Merre van Piripócs és hogy jutunk el a Harap utca háromba?
Vajon létezik-e a következő találós kérdésben szereplő Piripócs település? „Jankó elment Piripócsra. Találkozott három tóttal. Minden tótnak három zsákja, minden zsákban három macska. Hányan mentek Piripócsra?” A Pallas nagy lexikona még képzelt helységként említi, amely az elmaradottság és a kisszerűség megtestesítője.
Viszont azt már kevesebben tudják, hogy egy valóban létező településről van szó. Pontosabban nem önálló helység, de lakott hely, amely Fejér vármegyében, az Előszálláshoz tartozó Kisszentmiklóstól keletre terül el – így olvasható a Kiss Lajos-féle Földrajzi nevek etimológiai szótárában. Ugyanakkor a KSH Helységnévtárának információi szerint Piripócs jelenleg Tolna vármegyében található, és Dunaföldvár külterületéhez tartozik. 1926-ban Piripócstelepként szerepelt, majd később önállóan, Piripócsként, ahol a térkép szerint a mai napig mezőgazdasági jellegű tanyák sorakoznak a dűlőút mellett. Varró Dániel is megverselte a Gasztronómiai limerickek címmel: „Volt egy úr, lakhelye Piripócs, / Fogkrémmel ette a pirítóst. / Rakott rá ribizlit, / Kérdezték: hogy ízlik? / Azt mondta: finom, csak kicsit sós.”
A fiktív helynevek általában a humor és az irónia jegyében születtek. A Mucsa névben megnyilvánuló gúnyos, lenéző jelentéstartalom valószínűleg az 1920-as években népszerű Borsszem Jankó című élclap Mucsa rovatának és a szerző Mucsai álnevének köszönhető. A Mucsa ~ mucsai ugyancsak fiktív név, amely hasonló, létező településnevek eltorzításával jöhetett létre, majd a mindennapi szóhasználatban az elmaradottság, parlagiság jelképe lett. Ezen nevek közé sorolható a ritkábban használt Tápióbivalyhónalja, valamint a már nevében is az eldugottságra asszociáló Simagöröngyös vagy Guglinsekeresd (ihletője vélhetően Zalaegerszeg Nekeresd városrésze). Újabb keletű ilyenfajta településnév Iszapszentgilisztás, ez az Iszkaszentgyörgy névből származik. Vélhetőleg a puszta humor és a képzelet szülte a Humbákfalva településnevet is. A Humbák szó kitalált családnév, amely hangalakjával valószínűleg a mértéktelen alkoholfogyasztásból eredő letompultságra utalhat. Humbákfalva egyik szomszédja Venyigelacháza, ez a létező Kiskunlacháza településnévből és a venyige szóból ered, utóbbi a szőlőtermesztésre, ezáltal pedig a gyakori borfogyasztásra utal.
A -borzasztó vagy a -rettenetes utótagú, kitalált településnevek létrejöttének az oka az, hogy gyakran található sok hasonló névkezdetű település közel egymáshoz, mivel mindegyiküket ugyanarról a közelben húzódó hegységről (pl. Pilis) vagy folyóvízről (pl. Rákos-patak) nevezték el. Ezen települések útvesztőjében a környéket nem ismerőknek könnyű volt eltévedniük, emiatt alakultak ki a zavarból való menekülőútként például Rákosborzasztó, Pilisborzasztó, Tápiórettenetes, Rákosrettenetes. Az egész országban szétszórtan találkozhatunk a szent szót tartalmazó -szentmárton, -szentpéter, -szentmiklós településnevekkel, így állandó rácsodálkozásra ad okot egy újabb felfedezése valamely eldugott helyen. Ezért születhetett meg Nahátszentpéter. Ennél prózaibb okokból keletkezett Pilissörösjenő mint fiktív helynév. Annak köszönheti a létét, hogy előtört az az „igazságérzet”, hogy míg Pilisborosjenő nevében irigylésreméltóan megtalálható elidegeníthetetlen alkoholos italunk, a bor neve, addig a sörök kedvelői nem részesültek ilyen kitüntető figyelemben.
A fiktív településnevek létrejöhettek a kisebb, alsó vagy felső elnevezésű vasúti megállóhelyekre való utalással. Ezek megjelennek a humor egyik eszközeként a már eleve hosszú fiktív településnevek további részeként, például Mészárospusztaszemölcs alsó vagy pedig mint a jelentéktelenség és eldugottság önálló megtestesítői önállóan is, például Alsókismellék, Felsőzsebalja. Hasonlóan utal az eldugottságra a Bokoraljapusztaszéle elnevezés is.
Előfordul, hogy egy film játszódik olyan településen, amelynek a neve kitaláció. Ilyen Acélváros. Duna-parti város, Koltai Róbert Csocsó, avagy éljen május elseje! eseményei zajlanak itt. A helynév az 1950-es években Sztálinvárosnak hívott Dunaújvárost jelképezi. Koltai itt nőtt fel, a Sztálin név jelentése pedig acél(ember). Az Acélváros ugyanakkor gyakran volt Miskolc beceneve is az 1980-as években, gondoljunk a P. Mobil Miskolc című slágerére! Egyébként amikor Sztálinváros átnevezéséről volt szó, akkor az Acélváros név is felmerült lehetőségként.
Különböző szépirodalmi művek helyszíne is gyakran kitalált. Alsó-Kukucs fiktív településnév, Csukás István Csicsóka és a moszkitók című ifjúsági regényének színtere. Szömölnök a helyszíne Szamos Rudolf Kántor nyomoz című bűnügyi regényének. A névadást feltehetőleg a környéken létező Alsó- és Felsőszölnök települések neve ihlette, amelyet a szerző Szomolnok nevével elegyíthetett. Ez utóbbi egyébként község Szlovákiában. Kosztolányi Dezsőnek a Pacsirta, az Aranysárkány és az Esti Kornél című regényének a színhelye Sárszeg. Fiktív, de Szabadka mintájára megalkotott poros, istenháta mögötti, alföldi kisváros, amely a fullasztó, szűk látókörű, fojtogató magyar vidék szinonimája. Sőt kitalált utcanévvel is találkozhatunk: Harap utca 3. Weöres Sándor Kutyatár című versében szerepel. „Harap-utca három alatt / Megnyílott a kutya-tár, / Síppal-dobbal megnyitotta / Kutyafülü Aladár.” A költemény és az utcanév megalkotásában szinte biztosan motiválta a költőt a Budapest XII. kerületében valóban létező és e névtől csak egyetlen betűvel eltérő Karap utca; ez utóbbi elnevezés a többgenerációs Karap jogászcsalád tagjainak emlékét őrzi. 2024 januárjában Balassagyarmaton a San Lazaro Állatvédő Alapítvány megnyitotta a Kutyatár nevű kutyamenhelyét a Harap utca 3. szám alatt, a helyi képviselő-testület Weöres Sándor születésének 100. évfordulója előtt tisztelgett a névadással.
