Ma már nem jár a nevezés mellé egy oldal szalonna: kezdődik a Kékszalag
„A Kékszalagon nemcsak a hajó sebessége számít, hanem az is, hogy mikor és hogyan hozol döntéseket” – mondja Litkey Farkas, és neki elhihetjük, hiszen tizenhárom alkalommal nyerte meg a Balatont megkerülő nemzetközi távolsági vitorlásversenyt, az idén 92 éves Kékszalagot. A balatoni vitorlázás legnagyobb ünnepe, Európa legnagyobb tókerülő vitorlásversenye, az 58. Kékszalag, július 30-án kilenc órakor kezdődik Balatonfüreden.
A kontinens legnagyobb presztízsű, legrégibb, leghosszabb távú és a legtöbb indulót regisztráló tókerülő versenyét először 1934. július 27-én indították, amit Ugron Gábor nyert Rabonbán nevű cirkálójával. (A szeles verseny legeredményesebb vitorlása a Tramontana volt, a cirkálóval 1940-ben, 1942-ben, 1963-ban, 1971-ben, 1977-ben, 1979-ben és 1989-ben is megnyerték a Kékszalagot.) És bár a hullámok mindig a legjobb hajós oldalán állnak, a dolog közel sem ilyen egyszerű.
Szükség van szabályismeretekre, biztos hajókezelési rutinra, azaz magabiztosan kell tudni vitorlát kezelni, manőverezni, reffelni (a vitorla felületének csökkentése), fordulni és kikötni különböző szélviszonyok között. Ismerni kell természetesen a versenytaktikai fogásokat, ügyesen kell kihasználni a szélfordulókat, különböző pályataktikákat. Tisztában kell lenni a navigáció és meteorológia kapcsolatával, hiszen a Balaton időjárása gyorsan változik, bizonyos pillanatokban a szél írja a versengés forgatókönyvét. Értelmezni kell az előrejelzéseket, a széljelenségeket, és kezelni kell a viharhelyzeteket.
A megmérettetés hagyományosan minden évben azon a júliusi napon indul, amelyik legközelebb esik a teliholdhoz, mert a vitorlásokat a telihold fénye segítheti az éjszakai navigációban. A tihanyi Sport Szállóban rendezett ünnepségen a Balaton Kékszalagját legelőször József főherceg adta át Ugron Gábornak 1934. július 29-én. Már ekkor világossá vált, hogy a verseny az egyik legjobb propagandaeszköz a Balaton népszerűsítéséhez.
A gyorsasági verseny hagyományos útvonala: Balatonfüred–Balatonkenese–Siófok–Keszthely–Balatonfüred. A verseny szabályai egyszerűek voltak már a harmincas években is: az nyer, aki a kiírt távolságon az óramutató járásának megfelelően a leggyorsabban, kikötés nélkül körbehajózza a légvonalban 155 kilométeres távolságot.
Persze nem a Kékszalag az egyetlen tókerülő verseny, ott van a Garda-tavon megrendezett Centomiglia, a Boden-tavi Rund um és a Genfi-tó Bol d’Or küzdelme. Ugyanakkor a magyar Kékszalag elsőségét senki nem vitatja, ez a kontinens legrégibb tókerülő vitorlásviadala. Ugyanakkor: hiába hajtja a Kékszalag vitorláját a szél mellett a hagyomány is, maga a verseny is változik.
Annak idején még nem volt időkorlátozás, manapság viszont már van: 48 óra alatt kell teljesíteni a távot. 1942-ig a versenyt kétévente tartották meg, páros években, a háború miatt is voltak kimaradt évek, és csak 1947-ben tartottak újra versenyt, sokáig csak a páratlan években. A háború utáni állapotokat jól szemlélteti az, hogy nem volt nevezési díj, ugyanakkor a résztvevők kaptak egy-egy oldal szalonnát. És hogy mi a díj? A nyertes hajó árbócának csúcsán loboghat a szalag, egészen addig, amíg a kapitánya őrzi az elsőségét, illetve serleg is jár, amelyet a Herendi Porcelánmanufaktúra adományoz a legjobb hajósnak.
A verseny egy idő után már annyira népszerű lett, hogy 2001-ben elhatározták, hogy minden évben megrendezik. A Kékszalag történetének legsikeresebb versenyzője Litkey Farkas, aki egymás után kilenc alkalommal – 2001 és 2009 között – tűzhette hajójára a dicsőség szalagját, majd 2011-ben tizedszer is győzött, sőt, 2013-ban a tizenegyedik, míg 2016-ban tizenkettedik győzelmét aratta.
Részben a Kékszalagnak is emléket állít Farkas Ádám balatonfüredi Bujtor Istvánt ábrázoló szobra. Farkas az alkotásba belekomponálta az 1969-es Kékszalag-győztes Rabonbán II. hajót. A Rabonbán II. még az 1980-as évek második felében lett az Ötvös Csöpi „balatoni zsarut” alakító színész tulajdona. „Oldd el a köteleket, hajózz ki a biztonságos kikötőből, fogd be a szelet a vitorládba! Fedezz fel, álmodj, ismerd meg a világot!” – mondta Mark Twain, és azt kell mondjuk, igaza van. És még az sem baj, ha közben versenyzünk is.
