Irodalom
Závada Pál valóság és fikció határán táncol
A Pernye és fű a ki nem mondott szavak regénye, miközben szociografikus nyomozásával fontos állítást fogalmaz meg valóság és fikció viszonyáról.
Az olvasónak is van beleszólása
Böszörményi Zoltán József Attila-díjas szerzőt kérdeztük az irodalomról, az alkotásról, a kultúránk megőrzéséről.
Világválogatott: Darvasi László szubjektív 11-e a világirodalomból
Egy neves irodalmár, több világirodalmi klasszi(ku)s – világválogatottunk következő részében Darvasi László legnagyobb világirodalmi élményeiről olvashatunk.
Nem pedáns, de nem is közönséges költői nyelvről álmodott T. S. Eliot
Hatvan éve, 1965. január 4-én hunyt el T. S. Eliot Nobel-díjas, amerikai születésű angol költő, drámaíró, a modernista költészeti irányzat legnagyobb alakja. Leghíresebb verse, a 434 soros Átokföldje olyan mérföldkövet jelentett a modern költészetben, mint James Joyce Ulyssese a prózában.
Hemingway terelte az írás felé, most ketrecharcosokról ír filmet Biró Zsombor Aurél
Pénteki kultúrrandi rovatunk vendége nem tagadja, hogy hetente figyeli első regénye Moly.hu-s oldalát.
Irodalmi élmények 2025-ben: mit tartogat az új év?
A 2025-ös év ismét az irodalom éve lesz: nagyszabású irodalmi programsorozatok, izgalmas előadások és üdítő nyári fesztiválok várják idén is az irodalom szerelmeseit.
Mit lehet tenni a tél ellen?
Jókai szerint várni kell a tavaszt. Vörösmarty ugyan nem mondja ki a következő hónap nevét, de a téli időszakot a következőképp írja le: „Most tél van és csend és hó és halál.”
Újévi fogadalom (helyett)
Újévi fogadalmaikról Bakos Árpád énekes-zenészt, Ménes Attila újságírót, írót és Hegyeli Attilát, a Moldvai Csángómagyar Szövetség oktatási programjának vezetőjét kérdeztük.
Január 1-jén Robert Capa, Nagy Lajos és Herczeg Ferenc irodalmi művei közkinccsé válnak
2025. január 1-től kétszázötven irodalmi mű válik közkinccsé, azaz ingyenesen hozzáférhetővé és letölthetővé. Köztük vannak Herczeg Ferenc, Nagy Lajos és Robert Capa művei is.
Hogyan lehet szerencsés az új évünk?
Az óév utolsó és az új év első napjaihoz kapcsolódó babonákat gyűjtöttünk egybe, amelyekből kiderül, hogyan érhet utol minket a szerencse az új esztendőben.
Tíz könyv, ami 2024-ben a legjobbnak bizonyult
Szubjektív olvasmányélmények, olvasóklubok, könyvesboltok ajánlatai, közösségimédia-visszajelzések – ilyen sok helyről és ilyen sokféle szempont alapján válogattuk össze 2024 legjobb magyar könyveit.
Közhelyek és divatszavak
Van-e létjogosultsága az utóbbi években eluralkodott igazából vagy a nevetségesen hangzó igazándiból szavaknak?
A szavak adottak, az érzések adottak, a hit adott. Minden adott. Jó év lesz.
Te mit fogadsz meg az új évre? – tettük fel a kérdést kortárs alkotóknak, akik az irodalmi célkitűzéseiket is megosztották velünk.
Száznál több könyvet írt, fia mégis úgy érezte, hogy csak velük törődik
Negyven éve, 1984. december 27-én halt meg Kosáryné Réz Lola író, műfordító, a múlt század húszas-harmincas éveinek legkedveltebb írónője.
Párhuzamosságok, táborok, értékrendek
Farkas Wellmann Évát, a Bárka folyóirat és a Bárkaonline főszerkesztő-helyettesét az irodalom működéséről és működtetéséről is kérdeztük.
Kamaszkoráig csak németül beszélt legmagyarabb tudósunk
Száztíz éve, 1914. december 27-én hunyt el Herman Ottó természettudós, néprajzkutató, polihisztor, aki nélkül sokkal kevesebbet tudnánk a magyar pásztorokról, halászokról. Sok más egyéb mellett foglalkozott pókokkal, barlangászattal, régészettel, szőlőműveléssel és nem kis részben politikával is. Mindeközben volt ideje és tehetsége megalapítani a Magyar Néprajzi Társaságot és a Madártani Intézetet, ráadásul gyönyörűen rajzolt.