Végre megint lehetőségünk adódik valódi kiállításokat nézni, hiszen a galériák közül a járványügyi korlátozások enyhítésekor több kinyithatott. Itt az idő, hogy újból lendületet vegyünk, és fizikai közelségbe kerüljünk bizonyos műtárgyakhoz. Ezek azok a friss kiállítások, amelyekre mi biztosan ellátogatunk az elkövetkező hetekben.
Más tájak jönnek, Várfok Galéria
Forrás: Várfok Galéria
A kiállítás címét Ujházi Péter művétől kölcsönözték. A Más tájak jönnek című 2015-ös kollázsfestmény a nyolcvanéves művész bolygós sorozatának egyik szellemes darabja. A művön az űrugrás jelenete látható, amely során a groteszk figurális ábrázolástól és a zöld bolygótól a legabsztraktabb távoli galaxisokig érkezünk. Az Ujházira oly jellemző feliratok a mozgás és az utazás érzetét adják, és bennünket is messzire repítenek a különös és nehezen értelmezhető valóságból. Ezen a kiállításon mások mellett Korniss Péter Szénaforgató lánya, Szotyory László Watteau ihlette borzongató tájai és Herman Levente köddel borított mezői láthatók. A tárlat kiemelt fontosságú műve Rozsda Endre 1959-es, lírai festménye, amit korábban még nem láthatott a magyar közönség. A kiállítás a kabinetben Françoise Gilot, Nemes Anna és Orr Máté műveinek köszönhetően bestiáriummal egészül ki.
A Várfoknak ez a harmadik olyan kiállítása a Rendkívüli művek, rendkívüli időkben és A Legek után, amely bravúrosan reflektál a koronavírus-járványra. Izgalmasan kapcsolódik a 2014-es, Vándorlás belső tájakon című tárlathoz, annak inverzeként értelmezhető. Míg az szabadtéren belső terekbe invitált, addig ez belső térben külső tájakat jár be.
A Más tájak jönnek című kiállítás május 22-éig tart nyitva, keddtől szombatig 11 és 18 óra között ingyenesen látogatható.
Szilvitzky Margit: A négyzet megtalálása, acb Attachment
Forrás: acb Galéria
Szilvitzky Margitra a magyar textilművészet egyik úttörőjeként tekintünk, aki a hetvenes évektől kezdve elsődleges, autonóm médiumként kezelte a textilt. Attalai Gáborral és Szenes Zsuzsával együtt a nemzetközi képzőművészeti diskurzus aktuális kérdéseivel foglalkozott, és mindhárman aktívan résztvevői voltak az „új textiles” mozgalomnak. Az acb Attachmentben látható kiállítás Szilvitzky hetvenes években készült textilműveiből és kollázsaiból válogat.
Míg a művész korábban főként viselettörténeti, népművészeti és neoszecessziós ihletésű alkotásokat hozott létre, a hetvenes években már a fehér vászon felé fordult. Rátalált a négyzetre, a malevicsi „tiszta formára”, valamint a hajtogatásra mint művészi gesztusra. Nagyon izgalmas, ahogy egyre közelebb jutott a minimal arthoz és a konceptuális művészethez. A most kiállított munkáin az is tetten érhető, ahogy a textil plasztikai lehetőségeit és sík térbe fordíthatóságát kutatta.
Forrás: acb Galéria
A kiállításhoz kapcsolódva az acb ResearchLab – a magyar kísérleti textilművészet kiállításával, kutatásával foglalkozó tevékenységének újabb állomásaként – Szilvitzky Margit 1968 és 1988 közötti alkotói periódusával foglalkozó kiadványt jelentet meg. A kiállítás május 21-éig látogatható. És ha már ott járunk, érdemes az acb fő terében futó tárlatot, Eperjesi Ágnes első egyéni kiállítását is megnézni.
