Idén is kiemelt szerepet kapott a magyar irodalom Bakuban

Irodalom

Idén május 24. és 31. között zajlik a már most a régió legrangosabb eseményének számító IV. Türk Világirodalmi és Könyvfesztivál, mely keretében május 26-án, hétfőn ismét magyar napot tartottak. Az egész napos program során a magyar irodalom klasszikusait mutatták be korábbi vagy egészen friss fordításban, a nap végén pedig két magyar költő is rangos díjat vehetett át.

Stockphoto  - Baku - Azerbajdzsán - könyv - gyerek - gyerekek - fiatal - fiatalok. Fotó: Shutterstock
A kép illusztráció. Fotó: Shutterstock

A IV. Türk Világirodalmi és Könyvfesztiválon (IV Türk Dünyası Ədəbiyyat və Kitab Festivalı) elsősorban a régió, illetve az 1993-ban alapított Türk Kultúra Nemzetközi Szervezetének (Türksoy) országai szerepelnek, a fesztivál mindegyik napja egy ország – Kirgizisztán, Üzbegisztán, Magyarország, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Törökország, Türkmenisztán és az Észak-ciprusi Török Köztársaság – irodalmát, alkotóit és kultúráját mutatja be a fesztivál közönségének és az iskolásoknak. Magyarország a kezdetektől fogva aktív részese a fesztiválnak, és évről évre gazdag programmal készül.

A találkozó harmadik napján a magyar irodalomnak szentelt panelbeszélgetést, irodalmi és összművészeti programokat tartottak.

A panelbeszélgetés a 19–20. századi magyar irodalom gazdagságát, sokszínűségét mutatta be, illetve szóba kerültek a magyar–azeri irodalmi kapcsolatok is, a 20. századi előzményektől kezdve egészen a közelgő évek közös terveiig.

A Ramil Ahmed költő, műfordító és egyetemi tanár, Rena Jahangirli műfordító – aki nemrég fejezte be az azeri–magyar irodalmi kapcsolatokat bemutató doktori disszertációját, és jelenleg Szabó Magda műveit fordítja –, valamint Pál Dániel Levente és Balázs F. Attila költők részvételével megtartott kerekasztal-beszélgetésen szóba került Arany János, Petőfi Sándor és Nemes Nagy Ágnes költészete, illetve az azeri nyelven már korábban megjelent Radnóti Miklós és az egészen friss fordításban elkészült József Attila lírája. Nagy közönséget vonzó, olykor egészen katartikus program volt a Nemes Nagy Ágnesnek dedikált délutáni zenés-irodalmi esemény, amelyen azeri költőnők, többek között Arzu Nehrəmli, Mətanət Ulu Şirvanlı, Aybəniz Əliyar, Sevinc Məmmədova adták elő Nemes Nagy Ágnes azeri nyelvre lefordított versei mellett saját, a 20. század második felének egyik legfontosabb magyar költője által ihletett verseiket.

A magyar nap programja két magyar költő, Pál Dániel Levente és az azeri nyelven már kötettel megjelent Balázs F. Attila verseinek irodalmi estjével zárult.

„Tavaly voltam először ezen a rangos és sokszínű kulturális eseményen, nagyon örültem, hogy idén ismét meghívást kaptam. A szervezők megkérdezték, kit tudok még ajánlani, én gyorsan megnéztem, megjelent-e már valaki azeri, esetleg török nyelven, ekkor derült ki, hogy Balázs F. Attilának egy kötete már megjelent korábban, a második pedig idén júniusban fog. Nem volt kérdés tehát, hogy őt ajánljam. Fordítói sajnos egyéb elfoglaltságaik miatt nem tudtak jelen lenni, de az ő személyes jelenléte kárpótolta a jelenlévőket” – mondta Pál Dániel Levente.

A fesztivál hangulatáról és élményeiről pedig azt mondta, hogy az itt megismert irodalmárok, költők, írók és egyetemi tanárok olyan képet mutattak a régió országainak irodalmáról, amely végtelenül izgalmas és érdekes. „Egymás megértésének, egymás olvasásának sokszor nyelvi akadálya van, de

amint megtaláljuk a közös nyelvet, éjszakába nyúló kíváncsisággal faggatjuk egymást.

Idén is meglepett, hogy milyen szeretettel beszélnek Magyarországról, az ottani élményeikről, az általuk megismert magyar szerzőkről, és hogy mennyire szomjasak az újabb fordításokra, művekre… És az is meglepett, nagyon európai vagy nyugati szempont szerint, hogy a különböző országokból meghívott fellépők háromnegyede nő volt, írók, költők, egyetemi professzorok. Ez minden korábbi vélt vagy valós előítéletemet felülírta” – nyilatkozta Pál Dániel Levente.

Balázs F. Attila a fesztivál megnyitóján elhangzott köszöntőbeszédében azt hangsúlyozta, hogy nagy jelentőséggel bír a két ország közti kulturális kapcsolatok fejlesztése és a kölcsönös irodalmi cserefordítások megléte, éppen ezért azt javasolta, hogy a következő évi fesztivál előtt közös antológiát hozzanak létre és jelentessenek meg.

A Khayal Rza, a Török Szerzők Nemzetközi Szövetségének elnöke és a fesztivál igazgatója által szervezett programsorozaton idén először rendezték meg az I. Türk Világ-gyermekfesztivált – június 1-jén a nemzetközi gyermeknap alkalmából, melyen szintén számítanak majd magyar szerzők műveire is.

A magyar nap záróeseménye egy díjátadó ünnepség volt, melyen Jumaygul Suvanova üzbég tudós, Altinay Topdamatova (Kirgizisztán), Bakutgul Kuzanova (Kazahsztán), valamint Balázs F. Attila és Pál Dániel Levente vehette át a a Türksoy egyik legmagasabb kulturális-művészeti elismerését, a 18. századi azeri költőről, Molla Penah Vagifról elnevezett medált. A Sultan Raev, a szervezet főtitkára által adományozott díjat Khayal Rza, a Török Szerzők Nemzetközi Szövetségének elnöke adta át a díjazottaknak.