Szeretnél még több olyan könyvet kézbe venni, amely hitelesen ábrázolja a korábbi századokat, bemutatva a nők életét, problémáit, szerelmeit? Korábbi cikkünkben már ajánlottunk öt múltidéző, romantikus regényt, köztük Elizabeth Gaskell műveit és Émile Zola híres alkotását, a Hölgyek Örömét, amelyből még sorozat is született. A második ajánlónkban Thomas Hardy és L. M. Montgomery világát ismertettük meg. Most jöjjön három regény, melyek a nyári napokon felfrissítenek minket!

 

book-1771073_960_720
Fotó: pixabay.com

1.

Erdős Renée: Hajnali hegedűszó

Kortársai a legerotikusabb magyar írónőnek tartották. Nőként ő tudott hazánkban elsőként megélni az írásból. A fiatal lányok csak titokban olvasták műveit, melyekben a női lélek vágyaival, reményeivel, szenvedéseivel találkozhattak. Erdős Renée szegény, magyar, zsidó családba született, és már fiatalon a művészetek felé fordult. Először színésznőnek tanult, majd tanulmányait megszakítva publikálni kezdett. Verseivel A Hét című lapban mutatkozott be, költészete pedig Ady Endrére és Bródy Sándorra is hatott. Bródyval viszonyt is kezdett, majd a szakítás után katolikus hitre térve egy olaszországi kolostorba vonult. Később feleségül ment Fülep Lajos művészettörténészhez, válásukig két gyermeke is született. Rákoshegyen lakott, ahol egykori otthona, az Erdős Renée Ház máig látogatható.

 

A Hajnali hegedűszó főhőse egy fiatal, 17 éves lány, aki a történet során felnőtté válik. Marianne az édesanyjával és a mostohaapjával él egy vidéki birtokon, ahol kényelem, gazdagság, féltő szeretet és gondoskodás veszi körül. Burokban tartják, így alig érzékel valamit a való élet fájdalmaiból, tragédiájából, nagyszerűségéből. Ekkor azonban érkezik egy fiatal, tehetséges hegedűművész, Camillo, aki megérinti zenéjével a fiatal lányt. Művészet, vágyak, szerelem áll a történések középpontjában, és egy titokra is fény derül.

 

ikhaz
Erdős Renée otthona
Fotó: erdosreneehaz.hu

2.

Edith Wharton: A vigasság háza

Edith Wharton volt az első írónő, aki 1920-ban Pulitzer-díjat kapott Az ártatlanság kora című regényéért. Gazdag családba, a New York-i elit társaságba született, szüleivel pedig sokat utazott, gyerekként bebarangolta Olaszországot, Spanyolországot, Németországot és Franciaországot is. Megtanult franciául, olaszul és németül, és európai nevelőnők kísérték. Joggal gondolhatnánk tehát, hogy boldog és önfeledt életet élt, minden gondtól távol. Ez azonban nem igaz. Bár már tizennégy évesen alkotott, mégsem ment könnyen az írás a felnőtt nőnek, ugyanis nehezen tudta összeegyeztetni a társaságbeli életét a hivatásos író feladataival, így csak a harmincas éveiben jelent meg első műve. Ezt követően azonban ontotta magából a sorokat, több mint negyven könyve látott napvilágot.

