Légy jó mindhalálig (1960)
A történetet aligha kell hosszan ecsetelni bárkinek is: a Légy jó mindhalálig 1960-ban bemutatott fekete-fehér, egész estés film, amely Móricz Zsigmond azonos című regénye nyomán készült. A forgatókönyvet Darvas József írta, a filmet Ranódy László rendezte, zenéjét Szervánszky Endre szerezte, a főszerepben Tóth László látható.
Nyilas Misi második osztályos tanuló a debreceni bentlakásos kollégiumban. Eminens diák, aki mindenben igyekszik meglátni a jót. Iskola után felolvas a vak Pósalaky úrnak, aki megkéri Misit, játssza meg a lutrin a számokat, amiket megálmodott. Nyernek, de a fiú elveszti a szelvényt, ezért egyre nagyobb bajokba keveredik. Az igazgató kicsapással fenyegeti, Nyilas Misi pedig csalódik a felnőttek világában. Móricz Zsigmond regénye 1920-ban jelent meg folytatásokban a Nyugatban. Csak jóval később, az író magánlevelezéséből derült ki, hogy a Tanácsköztársaság bukása utáni meghurcoltatása ihlette Nyilas Misi történetét.
A debreceni történetet filmre először Székely István, a Hyppolit, a lakáj rendezője vitte 1936-ban, aki sok tekintetben eltért a regénytől. Ranódy László adaptációja hűségesebb az eredetihez, de azt már a korabeli kritikusok is megjegyezték, hogy Móricz Zsigmond legdrámaiabb regényéből lírai szépségű film született, amely Nyilas Misi belső vívódásai helyett a társadalomkritikára helyez nagyobb hangsúlyt.
Abigél (1978–1985)
Az Abigél Szabó Magda azonos című regényéből 1977-ben készített négyrészes, színes tévésorozat, később kétrészes mozifilm is készült belőle Zsurzs Éva rendezésében, a forgatókönyvet maga Szabó Magda jegyezte.
A történet főszereplője Vitay Gina, egy tábornok lánya, akit a második világháború utolsó esztendejében egy vidéki egyházi leánynevelő intézetben rejtenek el, mert édesapja tevékeny résztvevője a magyar ellenállási mozgalomnak, és letartóztatás fenyegeti. Gina mindjárt az első nap megtudja, hogy ezen a világtól „távol eső” helyen sok különös dolog történik. Bár társai kiközösítik, egyetlen reménye azért marad: a titokzatos Abigél, aki végső kétségbeesésében mindenkin segít.
Érdekesség, hogy a filmben látható szobor, amely a kívánságokat teljesíti, eredetileg egy klasszicista ház udvarán állt, amelyet Hild József építtetett 1844-ben. A szobrot természetesen nem Abigélnek hívják, Korsós nő a címe, és valószínűleg Dunaiszky Lőrinc készítette 1814-ben. A forgatás idejére átszállították a vácrátóti arborétumba, ami a Matula kertjét „játszotta”. A korsós lány végül visszakerült a helyére, igaz, szállítás közben letört az orra.
Szabó Magda regényei általában személyes élményen alapulnak, nincs ez másként az Abigél esetében sem. Az írónő a debreceni Dóczi Leánynevelő Intézetbe (ma Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma) járt, ahol később tanított is. Az itt szerzett tapasztalatit építette be a regénybe, így alkotta meg a Matulát.
Fehér tenyér (2006)
Hajdu Szabolcs önéletrajzi ihletésű filmje húsz év történetét meséli el. A kamasz Dongó tehetséges tornász, a fenyítésekkel teli edzések ridegsége elől azonban a cirkuszba menekül. Miután leesik a trapézról, visszatalál a tornaterembe. Felnőttként Kanadában vállal edzőséget, a tehetséges, de öntörvényű fiú, Kyle Manjak trénere lesz. A Dongó gyermekkorából ismert edzői módszerek Kyle esetében nem válnak be, beidegződései miatt kérdéses, képes-e megfelelni. Végül egyszerre edzője és versenytársa lesz tanítványának, akivel a debreceni világbajnokságon is összeméri az erejét. Szembe kell néznie saját múltjával és annak kísérteteivel. Majd Dongó újra egy cirkuszban, egy egészen másféle cirkuszban vállal fellépést.
