A hangfelvétel-kiadók nemzetközi szervezete, az IFPI (International Federation of the Phonographic Industry) – amelynek hazai képviselője a Mahasz (Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége) – kiadta első olyan jelentését, mely az európai uniós zenei piacra fókuszál. A Music in the EU: A Global Opportunity, vagyis a Zene az EU-ban: egy globális lehetőség című kiadvány azt vizsgálja, hogy a lemezkiadók munkája és befektetései hogyan viszik sikerre az európai zeneipar szereplőit mind belföldön, mind nemzetközi szinten.
A kiadvány mindemellett betekintést nyújt az EU globális zenei ökoszisztémában elfoglalt helyének megőrzésével és megerősítésével kapcsolatos kihívásokba és lehetőségekbe is. Reflektál a világ más régióiban tapasztalható gyors növekedésre és fejlődésre, és bemutatja azt is, hogy az EU döntéshozói hogyan segíthetnek a zenei piac pozitív jövőjének biztosításában az európai zenei élet jelen sorsfordító időszakában.
A lemezkiadók csúcséve 2001 volt
A beszámoló megállapításaiból kiderül, hogy az Európai Unió zenei hangfelvételekből származó éves bevétele 2023-ban 5,2 milliárd euró volt, amely meghaladja Japán 2,5 milliárd eurós, az Egyesült Királyság 1,7 milliárd eurós és Kína 1,3 milliárd eurós bevételét. Ez az összeg azonban az infláció mértékét is figyelembe véve csak 61 százalékát érte el a 2001-es szintnek, ami az iparág bevételi csúcsát jelentette. Az IFPI által kiadott dokumentum kitér arra is, hogy a hangfelvétel-kiadók befektetései pozitív hatást gyakorolnak az egész európai zeneiparra, az általuk közvetlenül megtermelt vagy befektetett minden egyes egy euró további 1,80 euró GDP-hozzájárulást eredményez a zenei ágazat értékláncának más részein.
A toplistákat az amerikaiak vezetik
A dokumentum megállapítja: az európai helyi művészek sikeresebbek a saját területükön, mint más régiók művészei a saját piacukon. Azon a 22 uniós piacon ugyanis, ahol az IFPI éves slágerlistaadatokat gyűjt, a top 10-es kislemezek átlagosan 60 százaléka származott hazai előadóktól, szemben az EU-n kívüli piacokon elért 47 százalékkal. A statisztikákból kiderül továbbá, hogy a nemzetközi top 10-es kislemezek között az amerikai előadók – például Miley Cyrus, Taylor Swift vagy David Kushner – vezetnek, ám a latin- és közép-amerikai országok (Kolumbia, Puerto Rico, Mexikó és Argentína) előadói is jól teljesítenek.
A dokumentum beszámol arról is, milyen mértékben növekedtek a zenei hangfelvételekből származó éves bevételek globális szinten. A statisztikából kiolvasható, hogy az EU éves 8,7 százalékos növekedési üteme jelentősen elmarad például Kínáétól (25,9 százalék) és Mexikóétól (18,2 százalék), nem éri el a globális növekedési ütemet (10,2 százalék), viszont megelőzi az USA 7,2 százalékos, Japán 7,6 százalékos és az Egyesült Királyság 8,1 százalékos növekedési ütemét.
Szembe kell nézni a kihívásokkal
A jelentés azt is felvázolja, hogy az uniós intézmények hogyan támogathatják a zenei ágazatot és a mesterséges intelligencia etikus fejlesztését. Mint fogalmaznak, meg kell előzni minden olyan nemzeti kezdeményezést, amely veszélyeztetné az egységes európai digitális piac működését, valamint a zeneipar növekedési és fejlődési képességét, míg a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatokat meg kell gátolni abban, hogy szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakat jogosulatlanul dolgozzanak és használjanak fel.
„Egyértelmű, hogy a lemezkiadók munkája, befektetései és szenvedélye, valamint a fantasztikus európai művészekkel való partnerségük pozitív fejleményeket eredményeznek az EU-ban, és támogatják a világ zenei életében betöltött vezető szerepét” – írja Victoria Oakley, az IFPI vezérigazgatója a jelentés előszavában, melyben az Európai Uniót a zene számára létfontosságú helynek nevezi.
A statisztikákkal kapcsolatban a következőképpen fogalmaz: „A jelentésben szereplő adatok azonban azt mutatják, hogy a világ más részei gyorsan fejlődnek és növekednek, az EU pedig lemaradhat. A politikai döntéshozóknak most lehetőségük van arra, hogy segítsenek ezt orvosolni: jól működő belső piacot biztosítva, jogbiztonságot és védelmet nyújtva a zenei jogtulajdonosoknak, támogatva a felelős és etikus mesterséges intelligencia fejlődését, és olyan versenyfeltételeket teremtve, amelyek között a mai dinamikus zenei ágazat fejlődni tud. Napjainkban az európai zeneipar nagy kockázattal, de egyben nagy lehetőségekkel is szembesül. Az, hogy a politikai döntéshozók hogyan kezelik ezeket a kérdéseket, segít meghatározni a jövőjét.”
