Irodalom
Hogy megleljük a bennünk levő Júnusz Emrét
Júnusz Emrére emlékező kiállítás nyílt a PIM erkélyes termében. A tárlaton a török költő inspirálta szimbolikus munkák láthatók.
„Minden reggel akcióba lépek” – Szakonyi Károly a teremtés iránti vágyról
„Ha sikerül valami jót írni, azt érzem, hogy érdemes volt felkelni, érdemes élni. Persze kilencvenévesen már nem tudok hajnalig az asztalnál ülni, fent lenni, de a magam kora és mértéke szerint még dolgozom” – mondta a ma 90 éves Szakonyi Károly a Rózsavölgyi Szalonban megrendezett beszélgetésen.
Eleven Költők Társasága – Marcsák Gergely: Különjárat
Marcsák Gergely Különjárat című verse az Eleven Költők Társasága feldolgozásában.
Szakonyi Károly Francia tanya című kötetéről
Milyen lehet, ha 16 évesen, akaratod ellenére kiszakítanak az otthonodból az öcséddel együtt, hogy katonának vigyenek a háborúba? Kettőt sem pislogsz, és teljesen egyedül maradsz, mert a testvéredet is megölik. Majd a fronton találod magad, nem sokkal később pedig egy francia fogolytáborban.
Tálcán heverő ötletek – Marcsák Gergely költővel beszélgettünk
Marcsák Gergely küldetésként tekint a kárpátaljai magyar irodalom népszerűsítésére, mert ismertségét tekintve szerinte kicsit háttérbe van szorulva. A Beregszászon élő költővel olvasókkal való találkozásról, a versírás módjáról és a visszajelzés fontosságáról is beszélgettünk.
A turistalét idegensége – Majoros Sándor: Tranzitszálló
A szerző által is kísérletnek minősített Tranzitszálló egy buszos kirándulás történetét meséli el a thriller zsánerének kellékeit hasznosítva. A kisregényben megírt horrornyaralás elbeszélése pedig a téma és a műfaj kölcsönös idegensége miatt Majorostól nem szokatlan módon humorral is telítődik.
„Az emberek egyre kevésbé ismerik a saját kultúrájukat” – Beszélgetés Maróth Miklós orientalistával
„Európa megszokta, hogy a határain túlra lát. A keleti kultúrák elegek saját maguknak, nekik nincs ilyen hajlamuk. Az iszlám minden mást eretnekségnek tartott. A világ többi kultúrája nem tekintett határon túlra, nem kereste Európában saját tudományának kiegészítéséhez a forrásokat.”
Árkossy István kapta az írószövetség Arany János-díját
Árkossy István író, képzőművész vehette át az idei Arany János-díjat a Magyar Írószövetség 1956-os megemlékezésén szombaton Budapesten.
Majoros Sándor: Az eperfa nyolcadik gyökere
Miként hatnak a történelmi sorsfordulók az egyén életére? Hogyan örökíthető át generációról generációra a félelem, a szorongás vagy akár az alkoholizmus? Mit okoznak az elfojtások, a rossz döntések, a ki nem beszélt családi történetek?
Tánc-Szín-Játék – Zs. Vincze Zsuzsa alkotómunkáját bemutató kötet jelent meg
Tánc-szín-játék címmel jelent meg Zs. Vincze Zsuzsa koreográfus, dramaturg, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetőjének könyve, több évtizedes alkotói munkájának lenyomata.
Varázslatos kapcsolódás
Ez jutott eszembe, miközben Szabó T. Anna Irene Solàval, az Énekelek, s táncot jár a hegy című regény szerzőjével beszélgett a Diálogos irodalmi programsorozat részeként. Szó esett a boszorkányokról, a katalán hegyekről, valamint női és alkotó erőről is.
Portréfilm Majoros Sándor íróról
Majoros Sándorra magánemberként is jellemző a játékos, mágikus szemlélet: két netes irodalmi orgánum, „párhuzamos világ”: a Regénytár és az Irodalmi Élet megalkotója-gondozója, hiszi, hogy a tárgyaknak lelkük van, és a legnagyobb meggyőződéssel beszél arról, hogy ő a tulajdonosa Mikszáth hőse, Tóth Mari puderes szelencéjének. Nagy gyereknek tűnik, aki képes varázsolni, aki körül csakugyan minden tárgy életre kel.
Bodor Ádám: „Ez egy olyan könyv, aminek a tartalmáról soha senkinek nem akartam beszélni”
A Margó Irodalmi Fesztiválon tartották Bodor Ádám Az értelmezés útvesztői című interjúkötetének bemutatóját.
Még lehet licitálni Dsida, Ottlik, Babits, Pilinszky dedikált művére
Többek között Dsida Jenő, Ottlik Géza, Juhász Gyula, Szép Ernő és mások dedikált könyveire lehet licitálni az antikvarium.hu aktuális Dedikált könyvek árverésén október 24-ig.
Két hangoskönyv Majoros Sándortól
A Szamártemetés című novellát Borbiczki Ferenc, Lengyel Tamás és Tóth József, a Medvehistória című elbeszélést Gyabronka József előadásában hallgathatjuk meg.
„Mit szólna ehhez Desiré?"
Kosztolányi Dezső Nyelv és lélek című kötete az anyanyelvhez való sorsszerű kötődésről, a magyar nyelv birtoklásának katartikus élményéről, korának hétköznapi vagy bizarr nyelvi jelenségeiről tartalmaz szellemes, szórakoztató, bár több esetben tudományosan megkérdőjelezhető esszéket. Vajon milyen nyelvi jelenségek foglalkoztatnák ma, a XXI. század első évtizedeiben?