Sorsfotókat állítanak ki a Random Galériában

A kiállítás kurátora, Diósi Máté ötlete alapján az alkotók rituális kártyahúzással választották ki saját tarot-lapjukat, majd annak eredeti jelentéstartalmából kiindulva hozták létre egyéni, szimbolikus fotográfiai válaszukat. A tarot története épp annyira misztikus, mint a lapjainak jelentése, de jelen tudásunk szerint a kártyákról elsőnek egy 1377-ben keltezett dokumentumban tettek említést. A 15. század végére már a maihoz hasonló, 78 lapból álló csomag vált ismertté, amelyet velencei tarot-nak neveztek, a későbbiekben marseille-i tarot-ként híresült el – írják a szervezők.

A marseille-i tarot máig is hozzáférhető az eredetivel azonos kiadásban, a szakirodalmak általában ezeket a lapokat kiáltják ki „eredetinek”. Jellegzetes, egyszerűen színezett lapjai erősen megosztják a hozzáértőket, abban azonban egyetértenek, hogy szimbólumrendszere valóban a ma kapható lapok eredetijének tekinthető.

A tarot rendszere nagy és kis arkánumokból áll. A legismertebb nézőpont szerint a 22 lapot tartalmazó nagy arkánum eredetileg is jövendölésre készült, melyet az egyes lapok témái bizonyítanak. A legkorábbi ábrázolásokon klasszikus európai, pontosabban észak-itáliai motívumok, hivatások jelennek meg mint származásmutatók. Az 56 lapból álló kis arkánum pedig kétségtelenül Keletről származik. Az 1500-as években készült, négy elemet tartalmazó (Botok, Kelyhek, Kardok, Érmék), Négy Mameluk elnevezésű kártyajáték lapjain jellegzetes keleti ornamentikával találkozhatunk. A két különböző kártyacsomag egyesítése után a nagy arkánum lapjai lettek az úgynevezett erős, vagyis trompf lapok, amelyek a komolyabb, nagyobb eseményekre utaltak.

Kiállító művészek

Boncsér Orsolya, Diósi Máté, Fedor Ilka, Földes Borbála, Fuska Nikol, Hartyányi Norbert, Illyés Zalán, Koczka Viola, Kolozsi Bea, Mészáros László, Mucsy Szilvia, Olajos Ilka, Pataki Vukov Ágnes, Somogyvári Kata, Sprenc Balázs, Springár Anita, Takács Ramóna, Szami, Telkes Tímea, Urbán Ádám, Varga Balázs, Vincze-Bába Gabriella