Csaknem 12 milliárd forint jogdíjat fizetett ki a dalok, zeneművek szerzőinek tavaly az Artisjus, amelytől mintegy 19 ezer szerző kapott pénzt.

Azahriah a 2023-as Strand Fesztiválon. Fotó: Vasvári Tamás / MTI
Azahriah a 2023-as Strand Fesztiválon. Fotó: Vasvári Tamás / MTI

A 2023-ban kifizetett 11 milliárd 969 millió forint nominális növekedést jelent, és emelkedés volt a digitális jogdíjakban is, amelyek meghaladták az 1,2 milliárd forintot. A tavaly kifizetett jogdíjak összege az elmúlt évek jelentős inflációja miatt azonban reálértékben nem éri el a pandémia előtti szintet – állapította meg a szerzői egyesület.

A szétosztott jogdíjak összege 2022-ben 8,7 milliárd forint volt, 2020-ban 9,37 milliárd forintot tett ki. „Bár a zeneipar 2022–23-ban fokozatosan visszatért a pandémia előtti normál kerékvágásba, ez a jogdíjak értékéről most sem mondható el, és a közeljövőben sem várható” – szerepel a jelentésben. Az Artisjus szerint ennek fő oka, hogy a jogkezelők nem alkalmazhatnak az inflációt megközelítő emelést sem a jogdíjmértékekben.

A teljes összeg korábbiaknál magasabb hányada, 56,29 százaléka (6,737 milliárd forint) jutott a magyar zenékre és 43,71 százaléka külföldi dalokra. Tovább nőtt a jogdíjban részesülők száma: 2023-ban 18 928 szerző kapott pénzt az Artisjustól. Mindkét növekedés jelentős részben az online felhasználások erősödésére vezethető vissza.

2021-ről 2022-re az Artisjus több mint háromszorosára tudta növelni a nemzetközi digitális szolgáltatók jogdíjainak kifizetését. 2023-ban az előző évi 273 millióhoz képest 46 százalékkal több, 398,5 millió forint jogdíjat kaptak a magyar szerzők az ezeken a szolgáltatásokon hallgatott dalaik után. Ennek oka, hogy az utóbbi években megerősödött a hazai online piac, látványosan emelkedett a magyar zenék hallgatottsága a streamingszolgáltatóknál, továbbá a szabályok megváltoztatása következtében az online felhasználások utáni ráosztások több mint ötszörösére nőttek.

Bár 2023-ban minden korábbinál több szerző részesült jogdíjban, 2020-hoz képest csak az alacsonyabb jövedelmű kategóriákban történt bővülés, a legsikeresebb szerzők köre és a „szerzői középosztály” is szűkült az elmúlt években. Tavaly 64-en kaptak a havi átlagbér kétszeresét meghaladó jogdíjat. 2020-ban ez az akkori átlagbérhez viszonyítva 70 szerző volt. 2023-ban 2035 olyan szerző volt, aki az egyhavi átlagbér összegénél kevesebb jogdíjat kapott, de elérte annak öt százalékát – ez tavaly 28 560 forintot tett ki.

DMOHA20240309003.jpg
Pataky Attila az ötvenéves Edda Művek jubileumi koncertjén a Budapest Arénában. Fotó: Mohai Balázs / MTI

Magyarországon a professzionális zenészek jövedelmének átlagosan egyötödét teszi ki a szerzői jogdíj, bevételük fennmaradó része fellépői gázsiból, zeneoktatásból, pályázatokból, előadói jogdíjakból, fizikai és digitális értékesítésből, merchandise-termékek eladásából származik. Az átlagbér legalább egyötödét 852-en kapták meg havi szinten 2023-ban, ami 6,7 százalékkal kevesebb, mint 2020-ban (913 fő).

A jogdíjpiramis tetején jellemzően olyan szerzők állnak, akik komoly életművet alkottak, nagyszámú gyakran elhangzó szerzeményük van. Ugyanakkor 2023-ban a havonta legalább egymillió forint jogdíjat kereső szerzők átlagéletkora 54-ről 51 évre, aktív műveiknek átlagos száma 627-ről 484-re csökkent az előző évhez képest.

Tavaly 1424 új szerző regisztrált a közös jogkezelőnél, ezek mintegy fele 30 év alatti, és 20 642 új művet jegyeztek be; az Artisjusnál egy műnek átlagosan 1,7–1,8 szerzője van. A rádiókban legtöbbször elhangzott harminc magyar dalra átlagban 3,4 szerző jutott.

Az online sikerek esetén még jellemzőbb a közös munka: a harminc legtöbb digitális jogdíjat termelő dalra átlagban 5,4 szerző jutott. 2023-ban a legtöbb szerzővel készült dalnak 11 alkotója volt.