Irodalom
Költő lenni vagy nem lenni
Megnyílt a Petőfi Irodalmi Múzeum Petőfi-kiállítása Költő lenni vagy nem lenni címmel, amely a művész szövegeire épít.
„Nem árt néha kicsit lebegni” – Balássy Fanni és Kiss László civil és írói mindennapokról
Ritka, mint a fehér holló, de azért megesik, hogy elismert írónő neves íróhoz megy feleségül. Elég, ha Simon de Beauvoirra és Jean-Paul Sartre-ra vagy magyar példát említve Szabó T. Annára és Dragomán Györgyre gondolunk. Ezúttal is egy ilyen, egészen fiatal házaspárral, Balássy Fannival és Kiss Lászlóval beszélgettünk.
120 éve született a Matrózok, hajók, kapitányok írója
Százhúsz éve született Dékány András, akinek hajósregényeivel a vasfüggöny mögött fiúgenerációk kalandozták be képzeletben a világot.
Levelek a múltból – Ki volt valójában Simone de Beauvoir?
Simone de Beauvoir ma is a feministák egyik ikonja. Az elmúlt bő négy évtizedben azonban számos olyan dokumentum látott napvilágot, amelyek erősen árnyalják a róla kialakított képet. Ezeket megidézve emlékezünk ellentmondásos alakjára.
Géczi János: „Ahová lehet, oda ő is jön velem”
A József Attila-díjas költő, író, képzőművész, biológus Buborék nevű kutyájához fűződő viszonyáról mesélt.
Költő lenni vagy nem lenni címmel nyílik a Petőfi Irodalmi Múzeum új állandó kiállítása
Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója tiszteletére új állandó kiállítás nyílik január 14-től a Károlyi-palota felújított tereiben.
Tét nélkül nincs se írás, se élet – Interjú Pál Dániel Leventével
Pál Dániel Leventével beszélgettünk legújabb, Családon belüli erő című verseskötetéről, misztikus gyermekkori nyarakról, a szerelmes vers létjogosultságáról.
Kedvenc kortárs szerzőm mindenki, akinek tolla értéket teremt
Székelyföldről egészen Kanadáig menekült két gyermekével a Ceaușescu-rendszer borzalmai elől, ahol békét találva magyart oktatott, férjével kétnyelvű kulturális újságot alapított, majd több kötetben is írt saját és sorstársai megpróbáltatásairól. A diaszpórában élő magyarság egyik legaktívabb tagját, Dancs Rózsát kérdeztük.
A Fehérlófia-mítosz és a magyarok
Látogatás Lezsák Levente lovas kaszkadőrnél, aki az elmúlt harminc év alatt több száz filmes és színházi produkcióban vett részt, és olyan hollywoodi sztárokkal is dolgozott, mint Angelina Jolie, Brad Pitt vagx Bruce Willis. Emellett két egyetemen is tanít, és hamarosan megjelenik második meseregénye.
Kutyakereskedő, viccpártalapító és a Svejk írója – Jaroslav Hašek, az igazi cseh bohém
Száz éve, 1923. január 3-án hunyt el Lipnicében Jaroslav Hasek cseh író, humorista, a cseh irodalom legkiválóbb szatirikusa, Svejk szülőatyja.
Magunkká rendeződni a sokaságban – Farkas Wellmann Éva: Magaddá rendeződni
Farkas Wellmann Éva közel tíz évet várt a sorban következő harmadik verseskönyvének kiadásával. Elolvastuk 2020-ban megjelent Magaddá rendeződni című kötetét, és utánajártunk, vajon igaznak bizonyulnak-e ennyi idő távlatából a kiadáskor újra felröppent legendák a költő munkamódszeréről.
Olvasott, boldog könyveket akarok írni – Sal Endre az Újságmúzeumról és elfeledett történetekről
Hősök és kalandorok címmel a napokban jelent meg Sal Endre új kötete a Fiumei úti sírkertben nyugvó érdekes, elfeledett emberek történeteivel. A szerzőt, aki a népszerű Újságmúzeum című Facebook-oldal és honlap szerkesztője, ennek kapcsán kérdeztük az utóbbi években megjelent rendkívül sikeres portréköteteiről, pályájáról, küldetéséről.
A kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum – képriport
Petőfi Sándor szülőháza máig eredeti állapotában, autentikus tárgyakkal tárja a látogatók elé azt a miliőt, amelyben a költő megszületett.
Az ókori rómaiak pizzát is falatoztak a Colosseumban
Mit tettek értünk a rómaiak? – szól a klasszikus Monty Python-kérdés. De az talán még érdekesebb, hogy mit ettek. A kutatások szerint az ókori rómaiak a ma oly divatos mediterrán diétát követték, és többek között pizzát is majszolgattak.
„A hagyaték talált meg engem” – Demeter Zsuzsa irodalomtörténész Bálint Tibor látható és láthatatlan írásairól
Mintha az álom és a valóság küszöbén egyensúlyozó groteszk, torz lelkű lumpenek találkozóhelyén egyszer csak megállt volna az idő, és én, akár egy panoptikumban, körbejárnám a kövér vendéglőst, a szélfogó fülű pikolót, a karján pincsit hordozó utcalányt, Kolozsvár külvárosát – ilyen volt újraolvasni a Zokogó majom regényt. A díszlet ma dizájnosabb, de a kisemberek ma is csak átvonulnak az életen, és ma is csak ritkán akadnak Kálmánkák, akik képesek kilépni saját sorsukból. Demeter Zsuzsa Bálint Tiborról írt esszé- és tanulmánykötete meggyőz arról, hogy nemcsak a „borítók közé zárt életműbe", hanem a szerző „láthatatlan” írásaiba is érdemes beleolvasni.