Hol és hogyan nyaralt a Balatonnál a magyar író?

Mondjuk az 1950-es, '60-as, '70-es években. Az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai blogjának legfrissebb írása választ ad a kérdésre.

1.jpg
Örkény István, Radnóti Zsuzsa (később Örkény felesége) az Addio III. fedélzetén, Liptákék felvétele, Balatonfüred, 1962 (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadásában megjelent Balatoni nyár. Írófényképek az 1950-es, ’60-as, ’70-es évekből című kötet a fényképek segítségével keresi a választ ezekre a kérdésekre. A nyári sorozat első részében a kötet bevezetőjét közlik, melynek szerzője Kovács Ida, aki egyben a kötet szerkesztője, az azonos című kiállítás kurátora és az MNMKK PIM tiszteletbeli főmuzeológusa.

„Nekem a Balaton a Riviéra” – énekelte Németh Lehel az 1960-as években a Kádár-korszak magyar tengeréről, amelynek partján tízezrek töltötték nyári szabadságukat nyaralókban, kempingekben, SZOT-üdülőkben, kiadó szobákban, a kiváltságosok hotelekben.

2.jpg
Juhász Ferenc és Nagy László a Balatonban, egy csónakban eveznek, Koczogh Ákos felvétele, Szigliget, 1959 (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

A szocializmus éveiben, amikor a külföldi, különösen a nyugatra való utazások lehetősége szigorúan szabályozott volt, a Balaton csakugyan képes volt pótolni a vágyott tenger hiányát a fürdőzés szerelmesei számára. A Balaton-partra eljutott szerencsés üdülőket – a keleti blokkból érkezőket is – a tó adottságain kívül egy csapásra meghódította a balatoni vidék klímája, az északi part hegyes-völgyes kultúrtája, történelmi borvidéke, romantikus várromjai, kis falvai. Kertek mélyén szerényebb, majd igényesebb üdülők kezdtek épülni, lehetőséget teremtve a fővárosi életből való huzamosabb idejű kikapcsolódásra. A tó és környékének szerepe megnőtt. De hol és hogyan nyaralt a Balatonnál ezekben az években egy író, és mit mondhat mindez olvasói számára? A kötet a fényképezés médiumán keresztül keresi a választ ezekre a kérdésekre.

A híres emberek magánélete, naplóik, memoárjaik pikáns részletei évszázadok óta tartják izgalomban a mikrotörténelem iránt mélyebben érdeklődőket. Neves művészek fényképei annál kelendőbbek, minél szokatlanabb helyzetben, környezetben készültek. Legalább ilyen népszerűek az ellesett riportfotók vagy a családi albumokból megszerzett régi fotográfiák, amelyek a hírességek civil arcát mutatják, nyilvánvalóvá téve ezzel – amiről hajlamosak vagyunk megfeledkezni – hús-vér mivoltukat. Vajon miért fog el bennünket a beavatottsághoz hasonló érzés, ha bepillanthatunk nagy írók hétköznapjaiba, meglesve őket önfeledt perceikben? A beavatottságé, amelyet szinte gyerekes, kuriózumokat firtató kíváncsiság kísér: szeretnénk újra látni a rendkívüli embert, akár különleges pózban, akár a mi hétköznapjainkat idéző helyzetben, köznapi helyen.

3.jpg
Nemes Nagy Ágnes és Ottlik Géza csónakban a Balatonon, Ismeretlen felvétele, Szigliget, 1957. október (MNMKK PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár)

E könyvet lapozgatva látni fogjuk, nyári kikapcsolódásuk ideje alatt íróink sem tettek mást, mint fürödtek, napoztak, horgásztak, vitorláztak, kirándultak, társas életet éltek a Balaton északi vagy déli partján, időt szántak családjukra, míg néhányan a nyaralás egy részét is írással töltötték.

Az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum blogjából megtudhatjuk, miért akarta Örkény István megkísérelni, hogy tud-e a Balaton vizén járni, de a fotográfiák sora mesél többek között Illyés Gyuláról, Szabó Lőrincről, Mándy Ivánról, Boldizsár Ivánról, Juhász Ferencről, Karinthy Ferencről, Somlyó Györgyről, Örkény Istvánról, Ottlik Gézáról és Nemes Nagy Ágnesről is, s olvasás közben szép lassan saját Balaton-képünk is kirajzolódik.

Forrás és képek: MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum

Ez is érdekelheti

Piknikek és túrázások nélkül sehol sem lenne a szalámi

November 2-ig látható a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban az Olasz örökség, magyar büszkeség – A magyar szalámigyártás olasz gyökerei című kiállítás.

Közös agyműhely, ahol a kétely nem akadály, hanem alapanyag

Ezzel a jelszóval indított tehetséggondozó nyári programot az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum iskolai közösségi szolgálatos középiskolások számára. Az idei két foglalkozás a múzeum Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítására épül.

Egy 157 éves, máig működő nyomdagép került különleges helyszínre

Ünnepélyes keretek között adták át az 1868-ban készült Sigl-féle kézisajtó-berendezést június 30-án az MNMKK OSZK Ciszterci Műemlékkönyvtárában, Zircen.

A Mátyás kori reneszánszról mesél a több mint félezer éves corvina

Köztársasági elnöki különdíjat kapott a Bibliotheca Corviniana „alapkövének” tekinthető Philostratus-corvina. Zsupán Edinával, az OSZK kutatójával beszélgettünk.