Színek, realizmusok, meglepetések, Kieselbach Galéria
Izgalmas fúziója a klasszikusnak, a modernnek és a kortársnak a Kieselbach Galéria tavaszi aukciós kiállítása, ahol a Kieselbach profilját tükröző művek mellett szép számban képviselteti magát a kortárs képzőművészet is. Ez utóbbi anyagát Pados Gábor, az acb Galéria tulajdonosa állította össze. A nagy klasszikusok között megtaláljuk Telepy Károly, Keleti Gusztáv és Mednyánszky László tájképeit. A kiállítás anyagában szerepel Munkácsy egy jól ismert remekműve is, a Tépéscsinálókhoz készült alaktanulmány. Rippl-Rónai József, Gulácsy Lajos, Vaszary János, Koszta József és Vajda Lajos is jelen van egy-egy jelentős művel. Ámos Imre Az élet vize című kompozíciója pedig azért különleges, mert utoljára 85 évvel ezelőtt láthatta a nagyközönség.
Forrás: Kieselbach Galéria
Izgalmas meglepetést jelent az anyagban Sassy Attila páratlanul dekoratív aktja, valamint Scheiber Hugó és Kádár Béla kompozíciói. A magyar avantgárdot mások mellett Czigány Dezső, Tihanyi Lajos, Mattis-Teutsch János és Bohacsek Ede művei idézik meg. Női alkotók is szép számmal jelen vannak a kiállításon Anna Margittól, Ország Lilitől kezdve Maurer Dórán át Keresztes Zsófiáig.
Forrás: Kieselbach Galéria
Az eladással egybekötött kiállítás anyagában az 1945 utáni absztrakt irányzatok jól ismert képviselői, Frey Krisztián, Bak Imre vagy éppen Illés Árpád mellett remekművek sora reprezentálja a magyar festészet hangsúlyosan figuratív irányvonalát is. Külön kamarakiállításon láthatók a most felbukkant Ludmil Siskov-művek, amelyek unikális leletnek számítanak a magyar neoavantgárd hőskorából. A kiállítás május 10-ig látogatható.
Csató József: A szív törött csontjai, Deák Erika Galéria
Fotó: Hegyháti Réka
A szív törött csontjai Csató József legújabb festményeit tárja elénk, amelyekből valamiféle időtlen derű árad. Jó most megfürödni ezekben a munkákban, amelyek tele vannak kísérletezéssel, játékossággal, mégis koherens egészet alkotnak. Csató friss művei síkba fordított, biomorf motívumokból felépülő csendéletek, amelyek absztrakció és figuralitás, síkbeliség és térbeliség határait kutatják. A művek a visszakaparások, foltok, kitakarások, vastag festékrétegek által olykor háromdimenziós látvánnyá állnak össze a szemünk előtt. A szövevényes kompozíciók könnyedek, mégis van bennük valami ősi, misztikus, archaikus. A május 21-ig látogatható kiállítást katalógus is kíséri.
Bede Kincső: Három színt ismerek a világon, TOBE Galéria
Bede Kincső első egyéni kiállításának és diplomamunkájának címe a Ceaușescu-korszak Romániájára reflektál. „Három színt ismerek világon” – ezzel a sorral kezdődött a Román Szocialista Köztársaság himnusza, amit Bede a fotográfia nyelvén keresztül igyekezett értelmezni, analizálni. Azt vizsgálja, hogy miként tudnak a különböző történelmi tapasztalatokkal rendelkező generációk családban vagy tágabb közösségekben együtt élni. De az a ki nem beszélt, fel nem dolgozott történelmi múlt is foglalkoztatja, ami a kelet-európai társadalmakat agyonnyomja. Bede Kincső izgalmas válaszokat ad ezekre a kérdésekre generációjának jellegzetes formanyelvével, és közben kultúrtörténeti toposzokat is megidéz. Moholy-Nagy László műveire reflektálva bemutatja a gyerekek generációjának ambivalens viszonyát a szülők traumáihoz, s közben a régi és az új problémák személyes metszetét is adja. A kiállítás május 15-ig tekinthető meg.
Dávid Zita: Virágot senki sem akar lopni, NaCo
Forrás: naco.hu
Dávid Zita legújabb festményeinek tárgya a mindennapi abszurditás, ami az épített környezet és a természet találkozásának furcsa jeleneteiből szövődik össze. Az egyik képen párás celofánba csomagolt hortenziacsokrot látunk, egy másikon virágautomatát, ami azt ígéri, hogy friss csokrot fog kidobni a pénzünkért cserébe… Aztán fákat fest, amelyek egész évben szorosan körbe vannak csavarva karácsonyi égőkkel. Vagy burjánzó virágkavalkádot, ami egy üveglappal és egy vasráccsal is el van előlünk zárva.
