Irodalom
A bányász, aki csillagokról álmodott – A Minecraft és a Végvers univerzuma
Jan Huizinga holland kultúrtörténész játékokkal foglalkozó híres könyvében, az 1938-ban megjelent Homo Ludensben az emberi játékot ősi, szakrális rítusokhoz kapcsolja, és egész kultúránk forrásának, mi több, éltetőjének tartja.
A misztérium arcai – Kőbe vésett teológia
Erdélyben élek. S bár ez a hely csak a világ földrajzi térképén látszik, a politikain sajnos nem, hallatlanul izgalmas itt létezni. Már csak azért is, mert e pár ezer négyzetkilométernyi helyen találkozik a Nyugat Bizánccal. S itt kőbe és agyba vésve tapasztalható ez a különbség.
Ételirodalom és konyhaköltészet, avagy a gyomor mint íróink közkedvelt múzsája
A magyar gasztroirodalom kondérjában oly régóta főnek a valamikori zsenge történetek, hogy a föléjük hajoló mohó vendég az illatok ellenére az edénybe nézve csak zagyvaságot lát. Ám ha detektívkesztyűjét az asztalra hajítva késért és villáért nyúl, nincs más dolga, mint élvezni, ami előtte van.
„Ez nem bizonyíték, Simon” – Szöllősi Mátyás Simon Péter című regényéről
Szegő János 44 magyar író egy-egy szövegét válogatta be a frissen megjelent Körkép antológiába, köztük Szöllősi Mátyás Fóbia című, készülőben lévő regényéből egy részletet. Én pedig addig is, amíg arra várok, hogy a Fóbia a könyvesboltokba kerüljön, a szerző korábbi műveit ajánlom.
„Szép Ernő – voltam…”
„Én úgy szerettem volna élni / minden halandóval beszélni / Mindenkinek nevét kérdezni / mindenkinek szívét érezni…” Ezt írja egyik versében, de más és más szavakkal, versben, prózában, drámában, még a kabarénak írt sanzonjaiból is ez az óhaj érződik. 1884. június 30-án született Szép Ernő.
A férfimúzsa-defektusról
A múzsa szinte magától értetődően nőnemű. Pedig női költők is vetemednek olyasmire, hogy férfiakhoz írjanak verseket. De meg tudnánk-e nevezni akár egyetlen halhatatlanná vált hímnemű múzsát is? Úgy tűnik, még a prototípust se teremtette meg a világirodalom.
Németh Ferenc a Symposion első nemzedékének indulásáról
Dr. Németh Ferenc forráskutatáson alapuló monográfiája a Symposion folyóirat első nemzedékének az Ifjúság című laphoz kötődő indulását dolgozza fel. A kötet az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kara gondozásában jelent meg.
„Kulturális értékeket csak közösségek tudnak emlékezetben tartani” – Ősszel nyílik Debrecenben Térey János lakásmúzeuma
„Tulajdonos, vigyázz archívumodra” – írta Térey János az 1997-ben megjelent Tulajdonosi szemlélet című kötetének címadó versében. A hagyaték gondozója, Térey özvegye, Harmath Artemisz nemcsak vigyázott rá, de nagyban segítette, hogy a hagyaték ne csak hazataláljon, látható is legyen.
Julianus, az utolsó császár, aki megpróbálta visszaállítani az ősi római vallást
Julianus volt az utolsó római császár, aki kísérletet tett a kereszténység visszaszorítására és az ősi vallási hagyományok visszaállítására. Ő maga szinte aszkétaként élt, üldözte a korrupciót, megszüntette a hivatalvásárlás gyakorlatát, igyekezett megreformálni az igazságszolgáltatást.
A háború: béke. A szabadság: szolgaság. A tudatlanság: erő
George Orwell 1984 című disztópiájáról az is tud, aki nem olvasta a regényt. Olyan fogalmak forognak közszájon az általa megalkotott világból, mint például a Nagy Testvér, aki „figyel téged”. Ahogy mondani szokás: orwelli világban élünk.
Halott formák, élő ige
Rácz Norbert Zsolt írása a jó vers ritmusáról, verstanulásról és rítusról a Helyőrség oldalán jelent meg.
Demeter Szilárd: Gondolatok a könyvtárgyban
Lírai és depressziós megnyitóbeszédet fogok mondani. Nem tudok mást, a könyvről képtelen vagyok szakmázni, mert amióta az eszemet tudom, könyvek között élek. Ha úgy tetszik, számomra ugyanolyan létfeltétel, mint a víz vagy a levegő.
A múlt megszólaltatása – az 550 éves Budai krónika és hasonmás kiadása
Első nyomtatott könyvünk fakszimiléje emberközelbe hozza kultúránk egykori hősét, úttörőjét, egy korabeli vagány vállalkozót: Hess Andrást. És tiszteletet ébreszt bennünk a múltat már-már megszállottan faggató szakemberek iránt.
Pénteki kultúrrandi Gál János költő-történésszel
Első kötete, Az eltűnt hírnév nyomában egyszerre vonultatott fel meglepő stílusparódiákat és elfeledettnek vélt kötött versformákat. Mostanra az alkotás a felnőttkorba lépés próbatétele lett számára, ezzel együtt a humor szerepét is máshogyan értékeli az alkotásaiban. Gál Jánossal beszélgettünk.
Petőfi körtefája: tudás, hagyomány, közösség
A szimbolikus gesztusok gyakorlása által őrizzük meg kultúránkat, válunk kultúrafogyasztókból kultúrateremtőkké. Erről is szól a Petőfi körtefája kezdeményezés, amely a költő bicentenáriuma alkalmából, az eredeti körtefáról származó oltványokkal a Kárpát-medence magyarságának összetartozását erősíti.
Weöres Sándor, akit az Isten is költőnek teremtett
Úgy játszol nyelvünk zongoráján, mint kevesen – mondta róla Kosztolányi. 1913-ban ezen a napon született Weöres Sándor Kossuth-díjas költő, író, műfordító.