Irodalom
Ki a (nyelvi) kultúrember?
Viselkedj kulturáltan! – hangzik a szülői intelem az eleven gyerekek felé. S ha célt ér a felszólítás, mitől lesz a gyerek viselkedése kulturált? Netán csöndben ül, hátratett kézzel, egyenes háttal, és csak akkor szól, ha a szülő erre engedélyt ad? Esetleg illedelmesen körbejár, hangosan köszön, a hölgyeknek kézcsókot, az uraknak parolát ad, és mint egy kis felnőtt, jólfésülten helyet foglal?
Moszkvai puccsról és önismeretről olvastunk a legtöbbet tavaly
20%-ban pszichológia, 40%-ban fikció, a tetején Frei Tamás: így lehetne röviden összegezni a Bookline 50 legkeresettebb könyvének tavalyi listáját.
Szőcs Géza Árpádjai és a nemzet jövőképe
Az ember és idő kapcsolatát számtalan irodalmi alkotó igyekezett megragadni a saját eszközeivel. A Helyőrség.ma oldalán Ilyés Krisztinka Szőcs Géza Ki cserélte el a népet? című művében vizsgálta meg a kortárs író időhöz való viszonyát.
Világirodalmi disztópiák nyugaton, keleten, északon és délen
Az 1749.hu számos cikkben foglalkozott az elmúlt években kortárs és nem kortárs világirodalmi disztópiákkal. Ezekből következik most egy válogatás.
Krízisek esetén a bennünk élő ősember falni kezd
Mi az a belső erő, ami nassolásra késztet? Mikortól kezdett problémát jelenteni az elhízás? Miért eszünk, ha szomorúak vagyunk, és miért torkollanak a családi összejövetelek órákig tartó zabálásba? Forgács Attila gasztropszichológussal beszélgettünk.
Egy baseballmeccsen jött rá, hogy tud regényt írni, most a Nobel-díjra vár
„A legfontosabb, amit az iskolában megtanulunk, az az, hogy a legfontosabb dolgokat nem lehet az iskolában megtanulni" – írja Miről beszélek, amikor futásról beszélek? című könyvében Murakami Haruki, aki január 12-én ünnepli hetvenötödik születésnapját.
Az utolsó interjú Lator Lászlóval
A Lator-tanya címmel képes kötet jelent meg Lator László, a tavaly elhunyt Kossuth-díjas költő tiszasásvári emlékei alapján. Ebből az alkalomból közzétesszük utolsó, lapunknak részletekben adott interjúját, amelyben családi indíttatásáról és meghatározó irodalmi élményeiről mesélt.
Leánykatalógus a 19. századból
Ma országos botrány kerekedne abból, ha valaki egy település hölgyeit lajstromba venné azok bájai és erkölcsei alapján. Egy 19. század eleji ismeretlen szerző pontosan ezt tette: összeállította a kecskeméti partiképes lányok listáját egy házasodni óhajtó barátja számára szíves ajándék gyanánt.
A nyelvészek nem vonulhatnak elefántcsonttoronyba
Sok évtizedes tudományos és iskolateremtő munkássága elismeréseként november 11-én a Nemzeti Színházban, a magyar nyelv napjához kapcsolódó ünnepségen dr. Adamik Tamásné dr. Jászó Anna, az ELTE egyetemi tanára, jelenleg professzor emeritusa, az MTA doktora kapta az első Magyartanár-életműdíjat.
Így törte meg a székelyek ellenállását Mária Terézia
Kétszázhatvan éve, 1764. január 7-én mészárolta le az osztrák katonaság a Madéfalván egybegyűlt, a határőrsorozás ellen tiltakozó csíki székelyeket. A vérengzés madéfalvi veszedelem néven vonult be a történelembe.
Elmondani az elmondhatatlant
Annie Ernaux Az esemény című regénye az író személyes múltdarabjának újramesélése, amelyet az 1974-es, Les Armoires vides című önéletrajzi ihletésű regényében már érintett. Ez a mű túlmutat az önmegfigyelésen alapuló fikción, de nem memoár. Egyszerre éli át benne újra és választja le magáról az egykori életepizódot.
10 disztópikus regény, amelyet érdemes elolvasni
A jövő olyan, amilyenné alakítjuk, a disztópiák pedig figyelmeztetnek, milyen jövőtől óvjuk magunkat. Bár az alábbi tíz regény csak kiindulópont, de közelebb vihetnek minket ezek a művek ahhoz, mi is az ember, mi a nyelv, és mit kezdjünk a jövőért való felelősségünkkel.
Egy letűnt kor krónikása
Január 5-én ünnepli hetvenedik születésnapját Krasznahorkai László Kossuth-díjas író, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselője.
Futaki a miénk
A január 2-án elhunyt magyar képregényrajzolótól, Futaki Attilától búcsúzik Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.
Szerzői jogok a sajtóban
Nemcsak verseket, festményeket vagy tudományos felfedezéseket lehet eltulajdonítani, hanem újságcikkeket is, és a sajtómunkások érdekeit is jog védi. Erről beszélgettünk Bodolai Lászlóval, a téma szakértőjével.
Kedves apuka, szigorú nagybácsi
A jövőre már a Biblia népe is aggodalommal tekintett, és szerette volna megismerni. De a jövő már csak olyan, hogy elvileg megismerhetetlen, és éppen rajtunk – rajtad, rajta, rajtam – múlik, milyen lesz. Ám még Jónás próféta mai utódai sem mondhatnak róla biztosat.