Ikonikus amerikai fotós életművéből nyújt ízelítőt a Mai Manó Ház

A Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház idén ősszel különleges, Magyarországon először látható kiállítással készül: október 16-án nyílik Budapesten a Mary Ellen Mark: Női sorsok című tárlata. A világhírű dokumentarista fotográfus több évtizedes munkásságát bemutató válogatás érzékenyen és empatikusan tárja fel a női sorsokat – a társadalom peremére szorult közösségek életén keresztül.

000_36262DH.jpg
Mary Ellen Mark fényképei a Rencontres kiállításon, a Les Rencontres d'Arles fotográfiai fesztivál megnyitóján Arles-ban, Dél-Franciaországban 2024. július 1-jén. Fotó: Nicolas Tucat / AFP

Mary Ellen Mark (1940–2015) a 20. század egyik legelismertebb amerikai fotográfusa volt, akinek életműve jóval megelőzte a #MeToo és más, a nők helyzetére irányuló társadalmi figyelmet erősítő mozgalmakat. Szenvedélyes megfigyelőként egész pályáját annak szentelte, hogy a fotográfia és a film eszközeivel feltárja mások sorsát, különösen azokét, akik a társadalom szélére szorultak. Képei egyszerre tanúbizonyságai a mély emberségnek és a dokumentarista fotográfia erejének: a női élethelyzeteket empátiával, előítéletektől mentesen, az emberi méltóságot a középpontba helyezve ábrázolta.

Szakmai pályafutása 1964-ben vette kezdetét, amikor elvégezte a Pennsylvaniai Egyetem Annenberg Kommunikációs Iskolájának fotóriporter szakirányát. Több mint öt évtizeden át járta a világot, hogy olyan történeteket dokumentáljon, amelyekben különböző marginalizált csoportok életét dolgozza fel, főként a női társadalom szemszögéből. Dokumentarista személyiségábrázolásai mély emberségről és társadalmi érzékenységről tanúskodnak.

A Női sorsok című kiállítás fotókat, filmeket és dokumentumokat vonultat fel, köztük a 

Száll a kakukk fészkére forgatási helyszínén, a Ward 81 pszichiátriai intézet női pácienseit bemutató sorozatot, valamint az Indian Circus című sorozat képeit és Teréz anya misszióját megörökítő felvételeket, melyek éppúgy világhírűek, mint a seattle-i utcagyerekek életét bemutató Streetwise, amely Oscar-díjra jelölt film alapjául is szolgált.

Munkái megjelentek a Life, a New York Times Magazine, a The New Yorker, a Rolling Stone és a Vanity Fair hasábjain, számos könyve és kiállítása pedig a dokumentarista fotográfia alapművévé vált. Legismertebb sorozatai – Ward 81Falkland Road: Prostitutes of BombayIndian CircusStreetwise – a társadalmi valóság szívéig hatolnak, miközben a nők, gyerekek és kiszolgáltatott közösségek történetein keresztül a 20. századi emberi tapasztalat egészére reflektálnak.

Mark munkásságát világszerte elismerték: megkapta többek között a George Eastman House Fotográfiai Életműdíját, a Cornell Capa-díjat, a World Press Photo életműdíját és a World Photography Organisation Kiemelkedő hozzájárulás a fotográfiához díját. Könyv- és kiállításprojektjei – köztük az America, az Indian Circus vagy a Streetwise Revisited – generációkon átívelően formálták a fotóriporteri látásmódot és a társadalmi érzékenység vizuális nyelvét.

A Mary Ellen Mark: Női sorsok című kiállítás célkitűzése, hogy a magyar közönséggel is megismertesse a kivételes fotográfus életművét, és láthatóvá tegye mindazokat a női történeteket, amelyek az elesettség, az empátia és az ellenállás méltóságáról szólnak. 

Ez is érdekelheti

Hemző Károly öröksége jó kezekben van

Hemző Károly legendás sportfotósból lett legendás fotóriporter és szerkesztő, majd hasonlóan ikonikus, iskolát teremtő szakácskönyvekkel vált népszerűvé feleségével, Lajos Marival. A Műcsarnok kiállításán az ő életművével kelnek izgalmas párbeszédre a fiatal generáció legjobb fotográfusai.

Kommunista börtönök és jegesmedvék lámpafényben: nyolc fotókiállítás, hogy beinduljon a nyár

Izgalmas kiállításokat ajánlunk a korai színes Magnum-fotóktól a Sziget Fesztivál önfeledt bulizóin át a sarkvidékekig, miközben az Egri csillagok színfalai mögé is belesünk.

Ez a kiállítás önálló vizuális műfajként mutatja be a divatfotót

A jubileumi Budapest FotóFesztivál Lookbook című kiállítása különös hangsúlyt fektet a divat és a nagyvárosi élet dinamikájának összefonódására, és arra, hogy feltegye a kérdést: vajon miként alakította a vizuális kultúra a kollektív önkép alakulását?

Robert Capa ismerős idegenként tért vissza Magyarországra

Korábban sosem látott felvételeket is bemutat az a kiállítás, amely a magyar származású fotográfus, Robert Capa 1948-as budapesti látogatásán készült képeiből válogat. Capa hazatérése egyszerre visszatérés rég nem látott hazájába, és a kívülálló sztoikus nézőpontja, amely hasonló erővel bír, mint a frontvonalban készült, legendás képei.