A jövő étrendjében egyre inkább előtérbe kerül a személyre szabott táplálkozás – mondta Antal Emese dietetikus. – Ez szorosan összefügg a diagnosztikai eszközök fejlődésével, amelyek lehetővé teszik, hogy pontosabb képet kapjunk az egyéni szükségletekről. Például ma már könnyebben felismerhetőek a különféle érzékenységek és allergiák, mint a gluténérzékenység vagy más, táplálkozással összefüggő betegségek. Ez az irányzat várhatóan tovább erősödik. Egy másik markáns vonulat a visszatérés a természethez, amely a növényi alapú étrend népszerűségének növekedésével párhuzamosan bontakozik ki. Emellett egyre többen fordulnak a kertészkedés és a gazdálkodás felé, amely hozzájárul a fenntarthatóbb életmódhoz. Az ellátási láncok rövidülése szintén fontos szerepet játszik: a lokális, helyi termékek ismét felértékelődnek.
Az élelmiszergyártásban is új trendek figyelhetők meg. Az adalékanyag-mentes termékek iránti kereslet növekszik, és ha a gyártók mégis adalékanyagot használnak, az egyre inkább természetes eredetű. Azok a cégek, amelyek hosszú távon terveznek, már most elkezdték alkalmazni a táplálkozástudomány eredményeit, hogy egészségesebb termékeket állítsanak elő. Ennek köszönhetően számos termék egészségesebb összetételűvé válik. Sok olyan élelmiszer jelenik meg, amelyet például rostokkal vagy vitaminokkal dúsítanak, miközben csökkentik bennük a só, a zsír és a cukor mennyiségét. Az egészségtudatosabb megközelítés tehát kettős: egyszerre vonják ki a káros összetevőket és adják hozzá a kedvező hatásúakat. Összességében elmondható, hogy ezek az irányvonalak hosszú távon jelentősen átalakíthatják a táplálkozási szokásainkat.
A jövő étrendjének alakulása kapcsán Emese szavai egy személyes emléket juttattak eszembe. Gyerekkoromban minden nyáron nagymamám kertjében játszottunk, ahol megtanított különbséget tenni a frissen szedett zöldségek és a bolti áruk között. Az ő történetei a háború utáni szűkös időkről és a saját kertben termesztett ételek fontosságáról olyan mély nyomot hagytak bennem, hogy azóta is próbálom követni azt a szemléletet: az étel érték, amit a termőföld ad nekünk.
Ez a szemlélet összecseng azzal, amit a dietetikus is kiemelt: a személyre szabott táplálkozás és a természethez való visszatérés nemcsak egyéni szinten, hanem társadalmi méretekben is egyre fontosabbá válik. Az étkezési szokások átalakulása mögött ott van az a törekvés, hogy ne csak egészségesebbek, hanem környezettudatosabbak is legyünk. Ez a jövő konyhájának egyik fontos feladata.
Antal Emese azt is elmagyarázta nekem, hogy a táplálkozásunkban és az élelmiszeripar fejlesztéseiben megfigyelhető változások különböző szinteken jelennek meg. Ezek közül a globális tendenciák, vagyis makrotrendek, valamint a kisebb léptékű, helyi szinten is érzékelhető mikrotrendek határozzák meg leginkább a jövőt. A szakértő szerint a makrotrendeket olyan szélesebb körű hatások befolyásolják, mint a klímaváltozás és az egészséggel kapcsolatos problémák súlyosbodása.
A fenntarthatóság érdekében egyre nagyobb figyelmet kap az élelmiszerek termelésének és csomagolásának környezetbarát jellege. A fogyasztóknak nemcsak az ételek tápértéke, hanem a környezetvédelemhez való hozzájárulásuk is fontos szemponttá vált.
Az egészséggel kapcsolatos megatrendek inkább az idősebb korosztály számára relevánsak, de általánosságban is hatással vannak a táplálkozási szokásokra. Ahogy a születéskor várható élettartam nő, úgy válik egyre fontosabbá az egészségben eltöltött évek meghosszabbítása. A dietetikus szerint a jövő élelmiszerei egyre gyakrabban tartalmaznak olyan összetevőket, mint az omega–3 zsírsavak, a cink vagy a hidrolizált kollagén, amelyek segíthetnek az időskori egészségi problémák megelőzésében.
Ha a mikrotrendekről beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a probiotikumok előretörését – mondta Emese.
Egyre inkább felismerjük, hogy az egészséges bélflóra a testünk számos funkciójára hatással van. És itt vannak a „mentes” termékek. Gondoljunk csak a gluténmentes vagy alternatív alapanyagokból készült ételekre, például a gyümölcs- vagy zöldségalapú lisztekre. Ezek már most is rengeteg ember életét megkönnyítik, és még többen kezdik felfedezni az előnyeiket.
Nem beszélve az alkoholmentes italokról. Ez a szegmens is hihetetlen tempóban fejlődik. A fiatalok között egyre többen vannak, akik fontosnak tartják az egészséges életmódot, de közben nem akarnak lemondani a társasági élményekről. Az alkoholmentes gin vagy más hasonló italok egyre népszerűbbek. Látni, hogy az emberek már nemcsak a szórakozásra, hanem annak hatásaira is figyelnek.
És végül ott van a stresszkezelés. Napjaink egyik legégetőbb problémája a tartós stressz, és az erre adott válaszok most kezdik igazán formálni a piacot. Magnéziummal, B6-vitaminnal vagy akár CBD-olajjal dúsított élelmiszerek jelentek meg, amelyek célja, hogy segíthetnek csökkenteni a stressz hatásait. Az emberek keresik azokat a termékeket, amelyek nemcsak táplálják a testüket, hanem hozzájárulnak a mentális jóllétükhöz is. A nemzetközi trendek alapján egyértelmű, hogy az élelmiszeripar jövőjét a fenntarthatóság, az egészségesség és a kényelem egyensúlya fogja meghatározni.
Mindenmentes ételek, algák, csírák, rovarfehérjék – a jövő élelmiszertrendjei talán bizarrnak tűnnek, de már ott kopogtatnak az okoshűtőnk ajtaján. A Magyar Kultúra magazin 2025/2. számában még több kiderül a témáról, ahol több más, a jövővel kapcsolatos írás is olvasható. A magazinról további információk itt érhetőek el.
Fotók: Kurucz Árpád
