Hány József Attila önálló estnél tart most?
1157. Tudom, mert listát vezetek.
Mikor kezdte?
1991-ben. Az első, a Légy ostoba a Katona József Színházban ment le 313-szor. A másodikat – Milyen jó lenne nem ütni vissza – Kiss Csaba rendezte. Ezt 175-ször adtam elő, mondhatni megbukott. De a Merlin Kommandóval is csináltunk egyet, a Születésnapomra címűt. A mostanit, mely Tudod, hogy nincs bocsánat címen fut, Vidnyánszky Attila rendezte, most 557-nél tart. A három együtt tavalyelőtt áprilisban érte el az ezret a sárbogárdi művelődési házban.
Idén hány József Attila-estet tervez?
Nem tudom pontosan. Hetet játszottam eddig. A Nemzeti Színházban lesz tizen-egynéhány, és a Déryné programban járom vele az országot is. Húsz alatt biztosan nem úszom meg.
Mióta fut ez az előadás?
Születésének századik évfordulóján, 2005-ben József Attila-év volt. Azóta 557 alkalommal álltam ezzel az anyaggal közönség elé, ami 70-80 ezer nézőt jelent.
Jól gondolom, hogy azokat a József Attila-verseket, melyeket a koncertjein fűz össze a blues- és rock and roll-számokkal, még ennél is többen hallhatták?
A hetediket 1979 óta játszom, legalább egymillióan hallották tőlem.
Hány József Attila-verset ad elő megzenésítve?
Nem tudom, sok van. Az énekelt versek között van A bűn, a Nagyon fáj, a Kései sirató, a Nem emel föl, az Ó Európa, a Kedvesem betegen, az Ülni, állni, ölni, halni. Nem tudom mindet felsorolni, lehet vagy harminc. Négyféle József Attila-estem volt, a fene se emlékszik, hogy a Tanácsköztársaság idején mit énekeltem.
Mikor kapta el először József Attila?
A középiskola 3-4. osztálya idején Veszprémben laktam a vegyipari technikum kollégiumában. Sokszor hétvégenként is inkább ott maradtam az üres házban, nem mentem haza. Ott, 1961-ben kapott el József Attila. Nem költeményként olvastam a verseit. Úgy éreztem, hogy azok egy bajba jutott ember üzenetei egy másik bajba jutott embernek. Akkoriban még csak egy erősen szűkített tartalmú kötet volt forgalomban. A magyartanárom kommunista költőnek állította be József Attilát. Négy évig szellemi börtönben voltam, és – mivel még nem volt beatzene – József Attila volt a menedékem. A Rolling Stones később, 1964-ben kapott el a mezőtúri laktanya őrtornyában.
Mitől hatnak kortól és időtől függetlenül az ő versei?
Ezernél több József Attila-estet csak úgy lehet tartani, ha eljönnek rá az emberek. Sok versében ugyanúgy megtalálom magam, mint a kedves zenéimben. Párszor elmondtam már, hogy jobban szeretek Rolling Stones-, Doors-számokat vagy néger bluesokat játszani, mint a sajátjaimat, mert ezek számomra felelősségmentes élvezetek. József Attila esetében sokkal nagyobb a felelősség, másrészt verseinek tartalmilag irtózatos súlyuk van, és azok, amiket választottam, kikövetelik maguknak, hogy némelyikbe bele kell dögleni.
Úgy látom, önnél kitüntetett helye van A szépség koldusának.
Az ő tudásukat nem lehet megtanulni, ezzel születtek.
József Attila csodájának egyik rétege az a kivételes érzékenység, ami sírba is vitte. Egy másik része az irtózatos fájdalom és szenvedély. Ehhez társul még az őstehetség. Azért nem ő a világ legnagyobb költője, mert a verseit nem lehet igazán lefordítani. Pilinszky János költészetét elismerik a német és angolszász nyelvi területen, az ő szikár írásait át lehet ültetni más nyelvekre. József Attila verseinek hatalmas, gyönyörű tengerén egymást követik a hullámok, de egyik sem olyan, mint az előző.
Vannak olyan versei, melyek egyszer csak fontosabbá válnak az ön számára, kiemelkednek a többi közül?
Egyetlen totális telitalálat volt, ami az egészet meghatározta, a Nagyon fájban a
„De énnekem pénzt hoz fájdalmas énekem, s hozzám szegődik a gyalázat.”
1980-ban úgy éreztem, ez rólam is szól. Mivel a Hobo Blues Band koncertjein a dalok közötti összekötő szövegeket is fontosnak tartottam, egyszer a Pécsről Kaposvárra vezető úton a mikrobuszban József Attila-idézeteket írtam a dalcímek közé. Odaérve az öltözőben vettem észre, hogy ezekhez nem kellenek a saját dalaim, ha kibővítem az idézeteket, egy teljes verses est kerekedik ki belőlük. Ez volt az első lépés.
A Tiszta szívvel volt az első a sorban?
Ezt már a Kex idején megcsinálta Baksa-Soós János. Ő találta ki, hogy a „Hej tulipán, tulipán, teljes szekfű, szarkaláb” kezdetű népdal dallamára énekli el a verset. Először 1981-ben, a Fekete bárány fesztiválon énekeltem el. Ezen a történelmi bulin, a „magyar Woodstockon” a Bizottság, a P.Mobil, a Beatrice és a Hobo Blues Band lépett fel. Míg mi játszottunk, csődöt mondott a technika. Erre dühömben, kínomban elkezdtem: Nincsen apám, se anyám… A több tízezres közönség átvette. Megdöbbentő élmény volt. A lenézett, semmibe vett fiatalok tudták a verset.
Jól gondolom, hogy A hetedik szinte Hobo-klasszikussá vált?
Nyolcvannyolcban az Emberi jogok koncertjén is eljátszottuk. A Népstadionban nyolcvannégyezer ember előtt vágtam bele, és a versszakok utolsó sorát az irdatlan tömeg velem üvöltötte:
„a hetedik te magad légy.”
Tatabányáig lehallatszott. Itt és néha máshol is József Attila üzenete túllépett mindenen. A rockzenén, költészeten, zenekultúrán, rajtam, mindenen…
Ez olyan költészet, amit mindenki ért és megért?
Az ő költészete valahogy a legegyszerűbb emberekben is megszólal. Nem kell hozzájuk iskola. A Levegőt! olyan erős, hogy minden hatalmat arcul csap. Így volt 1982-ben, és ma is így van.
Van kedvenc József Attila-sora?
Ez volt az első rossz kérdése. Akár a szép, akár a fájdalmas, akár a dühös versei ugyanolyan erősek. A verseket én választom, ők meg magukba szívnak. Lehet, hogy jól mondom őket, az is lehet, hogy rosszul, de egyetlen mérce van, az őszinteség. Nem szavalok, hanem azt próbálom közvetíteni, amit számomra jelentenek.
Mondott olyasmit, hogy nem maga írja a könyvet, hanem a könyv magát. Ez a verssel is így lehet?
Azt már rég megtanultam, hogy ha aznap dühös vagyok, máskor röhögőgörccsel kezdem, vagy épp szomorú vagyok, esetleg fáj valami, akkor mindig abból az aspektusból megyek neki a verseknek, amilyen hangulatban vagyok. Nem próbálok mesterséges állapotba kerülni. Van, hogy dühösen mondom, hogy „Könnyű emlékek, hová tűntetek?” Ha jó a kedvem, akkor mosolyogva.
