„Azon néha elgondolkozom, hogy helyes döntés volt-e ’56-ban elhagyni az országot, és az emigránséletet választani. Ha otthon maradtam volna, valószínűleg ismertebb író lennék, mint így” – jegyezte meg Ferdinandy György a lapunknak adott korábbi interjúban. Az idén januárban elhunyt író életútja magán hordozza a közelmúlt történelmének minden nyomát, az emigrációba kényszerült írói lét minden nehézségét és szépségét.

659bbeab8865b1c5949fc6c7.jpg
Ferdinandy György József Attila- és Arany János-díjas író, költő, kritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a francia írószövetség és a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság tagja budapesti otthonában 2017. szeptember 26-án. MTI Fotó: Czimbal Gyula

„Ferdinandy György az utolsó nagy magyar irodalmi bölények egyike” – írta Csender Levente az idén év elején elhunyt íróról. Az író 1956-ban hagyta el Magyarországot, a világ számos pontján élt, Bécsben, Franciaországban, Puerto Ricóban, Floridában. Volt kőműves és könyvárus is, mielőtt a katedrára lépett. Harminchat évig tanított a Puerto Ricó-i Állami Egyetemen. 2000-től felváltva ingázott Puerto Rico és Miami között, a 2010-es években költözött vissza Budapestre, 2019-től életvitelszerűen a floridai városban élt. Az irodalmi élet aktív résztvevőjeként számos magyar szerzőt megismertetett a spanyol nyelvű olvasóközönséggel.

„Mindig magyarnak tartottam magam, és ehhez a kis országhoz húzott a szívem, álmodni is szinte mindig magyarul álmodom. Állandóan ott volt bennem a honvágy, de sokáig nem volt lehetőség a hazatérésre. Már 1958-ban szerettem volna visszamenni Budapestre, de ettől Nagy Imre kivégzése eltántorított. El kellett fogadnom, hogy hosszabb ideig tart majd az emigráció, mint ahogy eredetileg gondoltam. De még annál is tovább nyúlt, hiszen csak a nyolcvanas évek végére enyhült annyira a politikai helyzet, hogy hazatérhettem.

Viszont folyamatosan igyekeztem kapcsolatban maradni a magyar irodalommal. Íróbarátaim rendszeresen elküldték nekem új köteteiket, amelyeket mindig elolvastam, és írtam is róluk. Ezenkívül sok fiatal, kezdő alkotó könyvét fordítottam le spanyolra, amelyeket a spanyol kiadómon keresztül meg is jelentettünk. Ablaknyitogatónak tartottuk magunkat a feleségemmel, aki mindig rengeteget segített a fordítói munkámban. Már abban az időben is foglalkoztunk magyar alkotások nyugati megjelentetésével, amikor még senki sem” – nyilatkozta a Kultúra.hu-nak 2021-ben.

A február 29-én 18 órakor kezdődő beszélgetés résztvevői: Csender Levente író és Navarrai Mészáros Márton újságíró, író, szerkesztő. Az est házigazdája: Mirtse Zsuzsa, a Digitális Irodalmi Akadémia munkatársa. Az esemény ingyenes.

További információ a programról itt.