Egy korábbi, 2018-as beszélgetésből kiderült, hogy a könyvtárlátogatók legnagyobb része a fiatalabb korosztály. Ennek ellenére mégis egyre elterjedtebb, hogy a fiatalok nem olvasnak. Mi lehet ennek az oka?
Valóban, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában az olvasók 40-45 százaléka egyetemista, ami hozzávetőleg 25-30 ezer fiatalt jelent, és bár 47 tagkönyvtárból álló hálózatunkban ennél kisebb az arányuk, de nagyon sok fiatal használja könyvtárainkat. Azonban nem feltétlenül kölcsönzésre, hanem például tanulóhelyként (különösen azok, akik otthon vagy a kollégiumban kevésbé hatékonyan tudnak tanulni), vagy találkozási pontként.
Az olvasáshoz való viszonyuk sokaknak pozitív, a mai egyetemisták még „egyszerre nőttek fel” az internettel, ők még nem mobiltelefonnal a kezükben születtek…
E kérdés mentén lesz egy pódiumbeszélgetés is a 95. Ünnepi könyvhéten, felvetve előzetesen azt a lehetőséget is, hogy nem nem olvasásról van itt szó, hanem megváltozott olvasási szokásokról: a fiatalság nem úgy olvas, mint az előző generáció.
A mai huszonéveseknek voltak meghatározó generációs könyves élményeik, így például a Harry Potter, az Alkonyat, az Éhezők viadala könyvek, de akár Leiner Laura köteteit vagy az úgynevezett Vöröspöttyös könyvsorozatot is említhetném. A Trónok harca filmsorozat inspirálta őket a vaskos kötetek elolvasására is. A máshogy olvasásban benne van, hogy a sorozatok köteteit nehezen várják ki, így akár digitális formában is elolvassák, például mobilon. Részben miattuk is indított a FSZEK egy hónapja e-könyv kölcsönzési szolgáltatást.
S hogy nemcsak a populáris témák érdeklik őket: a slam poetrytől az instaversekig a költészetet is felfedezték, de ők a POKET-könyvek legnagyobb fogyasztói is. Az Egyesült Államokban a puhafedeles könyvek legnagyobb vásárlói a fiatalok, ehhez a közösségi média is hozzájárul, pillanatok alatt fedeződnek fel akár régebbi művek is.
A náluk fiatalabbaknál pedig a hihetetlenül gazdag és igényes magyar gyermekkönyvkiadás alapozta meg, hogy legyenek jó könyves élményeik. No, nem mindenkinek, de van egy széles réteg. A könyvtárainkban egyébként tavaly már több gyerekkönyvet kölcsönöztek, mint a pandémia előtt, öt éve és idén, az első öt hónapban további tízszázalékos emelkedést tapasztaltunk, ebben persze biztosan szerepet játszik a könyvárak markáns emelkedése is.
Én azt tapasztalom, hogy az olvasásmódok a nagy sebességgel megjelenő információ- és az óriási szövegmennyiség hatására kezdtek megváltozni. Talán azt is mondhatjuk, egy ilyen átalakulás kénytelen újabb változásokat serkenteni.
A koncentrálási képesség egyes kutatások szerint minden generáció esetében romlik, de egyébként a fiatalabb nemzedék jobb a multitasking tevékenységekben, így gyakran olvasás közben mást is csinálnak. Érdekes, hogy a 40-50-es korosztályból többen panaszkodnak, hogy korábban sokat olvastak, de most nehezebben tudnak végigolvasni egy könyvet. Persze ott is van egy kitartó, sokat olvasó réteg. Másrészt a fiatalok között a tudatosság is erősebb, van, aki időről időre szándékosan és tudatosan papíralapú könyvvel lassít, másrészt a könyvtárra úgy tekint, mint a sharing economy egyik alapintézményére, minek megvenni a könyvet, ha van egy hozzáférést kínáló intézmény, és valóban, jóval régebben van könyvtár, mint mondjuk bérbicikli.
Talán azt is mondhatjuk, hogy a legnagyobb kihívás, amivel szembe néz egy mai fiatal, amikor „elküldjük őt olvasni”, az lenne, hogy helyesen döntsön. Nehéz kiválasztani ebből a szöveghalmazból azokat az – akár szépirodalmi – szövegeket, amelyek az irodalom szakma által is elismert írások. Van erre valamilyen megoldás?
Ebben nagyon jók a már említett közösségimédia-trendek, nemcsak a booktuberekre és BookTok-videókra gondolok, hanem akár az olvasmányélményeket kibeszélő portálok vagy éppen a kihívások, mint amilyen a Nincs időm olvasni kihívás (Niok).
