Film

Kígyónak lábsó, madaraknak fogsor, magyaroknak rajzfilmsláger

Miu-mi újság? – tehetjük fel a kérdést a Macskafogó híres Cicadalának nyitó mondatával. Az az újság, hogy 2024 a magyar animáció éve. De a magyar rajzfilmek főcímzenéit is ünnepelhetjük, már csak azért is, mert annak idején nem kerültek fel a slágerlistákra, sőt nem is tekintettek rájuk önálló dalokként. Mi azonban most a tíz legjobb magyar rajzfilmdal listájával rehabilitáljuk őket.

Habfürdő és hidegzuhany

A magyar animáció évében muszáj szólnunk arról az animációs filmről, amelyhez nincs és nem is lesz többé hasonló: az 1980-ban bemutatott Habfürdőről. Kovásznai György munkája a harmadik egész estés magyar rajzfilm volt, és az első, amelyet csak felnőtteknek szántak. A közönség nem értette, a kritika elmarasztalta. Mégis élő és aktuális ma is. Mi a titka?

George Lucas, a messzi-messzi galaxis megálmodója

Május 14-én nyolcvanéves George Lucas Oscar-díjas amerikai filmrendező, producer, a Csillagok háborúja univerzumának megálmodója, Indiana Jones alakjának megteremtője, aki május végén a cannes-i filmfesztiválon tiszteletbeli Arany Pálma díjat vehet át.

Megvannak a Magyar Mozgókép Díj idei jelöltjei

A Lefkovicsék gyászolnak, a Hadik, a Mesterjátszma, a Semmelweis és a Valami madarak versenyeznek a legjobb nagyjátékfilm kategóriában. Koltai Lajos, Tóth Barnabás, Hevér Dániel, Pacskovszky József és Madarász Isti a legjobb rendező díj öt nevezettje.

Az amerikai filmcsillag, akinek Szabó István a kedvence

Május 13-án nyolcvanöt éves Harvey Keitel amerikai színész, producer, többek között a Taxisofőr, a Kutyaszorítóban, a Ponyvaregény, a Zongoralecke és az Ifjúság című filmek szereplője, aki még a Szabó István rendezte Szembesítésben is feltűnt.

Mi köze van a Magyar népmeséknek a Beatleshez?

Jankovics Marcell stílust teremtett itthon, amikor a népművészetért nem rajongó kádári kultúrpolitika idején népi motívumokra alapozva alkotta meg előbb a János vitéz, majd a Fehérlófia és a Magyar népmesék sorozat vizuális világát. Ebben az időben az egész világon új utakat kerestek az animációs alkotók. Hogyan hatott a János vitézre a Sárga tengeralattjáró, és hogyan lehetett a népművészettől ihletet merítő animációra támogatást kapni a Kádár-korszakban?

Vagy Fred Astaire táncol, vagy a kamera!

Százhuszonöt éve, 1899. május 10-én született minden idők legnagyobb táncos-színésze, a műfajt teremtő Fred Astaire.

Ternovszky Béla: A kritika nem tudta eldönteni, merjen-e tetszeni neki a Macskafogó

A Dióbél királyfival indult, részt vett a Mézga család, a Kérem a következőt!, a Gusztáv és a Pumukli készítésében, és olyan filmeket rendezett önállóan, mint a Modern edzésmódszerek és a Macskafogó. Végigjárta a ranglétrát, és mindig az analóg módszerek híve maradt, a számítógépes animáció korában már nem érezte otthonosan magát a szakmájában. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas Ternovszky Bélával beszélgettünk.

Aki eddig nem félt az internettől, ezt a filmet látva rettegni fog

Vajon mi vonzza az átlagembert a rémtörténetekben? A Vörös szobák éjfekete és kíméletlen film, amely jóval több egy átlagos sorozatgyilkosos thrillernél. Nem visz el a pokol legmélyebb bugyrába, de megmutatja, merre van.

Ahol mérhető a boldogság

Boldogság az, ha nagy házunk és szép autónk van? Vagy ha kilenc kecske legel a hátsó udvarban? Talán az is elég, ha reggel, mikor felébredünk, mellettünk fekszik az, akit szeretünk? Nem tudjuk, de a Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai által jegyzett dokumentumfilm sem. És pont ez a szép benne.

Akik egymásnak adják a ceruzát

Április 26-án mutatták be Varga Zoltán Magyar animációs rendezőportrék című, hét animációsfilm-rendezőt tárgyaló kötetét. Az Uránia kávézójában tartott beszélgetésen nemcsak az derült ki, létezik-e szerzői animáció, de az is, milyen helyzetet teremt, ha az író mellett ül az, akiről írt.

Mi a fontosabb: a tenisz vagy a szerelem?

Luca Guadagnino sportdrámájának női főszereplője szerint a válasz egyértelmű. A Challengers éppúgy szól az emberi érzelmek röpködéséről, mint a pályán zajló fizikai adok-kapokról.

Tarolt a magyar koprodukció a román filmdíjak gáláján

14 jelöléséből tízet váltott Gopo-díjra Tudor Giurgiu Libertate ’89 – Nagyszeben című román–magyar koprodukcióban készült filmje. A román filmszakma legnagyobb elismerését megkapta Lemhényi Réka legjobb vágó és Székely Tamás hangmérnök is.

Hat legendás magyar rajzfilm a Macskafogótól Ruben Brandtig

Mézga család, Dr. Bubó, Szaffi és Fehérlófia: ezek az alkotások mindenkiben kedves emlékeket idéznek fel. A Nemzeti Filmintézet idén meghirdette az animáció évét – idézzük hát fel a legnagyobbakat!

Jane Campion, a női szem a kamera mögött

Jane Campion kétszeres Oscar-díjas új-zélandi filmrendező és forgatókönyvíró április 30-án hetvenéves. A női látásmód érzékeny mozgóképes ábrázolásáról híres alkotó sok szempontból úttörő a szakmában: többek között ő az első nő, aki úgy nyerte el a legjobb rendező Oscar-díját, hogy a legjobb filmért járó elismerés nem az övé lett.

Ezért menjünk moziba a magyar film napján

2018 óta emlékezünk meg arról, hogy 1901. április 30-án mutatták be az első magyar filmet, A tánczot, amelyet Zsitkovszky Béla fényképész, géptervező és operatőr rendezett. Nem feledve, honnan indult a hazai mozgókép története, most néhány friss, még a mozikban futó filmet ajánlunk.