Gazdáné Olosz Ella munkáiból nyílt emlékkiállítás Kolozsváron

A 14. Kolozsvári Magyar Napok keretében látogatható tárlat megnyitóján Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese elmondta: Orbán Balázs Kovásznát fürdői miatt említette, napjainkban azonban a háromszéki várost sokan Gazdáné Olosz Ella nevéhez kapcsolják, aki az 1950-es években a kolozsvári Ion Andreescu főiskola textiltanszékén nemcsak szakirányú oktatást kapott, hanem Mohy Sándor festészetet, Szervátiusz Jenő szobrászatot tanított neki.

„A legnagyobb hatást azonban Szentimrei Judit gyakorolta Olosz Ellára, akit elkísért néprajzi gyűjtőútjaira, s ekkor tanulmányozhatta közelről a népi hímzések, szövések, varrottasok technikájának és jelképvilágának végtelen gazdagságát” – mutatott rá Szücs György. Hozzátette: ennek ellenére nem lett sem néprajzos, sem a népi motívumok „beszállítója” a textilboltokba, a kiformálódó alkotói elköteleződés, a kutató-kereső magatartás megadta számára az egyéni út megtételének lehetőségét. Művészetében a hazai népművészeti elemek és a különféle kultúrák szimbólumvilágának szintézisére törekedett.

Pályája egybeesett az 1960-as évek végén bekövetkezett fordulattal, amely a textilművészet felfutását hozta Romániában és Magyarországon. Mivel a kulturális cenzorok szigorúsága elsősorban a képzőművészeti műfajokra terjedt ki, a textileknél elfogadott volt a nonfiguratív, geometrikus megfogalmazás. Nem véletlen, hogy a fiatalok határátlépő kísérletezéseik kézenfekvő terepeként tekintettek rá.

A Gazda házaspár az 1970-es években tett nyugat-európai útjai során személyesen találkozhatott a kortárs törekvésekkel és a népi – hagyományokkal egyaránt. Figyelmük azután szükségképpen Keletre irányult, ahonnan Olosz Ella hatalmas tudással és évtizedekre elegendő inspirációval térhetett haza. Legfontosabb felfedezése, továbbfejlesztése a Közel-Keleten és Délkelet-Ázsiában elterjedt ősi ikat technika – ez eredményezte a munkáin látható finom színátmeneteket, árnyalatokat.

A tárlat, amelyet augusztus 27-ig lehet megtekinteni, a művész közel félszáz munkáját tartalmazza, de a gazdag életmű 211 szőnyeget és csaknem 40 minitextilt számlál. Műveivel „az egyszerűség döbbenetét” kívánta kiváltani.

A Bánffy-palotában a 14. Kolozsvári Magyar Napok alatt Kántor Lajos irodalomtörténész hagyatékából nyílt kiállítás, emellett Márton Árpád csíkszeredai festőművész életműkiállítása, Szabó András grafikusművész és Juhos Sándor festőművész közös tárlata és a szovátai kortárs művészek kiállítása is megtekinthető.

Fotó forrása: magyarnapok.ro