Irodalom
„Amikor a csend a szó” – Telt házas este, meghitt pillanatok Brüsszelben Nemes Nagy Ágnessel
A nagy sikerű római bemutató után Brüsszelbe érkezett a Nem akarok – Nemes Nagy Ágnes 100 előadás, amelyet többszörös telt ház fogadott a Liszt Intézetben.
Értékrelativizmus és nemzedékek – Beszélgetés Regős Mátyással
A most induló írók hogyan látják a világot? Az irodalmi életben pulzáló feszültségek miként érintik őket, és erre van-e a politikát meghaladó közösségi reakciója az új értelmiségi nemzedéknek? Az irodalmi élet problémáit boncolgató sorozatában Farkas Wellmann Endre ezúttal a Gérecz Attila-díjas Regős Mátyás írót faggatta a Helyőrség oldalán.
„A munkám az otthonom” – 80 éves Nádas Péter
„Amióta az eszemet tudom, dolgozom, ami őrület, hülyeség, szemellenzős élet. A Párhuzamos történeteket 18 évig írtam, ami hosszú »börtönbüntetés« volt. Az ember ennyi börtönt nem bír ki józan ésszel. A realitásra, hogy ezen kívül is van világ, azután kezdtem ráébredni. A világra, amit egyébként mindig szemmel tartottam, mert magamnál sokkal jelentősebbnek és reálisabbnak gondoltam. Már csak azért is, mert individualista vagyok, és nem egoista” – mondta nemrég egy beszélgetésen.
Vonnák Diána kapta a 2022-es Margó-díjat
Látlak című könyvével Vonnák Diána nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat.
A férfi ha olvas
A statisztikák temetik a férfi olvasókat, de azért még van remény. Nyáry Krisztián író, Makranczi Zalán színművész és Holczer Ádám labdarúgó élő bizonyítékai annak, hogy munka és család mellett is lehet időt szakítani könyvekre. Farkas Ferenc, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár vezetője kérdezte őket a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
Nem akarok – Telt házzal debütált a Nemes Nagy Ágnes-előadás Rómában
Telt házas római premierrel mutatkozott be a közönségnek a Nem akarok – Nemes Nagy Ágnes 100 című előadás a Szent István Házban október 10-én este.
Villon és Shakespeare – Mészöly Dezső
Az olvasó a címből már tudhatja, hogy Mészöly Dezsőre emlékezünk. De melyikre is? A költőre? A műfordítóra? A színházi dramaturgra? A Színművészeti Főiskola tanárára vagy a televízió munkatársára? Netán az utolsó gavallérra?
Sybil visszajött! – Manteuffel bárónőnél jártunk látogatóban
Az utolsó szép nyári napot fogtuk ki, amikor az Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastélyban az egykori tulajdonos, Signora Mola született Baroness Sybil von Manteuffel-Szoege fogadott bennünket. Másnap visszautazott Iszkaszentgyörgyről a Comói-tóhoz közeli otthonába. Szellemi és fizikai frissessége, műveltsége, kedvessége mindenkit lenyűgözött.
,,Az irodalom megvédett az éhségtől, a hidegtől és a félelemtől” – Cărtărescu a PestTexten
A napokban az évek óta Nobel-díj-esélyesként emlegetett román író, Mircea Cărtărescu volt a PesText világirodalmi fesztivál egyik kiemelt vendége. A Három Holló kávéházban beszélgettek vele. Ott jártunk.
Annie Ernaux megtévesztően egyszerű stílusban ír
„Annie Ernaux megtévesztően egyszerű stílusban ír, a mondatai ugyanakkor nem könnyen fordíthatók. Kíméletlen őszinteséggel, érzelemmentesen szól, miközben nagyon is jelen vannak az érzelmek a műveiben, azonban távolságot tart a saját tapasztalataitól” – mondta a Kultúra.hu-nak a friss irodalmi Nobel-díjas írónőről Orzóy Ágnes, a kötetek szerkesztője. A Líra munkatársával a francia szerző főművéről, az Évekről is beszélgettünk.
Rengeteg Móra!
Igen rég jártam a Móra Ferenc Múzeumban: a 2016-os Pompeji-tárlaton. De egy két évvel korábbi tárlat, a Móra mesebirodalma sokkal mélyebben megmaradt az emlékeimben. Valószínűleg azért, mert az épület jobb alsó sarkába berendezett időszakos kiállítás frissessége, színessége, üdesége és interaktivitása tökéletes ellentéte volt az emelet bal ficakjában található Móra-emlékszobának, ahol a régi jó múzeumi előírásoknak megfelelően tárlókban sorakozott az írói memorabilia.
Beszéljünk a múlt fájdalmairól – Háy János a szembenézés szükségességéről
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nyitóünnepségén Háy János a díszvendég Szvetlana Alekszijevicset méltatta. A rendezvény után a Nobel-díjas író, újságíró világáról beszélgettünk vele.
Szükség van-e háborúról szóló gyerekkönyvekre?
A háború valószínűtlensége és brutális valósága egyszerre van jelen egész Európában és a világban az orosz–ukrán háború kitörése óta. A felnőttek bizonytalansága és nyugtalansága a gyerekekben is nyomot hagy, egyszerűen lehetetlen velük nem beszélgetni a közelünkben folyó harcokról. Ezekhez a beszélgetésekhez pedig jó alapot adhatnak a háborúról szóló gyerekkönyvek. Podcastajánló.
Tér, utca, gangok – Mándy Iván
Egyszer egyik törzshelyén, az Andrássy úti Lukács cukrászdában láttam, betért, helyet keresett, azt mondta, meg akar írni egy novellát. De nincs is nálad papír, adjak? Á, itt ez a cetli… Cetlikre írt félszavakat, azokból álltak össze a remeklések.
Várbörtön panorámával – Kufstein cellái
„A várba négyszázötvenkét grádics viszen, ha jól jegyzé meg Szulyovszky” – írja Kazinczy Ferenc a Fogságom naplójában Kufsteinről, ahol 1799. július 6. és 1800. június 30. között raboskodott. Ha ma érkezünk az Inn melletti városba, a 606 méteren magasodó börtönhöz már siklóval juthatunk fel.
„Van irodalom, és van az irodalom látszatát keltő tevékenység” – beszélgetés Szörényi Lászlóval
A Helyőrség.ma a kortárs magyar irodalom problémáit felvető beszélgetéssorozatának újabb részében Szörényi László professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének korábbi igazgatója mondja el véleményét.