A sokszor groteszk, disszonáns városi terekben körbebetonozott bokrok és járdapadkára szorított fák nyújtják a természethez való kapcsolódási lehetőséget. A két különböző minőség vizuális élménye felveti a kérdést, hogy az egyén hogyan értékeli a környezethez fűződő viszonyát, és hogy milyen jövője lehet ember és természet együttélésének. Az élővilág organikus burjánzása a részletgazdag, aprólékos festészeti technikával készült képeken izgalmas kontrasztot alkot a városi elemek mértani strukturáltságával. A május 10-ig látható kiállítás címe Boris Vian Tajtékos napok című regényéből vett idézet.
KristofLab: ERROR, Godot Labor
Forrás: bygodot.hu
Szabó Kristóf, vagyis KristofLab nagyszabású önálló kiállításán az alkotó legfrissebb installációit, festményeit, fotóit és nemzetközi projektjeit láthatjuk. Az ERROR a városi tér, a modern társadalom, a jelen világrend rendellenességeire, hibáira, túlkapásaira irányítja a figyelmet. A képeken üres épületek tűnnek fel, amelyek az egyszerre elhagyatott és biztonságot adó városi lét metaforáiként értelmezhetők. Olyan épületek kapnak főszerepet, amelyek mellett napról napra észrevétlenül megyünk el, mégis a hétköznapiság sajátos esztétikájával rendelkeznek. Ugyanúgy válnak láthatatlanná és oldódnak fel a város szövetében, ahogyan a köztük mozgó embertömeg arctalanná és monotonná alakul.
Forrás: bygodot.hu
A természetellenes színek és szándékolt képhibák azonban eltávolítják a nézőt a komorabb valóságtól. Innen nézve a városi tér minden abszurditásával együtt hatalmas játszótérnek tűnik. KristofLab művein a civilizáció termékei közé betör a természet, amely élni akarásával kísért azokon a helyeken, ahonnan valójában kizárta az emberiség. A kiállítás május 9-ig látogatható.
Kolozsváry Zsigmond kiállítása, Kálmán Makláry Fine Arts Galéria
Forrás: Kálmán Makláry Fine Arts Galéria
Kolozsváry Zsigmond – vagy ahogy külföldön ismerik: Sigismund Kolos-Vary – festő- és grafikusművész munkáit világszerte jelentős nemzetközi múzeumok őrzik a párizsi Musée National d’Art Moderne-től Izraelen, Algérián át az Egyesült Államokig. Magyarországon csak néhány alkotása látható a Szépművészeti Múzeumban és Pécsett a Janus Pannonius Múzeumban, és életműve méltatlanul feledésbe merült. A Kálmán Makláry Fine Arts több mint húsz munkáját mutatja be, általuk megragadva különböző korszakait, fejlődését. Korai korszakát a szürreális, félig figuratív kompozíciók, misztikus hangulatú képek jellemzik, innen lép tovább a tájábrázolás ritmikus geometriájához. Az ötvenes években eljut a teljes absztrakcióig, majd az 1970-es évektől lírai kompozíciókkal zárja életművét. A tárlat előzetes regisztrációval április végéig látogatható.
Mesél az utca – avagy egy csipetnyi századelő a Faragó-plakátokon, Várkert Bazár
Faragó Géza az egyik legismertebb hazai plakáttervező volt, akinek a munkáit most szabadtéren megtekinthetjük. Párizsban tanult, Alfons Mucha volt a mestere, majd önálló műtermet nyitott Párizsban. Ekkoriban plakátok, reklámok tervezéséből élt, ám beteg lett, nem tudta fizetni a műterem bérét, és visszatért Magyarországra. A szolnoki művésztelepen Fényes Adolf mellett, majd 1910 körül a kecskeméti művésztelepen, Iványi-Grünwald Béla körében alkotott. Plakátjain humoros jelenetek, karikatúra jellegű alakok jelennek meg, és megidéződik a századelő Budapestjének miliője. A Várkert Bazár Déli panorámateraszán júniusig látható a 25 plakátját bemutató kültéri installáció, köztük a Fővárosi Orfeum, a Holzer Divatház, a Törley pezsgőgyár, a Corvin Áruház, valamint a Fővárosi Operettszínház Halló Amerika revüjének plakátja.
A nyitókép forrása: Pexels/Adrien Olichon