A könyvtárban elérhető könyvek már egy szelektív válogatást tárnak az olvasókedvelők elé. Mely típusú kötetek azok, amelyeket a fiatalabb generáció saját szórakoztatására vesz ki a könyvtárból?
Említettem már a különböző könyvsorozatokat, általában egy fiatal pénztárcája nem tud versenyezni a megjelenésekkel, így szívesen kölcsönzik könyvtárból a művet. A streamingcsatornák által „felfedezett”, irodalmi alapú történetek könyveredetijét is gyakran keresik, amikor sorozat készült mondjuk a Szolgálólány meséje kötetből, pillanatok alatt előjegyzések garmadája került rá, de sok ilyen regényt lehetne említeni.
Sok szülő használja azt a mondatot, hogy „mindegy, csak olvasson valamit”. Ez volna a helyes hozzáállás?
Belépőszinten fontos, hogy már legkisebb korban legyen könyves környezet otthon és a szülők kezében is forduljon meg könyv, hiszen a minta fontos. Ne várjuk a gyerektől, hogy könyvet vegyen a kezébe, ha mi közben mobilt nyomkodunk. Ugyanilyen fontos az élőszavas és rendszeres mesélés is, azzal segítjük kondicionálni a legkisebbek fantáziáját. Gyerekkönyvtárosaink szívesen segítenek jó könyvek választásban, akár olyan témák esetén is, amik valamilyen élethelyzethez kapcsolódnak, például válás, haláleset a családban, bullying stb.
Az említett pódiumbeszélgetésen két színésszel, Wunderlich Józseffel és Vilmányi Benettel, illetve Viszkok Fruzsi vloggerrel fog beszélgetni. Mire lehet majd számítani?
A Nekem az olvasás sorozat hosszabb ideje ad lehetőséget arra, hogy ismert személyiségek révén irányuljon rá a figyelem arra, hogy milyen sokféle ember életének része az olvasás. A teljesség igénye nélkül volt már vendégünk a Carson Coma együttes énekese, Fekete Giorgio vagy éppen Péterfy Bori énekesnő, Varga Livius a Quimbyből, Szinetár Dóra színésznő, Csipes Tamara kajakozó vagy éppen Holczer Ádám focista. Mostani vendégeink is teljesen más színeket hoznak és mégis van bennük közös: az olvasás hozzátartozik a mindennapjaikhoz. Viszkok Fruzsina ismert vlogger, de rendre megoszt olvasással kapcsolatos tartalmakat, mondjuk úgy, hogy trendivé teszi ezáltal az olvasást, Wunderlich József már csak Boka szerepe miatt is izgalmas, hiszen olyan irodalmi alakot kelt életre a népszerű A Pál utcai fiúk musicalben, akit mindannyian ismerünk, de ezenkívül is számtalan irodalmi szereplő megformálója. Nem mellesleg kisgyerekes szülő, így lehet kérdezni arról is, hogy ők hogyan igyekeznek tovább adni a mintát. Vilmányi Benett pedig az egyik legizgalmasabb fiatal színész, aki egyben fiatalokat tanít két középiskolában, tehát a kamaszokról is eshet szó.
Másnap pedig ugyancsak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szervezésében vehetünk részt a Divatba hozzuk az olvasást! című flashmobon. Divatba kell hozni az olvasást?
Inkább egyrészt egyfajta jó hangulatú figyelemfelkeltő megmozdulás, aminek olvasói identitás erősítő szerepe is van, másrészt megmutatja, hogy az olvasás bár valahol magányos, befelé figyelő tevékenység, mégis közösségi élménnyé tehető. Több mint egy évtizede szervezünk ilyen alkalmakat, korábban Lévai Balázs, az utóbbi időben Makranczi Zalán segítségével, és mindig keresünk olyan személyiségeket, akik az arcukat adják a megmozduláshoz.
Egyre több hasonló megmozdulással találkozhatunk, amelyek elsődleges célja, hogy megmutassák, az olvasás közösségi élmény is lehet. Mire számíthat az arra látogató érdeklődő?
A könyvhéten június 15-én 15 órára hívunk mindenkit a Vörösmarty téri színpadhoz, aki szeret olvasni, és azt kérjük, hogy vagy hozza el kedvenc kötetét, vagy egy frissen beszerzett művel olvasson velünk egyszerre, közösen 15 percig. Az eseményt Kamarás Iván és Nagy Katica színészek vezetik be, akik az általuk választott könyveket bemutatják, és egy rövid részletet fel is olvasnak belőle. Azokat, akik a helyszínen regisztrálnak, Budapest könyvfőváros kitűzővel lepjük meg, de standunknál (46.) lesz ingyenes szelfibox is, így kézzelfogható emlékkel lehet az élmények mellett hazatérni.
