaz zongoraautomata is, mely 1900 körüli eredeti koncertfelvételeket játszik.

Szabó Balázs elmondta: az organ és az orgona között az a különbség, hogy az orgona hagyományosan egy sípokkal megszólaltatott hangszer, amelynek a méretei meghatározzák, hogy mit lehet játszani rajta. Ezzel szemben ez az úgynevezett Liszt-organ egy harmónium, amelynek a hangzása közelíti a Liszt-művekhez elengedhetetlen szimfonikus hangzást. Így esett, hogy Liszt a nevét adta ennek a hangszernek a propagálásához. A doborjáni organ lehetővé teszi, hogy szobai körülmények között is megszólaltathatóvá váljanak azok a kulcsfontosságú Liszt-művek is, melyeket a zeneszerző eredetileg orgonára írt.

A doborjáni könyvtárban található organt a bostoni Mason & Hamlin cég készítette az 1800-as évek végén.        

Forrás: volksgruppen.orf.at