A film részben a rendező életére utaló elemekre, részben más valós személyekkel történt eseményekre épül. A felnőtt Dongó története tulajdonképpen a főszereplő Hajdu Miklós pályája, aki a rendező testvére. Kyle Shewfelt 1982-ben született kanadai tornász a filmben önmagát alakítja, 2004-ben az athéni olimpián aranyérmet szerzett talajon. Debrecen fontos „szereplője” a filmnek, kiemelten a Fényes udvar.
A Fehér tenyér a 2006-os Magyar Filmszemlén a legjobb rendezés, a legjobb operatőr, a legjobb producer, valamint a legjobb vágónak járó Arany Olló díját is megkapta a külföldi kritikusok és a közönség díja mellett. Díjazták Karlovy Varyban, Isztambulban, Ljubljanában, Kaunasban is. Elérhető a Filmio kínálatában.
Anyám és más futóbolondok a családból (2015)
Az Anyám és más futóbolondokat 2015-ben mutatták be, a filmet Fekete Ibolya írta és rendezte. A főszerepekben Ónodi Eszter, Gáspár Tibor, Barkó György, Básti Juli és Danuta Szaflarska láthatók. A film zeneszerzője Novák János volt.
A történet Bertája, a középkorú újságíró 92 éves édesanyját ápolja. A demens öregasszony néha a lányát, néha már magát sem ismeri meg, azonban folyamatosan mesél. Elmondja a család százéves történetét, hogyan költöztek Trianon után Erdélyből Debrecenbe, Debrecenből Budapestre, Budapestről Tatabányára és így tovább. Mindig mentek, ha épp szorította őket az aktuális rendszer: próbáltak kimaradni a történelemből.
Az alkotás film formájában elbeszélt családregény, amelyben a történelmet meseszerűvé alakítja az emlékezet. Rövid epizódok, anekdoták füzére, melyek derűs iróniával veszik számba, milyen megpróbáltatásokon mentek keresztül a kisemberek, akik alulról szemlélték a történelmet.
A filmen áthat Fekete Ibolya fanyar, szatirikus humora, mindez a történelmet is egészen más megvilágításba helyezi. A keserű múltidézés helyett inkább életszeretet, a túlélés vágya, a kitartás fontossága sugárzik a történetekből. A film elérhető a Netflix kínálatában.
#Sohavégetnemérős (2016)
A #Sohavégetnemérős zenés játékfilm, amelyet a Fluor Tomi, Diaz és egykori zenésztársaik alkotta, rendkívül népszerű zenei formáció, a Wellhello slágerei inspiráltak. A hat történetet Wellhello-dalokkal egybeszövő film producere a könyves-tévés-filmes Lévai Balázs, rendezője Tiszeker Dániel. Írói Horváth András Dezső, Fehér Gáspár és Fehér Boldizsár voltak.
A #Sohavégetnemérős generációs film, egy összetorlódott generáció – késő tizenévesek, huszonévesek és kora harmincasok – filmje. Az ő életérzésüket, gondolkodásukat, problémáikat, párkapcsolataikat ábrázolja. Megjelenik benne minden, számukra létfontosságú motívum: az egész életüket uraló online szféra mellett a bulik, a koncertek, a fesztiválok világa is kirajzolódik. A film szinte minden alkotója harmincon inneni volt.
A hat történetet a Wellhello turnéja és dalai kötik össze. Az első a Budapest Parkban kezdődik, az utolsó a soproni VOLT Fesztiválon ér véget, de közben több magyar városba is ellátogatunk, így például Debrecenbe is. A cívisváros igazi bulihelyszínként jelenik meg: a főtéren és a Nagyerdőn játszódnak különböző jelenetek. A film megtalálható a Filmión.
Cikkünk forrásai itt, itt és itt olvashatók.
Nyitókép: Fehér tenyér
