337d13c4-e6e5-4c8b-9744-06cde9f30475_16.jpg

Folytatja meséit a valódi sztárokról a Fesztiválzenekar egykori igazgatója

Négy új előadással folytatódik a KuglerArt szalonban a Fesztiválzenekart két évtizeden át igazgató Körner Tamás nagy sikerű sorozata, melyben fél évszázados pályája legérdekesebb zenei vonatkozású emlékeiből válogat. Az esteken Gyabronka József színművész adja elő az írásokat, illetve videók és sztárvendég színesítik az élményt.

Körner Tamás hályogkovácsnak tartja magát, akinek nincs zenei végzettsége, de két évtizeden át a Budapesti Fesztiválzenekar igazgatója volt, nem közgazdász, de a magyarországi direkt marketing és brandépítés úttörőjeként egyetemi tananyag, nem tanult zenetörténetet, de övé az ország egyik legnagyobb lemezgyűjteménye. A könyvben legemlékezetesebb személyes történeteit osztja meg velünk, olyan világsztárokról, mint Yehudi Menuhin, Alfred Brendel, Solti György, Kiri te Kanawa, Martha Argerich, Kocsis Zoltán, Fischer Iván, turnékról, sikerekről és bukásokról, megható és mosolyogtató élményekről, koncerttermekről és fesztiválokról, támogatókról és rosszakarókról – olvasható az Egy hályogkovács emlékei című könyvéhez írt ajánlásban.

Szeptember 17-én a Londonban élő 89 éves zongoraművész, Frankl Péter lesz a jó emlékezetű hályogkovács” történeteit folytató előadás vendége, aki két éve ezt írta Körner Tamás blogjáról:

A Budapesti Fesztiválzenekar 1983-ban alakult, Tamás 1992-ben, az állandósuláskor vette át az együttes igazgatását. Eleinte rengeteg nehézséggel kellett szembesülnie, ezeket, ahogy a nemritkán humoros írásokból megtudjuk, nagyszerűen megoldotta.
Kiváló kapcsolatai voltak nagy karmesterekkel és szólistákkal. Carlos Kleibert is sikerült meggyőznie, hogy apja emlékére adjon koncertet Budapesten. Kleiber ezt honorárium nélkül vállalta, de váratlan halála sajnos meghiúsította a fellépést. Nemegyszer sztárszólisták viselkedése okozott komoly bajokat, mindezeket Tamás hihetetlenül zseniálisan oldotta meg.
Kitűnőnek találom, hogy olyan, Magyarországon kevéssé ismert, de nagyszerű művészekről is ír, mint Rév Lívia és Rózsa Vera. Abban, hogy a Fesztiválzenekar világviszonylatban is az élvonalba került, fontos szerepe volt odaadó munkájának. Végtelenül örülök, hogy mindez most könyv alakban is megjelenik.”
 A 2024 őszi négy előadás időpontja szeptember 17., október 15., november 12. és december 10. (keddi napok), minden alkalommal 19 órakor. A sztárvendég szeptember 17-én a Londonban élő 89 éves zongoraművész, Frankl Péter, október 15-én Rost Andrea, november 12-én a rendező Ascher Tamás, december 10-én az operaénekes Molnár András, valamennyien egy-egy „hályogkovács”-történet szereplői.

Ez is érdekelheti

„A tanáraimnak bizonyos szempontból már a kollégája is vagyok” – Magyar Valentin a hivatás érlelődéséről

Bár nagyon szerény, feltűnő, hogy mennyire rutinosan és öntudattal áll oda a fotós elé, támaszkodik – úgy tűnik, lazán – egy oszlopnak. Ugyanilyen akkor is, amikor beszél: feltűnően határozott, de a kétségeit sem hallgatja el.

Naplók a színpadon – Lola és Márai

Lola naplója címmel többrészes, izgalmas felolvasószínházi sorozat látható tavaly óta a pesti belváros egyik lakásszínházában, a KuglerArt Szalonban, ahol Márai Ilona és Márai Sándor naplói alapján idéződik fel az 1948-ban életfogytig tartó emigrációt választó házaspár élete. A sorozat hamarosan hangoskönyvben és nyomtatásban is megjelenik. Az előadások szövegkönyvének összeállítójával, Lola alakítójával, Takáts Andreával beszélgettünk az összeállítás tanulságairól, és ugyanerről megkérdeztük Márai megidézőjét, Hegedűs D. Gézát is.

„Hatalmas szakadék tátong a roma valóság és a mi hiedelmeink között” – Kőszegi Edit és a KuglerArt

A Sütő utcai KuglerArt Szalon egészen egyedi minőséget képvisel a budapesti kulturális szcénában. A nagypolgári lakásban berendezett galéria telis-tele van képekkel; még a tulajdonosok sem tudják, pontosan mennyivel. Főként roma képzőművészek munkáit láthatjuk a falakon, de Kádár Béla- és Schönberger Armand-képek is tartoznak a kollekcióhoz. A lakás színházi előadásoknak, performanszoknak és szociális programoknak is helyet ad, miközben a tulajdonosok is ott élik hétköznapinak egyáltalán nem nevezhető életüket.