Július 5-én történt

Július 5-én történt:

1687 Megjelent a tudomány történetének egyik legfontosabb műve, Isaac Newton Philosophiae Naturalis Principia Mathematica című latin nyelvű, háromkötetes munkája.

1809 Megkezdődött a napóleoni háborúk történetének egyik legnagyobb és legvéresebb csatája Bécstől északkeletre, Wagramnál. Az ütközetben Napóleon francia császár döntő győzelmet aratott az osztrákok fölött, a csatatéren majdnem 80 ezer halott és sebesült katona maradt.

1811 Venezuela kikiáltotta a spanyol uralomtól való függetlenségét, ez a nap a latin-amerikai ország nemzeti ünnepe.

1848 Pesten megkezdte munkáját a magyar történelem első népképviseleti országgyűlése.

1935 Az Egyesült Államokban életbe lépett az a törvény, amely államilag elismerte a szakszervezeteket, megtiltotta a munkáltatóknak az úgynevezett „társasági szakszervezetek” létrehozását, és kötelezővé tette a kollektív szerződéseket.

1943 A második világháborúban, a szovjet fronton megkezdődött a történelem egyik legnagyobb páncélos ütközete, a szovjet győzelemmel végződő kurszki csata.

1946 Egy párizsi divatbemutatón bemutatták a bikinit, a legnépszerűbb női fürdőruhát.

1950 Az izraeli parlament, a kneszet elfogadta a hazatérési törvényt, amely minden zsidó számára biztosítja a letelepedés jogát Izraelben.

1954 Elvis Presley elkészítette első kislemezét a memphisi Sun stúdióban.

1962 Algéria kikiáltotta a francia gyarmati uralomtól való függetlenségét, ez a nap az észak-afrikai arab ország nemzeti ünnepe.

1975 Az amerikai Arthur Ashe első fekete teniszezőként nyerte meg a wimbledoni bajnokság férfi egyes versenyét.

1988 Magyar földre érkeztek Bartók Béla Egyesült Államokból hazaszállított hamvai.

1994 Az Egyesült Államokban létrejött a világ legnagyobb online áruháza, az Amazon.com.

1996 Skóciában megszületett az első klónozott emlős, Dolly bárány.

2008 Mányoki Attila zalaegerszegi hosszútávúszó 25 óra és 32 perc alatt hosszában átúszta a Balatont.

Július 5-én született:

1823 Tóth József színész, rendező, a Nemzeti Színház második nemzedékének tagja

1853 Csontváry Kosztka Tivadar festő, a modern magyar festőművészet egyik legeredetibb alakja

1853 Sir Cecil Rhodes brit politikus, a gyarmatosítás szószólója, a róla elnevezett Rhodesia (ma Zimbabwe) létrehozója

1863 Földváry Tibor műkorcsolyázó, a magyar sport első Európa-bajnoka

1888 Herbert Spencer Gasser Nobel-díjas amerikai orvos, idegfiziológus

1889 Jean Cocteau francia költő, író, filmrendező, festő

1914 Fischer Annie háromszoros Kossuth-díjas zongoraművész

1923 Klaniczay Tibor Kossuth-díjas irodalomtörténész, akadémikus

1924 Starker János világhírű magyar csellóművész

1932 Horn Gyula szocialista politikus, 1994–1998 között miniszterelnök

1938 Simor András költő, író, műfordító

1939 Bak Imre Kossuth-díjas festőművész, a Nemzet Művésze

1943 Robbie Robertson kanadai rockzenész, a The Band énekes-gitárosa

1958 Bill Watterson amerikai képregényalkotó, a Kázmér és Huba című képregénysorozat atyja

1985 Megan Rapinoe kétszeres világbajnok, olimpiai bajnok, Aranylabdás amerikai labdarúgó, az amerikai női válogatott csapatkapitánya

Július 5-én halt meg:

1044 Aba Sámuel, Magyarország harmadik királya 1041–1044 között, a magyar történelem első választott királya

1833 Joseph Nicéphore Niépce francia katonatiszt, feltaláló, a fényképezés úttörője

1908 Than Károly kémikus, akadémikus, az első magyar vegyészeti szaklap alapítója

1966 Hevesy György magyar születésű Nobel-díjas kémikus, a hafnium felfedezője, az MTA külső tagja

1968 Proszt János Kossuth-díjas kémikus, akadémikus

1969 Gertler Viktor Kossuth-díjas filmrendező

1969 Walter Gropius német építész, a Bauhaus egyik alapítója

1988 Gedényi Mihály író, fordító, sportvezető, szinkrontolmács

1993 Harrison Evans Salisbury Pulitzer-díjas amerikai újságíró

2003 Vezér Erzsébet irodalomtörténész, Ady-kutató

2018 Claude Lanzmann francia dokumentumfilm-rendező, újságíró

Nyitókép: Palatinus Strandfürdő 1973-ban. Fotó: Fortepan / MHSZ