|
2002. 07.24.
1.
Anyuci! Nők Lapja van? Ide vele, hadd kapcsolódjak ki a világ folyásából! Ez az, ami biztosan nem veszi el a kedvem az élettől bántalmazott nők, nehezen szülő anyák, megalázott leszbikusok, vagy állami gondozott leányanyák emlegetésével.
2.
Für Anikó a Meglepő és mulatságos egykori háziasszonya sportosan, egyszerűen, rövid hajjal, szálkásra festett csalafinta szempillával pislog a címlapon. A címlaptörténet tehát az övé. Nem sokat árul el magáról, csak annyit, amitől kíváncsiak leszünk a rejtélyes személyiségére, valamint szenvedélyes játékosságára, valamint kikövetkeztethetjük melyik butikban vásárol. De ez a nő szomorú, vagy melankólikus, ez átjön így is a sorok között. Legalább valami életszerű. Ezt szeretem a Nők Lapjában harminc éve.
3.
Gondoltam megfejtem miért annyira más Ő, mint én vagyok? Fejős Éva szerelmi kódfejtése segítségével. A nők mindig kitalálnak valamit unalmukban a másik nem csesztetésére. Vajon a férfiak miért csak meg- és nem feltörik a nőket? Amikor jó kriptográfus módjára elkezdtem feltörni az Ő kódjait, gyorsan visszakoztam és elkezdtem őrülni, más, másképpen Ő, mint én vagyok én.
4.
"Niki tizenöt éves, és bajban van." Sebaj, hogy a címe (Érzelmek hálójában) szappanoperai, végre, valami decens, életszagú horror. Vagy mégsem? A bajok forrása annyi, hogy Niki papája folyton lecseréli a feleségét. Szinte gügyögve, úgyhogy nem is lehet annyira tragikus. Az apás Viki azért aggódik, mi lesz, ha a promiszkuis papa a harmadik feleségétől is elválik, mert egy negyedik helyen is jön a baba. Én inkább azért aggódom milyenek lesznek majd a felnőtt Viki szexuális kapcsolatai. Igazán izgalmas téma volna, bár lehet, hogy az adott lap számára kissé tabuisztikus.
5.
Döbbenetes, hogy kis országunkban harmincezer asztmás beteg él, de az ország mentális állapotát, és azt tekintve, hogy pszichoszomatikus asztma is létezik, nem kell csodálkoznunk. A lap hozzáállása optimista: korai felismerést, megfelelő kezelést, teljes életet ígér. Felér egy távgyógyítással. 6.
Szentimentális a mentalitás.. jutnak eszembe, egy punk avantgarde barátom költői sorai V. Kulcsár Ildikó jegyzetéről, amelyben arról értekezik mélyen szántva, miért nem költözik többet. Hiszen a parasztház, a gólyafészek, meg a fránya civilizáció. Ennél korrektebb háborúra a Magyar szépírással szemben csak Schaffer Erzsébet képes. Egyébként teljes mértékben egyetértek, innen már költözzön el a halál.
|