B336319

Egyik leghíresebb műve A vigasság háza. Ahogy a fülszövegben írják: A regény főhőse, Lily Bart egy csődbe ment nagypolgári család éteri szépségű ifjú leánya választás elé kerül: hallgasson-e a szíve parancsára, vagy a belénevelt értékrendnek engedelmeskedjen: azaz szabadon, szerelemből kössön-e házasságot, vagy a csillogó életet, az anyagi biztonságot válassza, visszakapaszkodva ezzel az úri körökbe. Miközben igyekszik megfelelni az elvárásoknak, a szépségét irigylők intrikái mégis egyre lejjebb sodorják a társadalmi ranglétrán. Nyiladozó öntudata végül képtelenné teszi a megalkuvásra? Szerelem, társadalmi elvárások, tragédiák klasszikus hármasa a regény, Edith Wharton azonban nem elégszik meg ezzel. Máig modernnek ható szatírát ír, amelynek alapján nem véletlenül emlegetik őt Henry James női párjának. Egy átmeneti korszak tablóját festi meg, amelyben New York tradicionális nagypolgári családjai és a betelepülő újgazdagok élik egymás mellett fényűző életüket. Világuk azonban csak látszólag békés, mindennapjaik mélyén pusztító ellentétek feszülnek. Mindkét rétegnek van ugyanis valamije, amelyre a másik áhítozik. A gyökértelen, hagyományok nélküli betelepülők összetőzsdézett vagyonukkal követelnek bebocsátást az elit társasági életébe. A polgárcsaládok utolsó sarjai pedig egyre nagyobb irigységgel szemlélik az újgazdagok ügyeskedéseit, társadalmi emelkedését, s azt a valamit, amely immár megmásíthatatlanul az övék: a fényűző jövőt. A drámai végkifejlethez hagyomány és újszerűség, elszegényedés és vagyonosodás, érzelmi és észérvek ellentéte vezet el, amelyet a Prédikátorok könyve így fogalmaz meg: ?A bölcsek szíve abban a házban van, amelyben gyászolnak; hanem a balgák szíve a vigasság házában.?


3.

Kaffka Margit: Színek és évek

Az írónő korán elvesztette édesapját, így csak hatéves koráig élt kényelemben, jólétben. A család szétesésével bentlakó növendéke lett a szatmári irgalmas-nővérek zárdájának. Tanítóképzőt végzett, majd tanítani kezdett. Szabadidejében azonban már ekkor is írt, és tehetségének köszönhetően a Nyugat című folyóirat állandó munkatársává vált. Szoros barátság fűzte Kosztolányi Dezsőhöz, Babits Mihályhoz. Első férje Fröhlich Brúnó erdőmérnök volt, akitől gyermeke is született: László. Második párjához, Bauer Ervin elméleti biológushoz 1914-ben ment hozzá. Közben az első világháború kitörésével otthagyta a tanári pályát, és a szépirodalmi tevékenysége lett a fő foglalkozása. Az I. világháború után azonban ő és fia is elkapta a spanyolnáthát, és mindketten elhunytak.

 

object.8a13d864-d430-4897-badf-3ea2993acf83.ivy
Fotó: pim.hu

Legismertebb műve a Színek és évek, amelyet a Nyugat folyóirat munkatársai is elismeréssel fogadtak. Mint a fülszövegben írják: a Színek és évek egy öregedő asszony, egy hajdani dzsentrilány emlékezésének foglalata. Az egymásba hullámzó emlékek azonban áttörik az idő határait, élővé teszik a múlt példázatát, s egybemosnak történetet, lírát és kommentárt. A regény hősnője ? sorsával egyszerre példázza a régi asszonyi élet csendes pusztulását és a süppedő világ erkölcsét, melyet Kaffka Margit gyalázatos tisztességnek nevez. Az az életforma, mely megszabja Pórtelky Magda gondolkodásának, vágyainak és lehetőségeinek határát, a nő számára egyetlen utat hagy: a házasságot. Magda is ősei módjára, megyei ember feleségeként akarja életét berendezni. Amikor azonban egy tragikus véletlen megfosztja férjétől, szembetalálja magát a megváltozott világgal, amely szinte kálváriát járat vele. Második házasságát már azzal a meggondolással kezdi, hogy számára nincs más megoldás, mint egy új férj. Látszólag megint megkapaszkodik tehát, pedig élete süllyedése valójában most kezdődik el. Az emlékvilág falai lassan leomlanak, és durván láthatóvá lesz az élősdi és kiszolgáltatott asszony alakja.

 

Ha szeretnél még több izgalmas, romantikus regényt olvasni a fenti szerzők tollából, kattints korábbi cikkünkre, ahol még két kötetet ajánlunk figyelmedbe: http://www.kultura.hu/ujabb-regenyek-austen-171122

Összeállította: Wéber Anikó