Irodalom
Mesterséges intelligencia fedezte fel Lope de Vega eddig ismeretlen drámáját
A francia Laura című darabot ezerháromszáz korabeli kézirat vizsgálatát követően a spanyol mester műveként azonosították.
10 friss magyar könyv márciusra
Családregény, apai gondok, irodalmi gasztronómia, kortársvers-antológia – a közelmúlt magyar könyvterméséből válogattunk.
A Petőfi-vírus ma is fertőz – Bánki Éva első ifjúsági regényéről
Mit keres Petőfi Sanyi egy elit, angol tannyelvű budai általános iskolában? Hogyan kápráztatja el a szegény, de rendkívül okos és talpraesett fiú az egész osztályt fantasztikus ötleteivel? Miként változtatja meg mindannyiuk életét egy misztikus barlangi kaland?
Petőfi alakváltozatai – a lánglelkű költőtől a forradalmáron át az influenszerig
Nem mindenki addig él, ameddig meg nem hal – Petőfi Sándor például távozása óta úgy él, mint még soha.
Arthur Koestler szerzői oldallal bővült a Kertész Imre Intézet weboldala
Exkluzív interjúkkal, Magyarországon eddig még nem publikált fotókkal illusztrált, Arthur Koestlert bemutató szerzői oldallal bővült a Kertész Imre Intézet weboldala az író, újságíró, filozófus halálának 40. évfordulója alkalmából.
A stílusparódia újrafelfedezése – Gál János Az eltűnt hírnév nyomában című kötetéről
Gál János debütáló kötetében pellengérre állítja az irodalom valamennyi szereplőjét, a korszakos költőktől kezdve a szerkesztőkön át egészen az olvasókig. A sajátos humorú, kortársaival szemben is kritikus szerző mindeközben a klasszikus versformák világában is otthonosan mozog.
Mesterséges intelligencia és szerzői jog – a szakértő válaszol
A mesterséges intelligencia technológiájának fejlődése életünk minden területére hatással van – nem kivétel ez alól a kultúra és a művészeti alkotás sem. Dr. Orbán Zsombor adatvédelmi és technológiai jogi ügyvédet kérdeztük a szerzői jogi dilemmákat felvető MI-rendszerek szabályozásáról.
„Civilizációs szintű változás előtt állunk” – Menyhei György az első magyar, MI-jal létrehozott verseskötetéről
A mesterséges intelligencia napjaink buzzwordje: naponta jelennek meg a témában cikkek, videók, podcastok. Menyhei György, jócskán megelőzve a ChatGPT körüli felhajtást, már három éve belekóstolt az MI-költészetbe, azóta az Újmagyar Gép című verseskötetét nyomtatásban is megjelentette.
A szép akasztott – Kétszáz éve született Andrássy Gyula miniszterelnök
Alakját legendák övezik, amikhez romantikus és deheroizáló filmek szolgáltattak anyagot. Andrássy Gyula sármos jelenség volt, párizsi emigrációjában hölgyrajongói a „szép akasztottnak” emlegették. 1851-ben távollétében jelképesen kivégezték, ám 1867-ben ő tette a magyar koronát Ferenc József fejére.
Az összes kártyalap – Világjáték – Polcz Alaine 100
A Petőfi Múzeumban február 16-án megnyílt kiállítás nem dönt a pszichológus és a magánember között, hanem a Polcz Alaine legmélyebb felismeréseiből és meggyőződéseiből következő témákra koncentrál: a szakmát életbe, életet szakmába átfordító következetesség embereként mutatja be hősét.
A mesterséges intelligencia a költészetet is bekebelezi?
A mesterséges intelligencia ma már olyan verseket is ír, amelyek simán átmennek a Turing-teszten, így nemigen lehet megkülönböztetni őket az emberi alkotásoktól.
Meghirdették a Janikovszky Éva meseíró pályázatot
Szerdától április 12-ig lehet jelentkezni a Janikovszky Éva meseíró pályázatra, amelyet 7–16 éves gyerekek számára, három korosztályban hirdetett meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a Móra Könyvkiadóval közösen, Budapest Főváros Önkormányzata támogatásával.
„A szellem garabonciása” – Arthur Koestler regényes élete
Arthur Koestler író, újságíró, a Sötétség délben szerzője műveinek nagy részét angolul és németül írta, s legtöbbjük csak megkésve jelenhetett meg magyarul, magyarságát azonban soha nem tagadta meg; barátja volt József Attila, akinek verseit is fordította, anyanyelvét élete végéig használta.
Ki ölte meg…?
Decemberben jelent meg Aaron Blumm (Virág Gábor) Ki ölte meg a Török Zolit? című könyve.
„Egymást nézzük: én meg Debrecen” – Keczán Mariann Szabó Magda debreceniségéről
A cívisvárosban emlékház, szobor, játszótér, vezetett séta, színházi előadás, de még sütemény is őrzi Szabó Magda emlékét. Keczán Mariann irodalomtörténészt az írónő és szülővárosa különleges kapcsolatáról kérdeztük.
Egy szó mint száz – Ikes ige
Szarvas Gábor 1887-ben a Hadüzenet az ikes ragozásnak című tanulmányában a történeti és korabeli helyzet miatt „elengedte” volna a szabályos ikes ragozást. Úgy tartotta (helyesen): „a mi még tegnap rendellenesség volt, az nem egyszer szabállyá válik s megfordítva.”