Irodalom
Elhurcolt asszonyok, elhallgatott traumák
Túlélni az elképzelhetetlent, viselni a vétlen bűnösök szégyenét, félni és hallgatni. Mire a rendszerváltozás megtörte a kényszerű csendet, már az életben maradottak közül sem tudott mindenki beszélni. És nem csak a tiltás miatt.
A zirci műemlék könyvtárba kerül Borsa Gedeon hagyatéka
Átadták a zirci Ciszterci Műemlékkönyvtár eredeti állapotban helyreállított kis galériáját. A szerdai ünnepségen bejelentették, hogy Borsa Gedeon könyvtáros, irodalomtörténész 1500 kötetes hagyatéka a könyvtár tulajdonába kerül, valamint megemlékeztek arról is, hogy hetven esztendeje látja el az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a műemlék könyvtár felügyeletét.
Felnőttként édinyelven gügyögni menő?
Hivatali bikkfanyelvet és bulvárszlenget mellőzve az Élő magyaróra legújabb adásában nyelvi normákról, a média nyelvi eszközeiről, a túlzott idegenszó-használatról beszél Pölcz Ádám nyelvész. Élő magyarórára felkészülni!
Bejáratot találni az olvasáshoz
Országjárásra indult az Olvasósarok, a MeseCentrum olvasást és az értékhordozó, kortárs gyerekirodalmat népszerűsítő programsorozata. Vezetője, Harmath Artemisz hiszi: minden gyerek számára létezik egy könyv, egy jó szöveg, mely ajtót nyithat számára az olvasás világára.
Az első írói tulajdonjogi per áldozata
Kétszázhúsz éve, 1804. január 31-én született Bajza József költő, kritikus, szerkesztő, irodalomszervező. Már első kritikai írásai komoly vitákat váltottak ki. A haladást képviselte, az irodalom demokratizmusát, az írói függetlenség, az irodalmi lelkiismeretesség elvét hirdette.
Egy szó mint száz – Brezsnyev-csók, orrpuszi és könyökpacsi
Mit árul el érzelmeinkről arckifejezésünk, gesztikulálásunk, testbeszédünk?
Fogságban álmodta meg Pierre Boulle a Híd a Kwai folyón alapötletét
Harminc éve, 1994. január 30-án halt meg Pierre Boulle francia író, a Híd a Kwai folyón és A majmok bolygója szerzője. Unokahúga 1999-ben találta meg személyes holmijai között addig ismeretlen, A régész című regényének kéziratát, amely 2005-ben meg is jelent.
Önvádló képes monológok
Elnézést, hogy ezzel hozakodom elő, de Balássy Fanni Bocs, hogy élek című könyvét olvasva tudatosult bennem, hogy a szabadkozások világában élünk. Azért is bocsánatot kérek, hogy ennyire óvatoskodva tolakodom bele az olvasó tudatába. Végtére is ki vagyok én, hogy másra erőltessem a gondolataimat?
Hozsánna és a vének
Mezősi Miklós legfrissebb verseskötetének káprázatosan jó címe önmagában is figyelemre méltó. Tiszta jambus, nyelvi játék, archaizmus. És bibliai allúzió, ami valójában illúzió: mert mintha nem a feddhetetlen erkölcsű ószövetségi asszony alakja bontakozna ki a versekből.
Rendhagyó Petri György-kiállítás nyílik a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Gazdátlan tényrakások – Petri-tér címmel rendhagyó kiállítást rendez Petri György író, költő születésének 80. évfordulója alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM). A múzeum kertjéből nyíló egykori Károlyi Étteremben látható tárlat megnyitója kétnapos eseménysorozatra épül február 9-én és 10-én.
Polcz Alaine regényéről és olasz fordítójáról volt szó az idei első Juhász Anna Irodalmi Szalonon
A Hegyvidéki Kulturális Szalonban tartotta idei első estjét a Juhász Anna Irodalmi Szalon, amelyen a kerülethez köthető Mészöly Miklós író és Polcz Alaine (1922–2007) író, pszichológus, tanatológus kapcsolata, élete állt a középpontban. Az esten megemlékeztek az Asszony a fronton című regény napokban elhunyt fordítójáról is.
A gyarmatok történeteit is megírta a 20. század egyik legsikeresebb színpadi szerzője
1874. január 25-én, épp 150 éve született a kiemelkedő angol regény- és drámaíró William Somerset Maugham. Bényei Tamás portréját ajánljuk az 1749 oldaláról.
Lator László elvesztett édenkertje
A közelmúltban bemutatták a Lator-tanya című, 1920 és 1944 között, a kárpátaljai Tiszasásváron, kertjükben és a Tisza-parton készült családi képeket tartalmazó albumot a költő kommentárjaival. Még vele együtt állították össze, de már csak posztumusz jelenhetett meg.
Pannonhalma legféltettebb kincsei
A bencés rend által alapított és gondozott Pannonhalmi Főapátság Könyvtára világörökségi kincs: ősnyomtatványok és régi könyvek mellett itt őrzik VI. Sándor pápa kancelláriai szabályzatának egyetlen fennmaradt példányát.
Fél Európát bejárta a Ludas Matyi alapító-főszerkesztője, de előtte még lefordította a Csárdáskirálynőt
Száznegyven éve, 1884. január 20-án született Gábor Andor posztumusz Kossuth-díjas költő, újságíró, műfordító, kritikus, a Mágnás Miska örökzöld dalszövegeinek írója. Nevéhez fűződik a legendás vicclap, a Ludas Matyi megalapítása.
A Madách-univerzum nyomozói
Az egyművesnek tekintett szerző, aki remeteként élt, és tönkrement házassága miatt általánosságban rossz véleménye volt a női nemről. Madách Imre élete és életműve azonban jóval izgalmasabb, sőt rejtélyesebb ennél, mint azt majd’ két tucat irodalomtörténész bizonyította.