Erdő Péter bíboros a kiállítás megnyitóján kiemelte, az Aranybullában az alkotmány jelképét tiszteljük, és az egyház szerepének jelentőségét növelte, hogy a prímás küldetése volt a király figyelmének felhívása a keresztény értékekre.

Török Csaba, a főszékesegyházi kincstár igazgatója emlékeztetett arra, hogy

az Aranybullából kiadása idején hét másolat készült,

ezek közül egyet Esztergomban őriztek, de ez megsemmisült. Később családi adományból kaptak egy 1318-ban készült másolatot, amely az okirat legkorábbi előfordulásának számít, mivel a kiadáskori másolatok is eltűntek.

Az Aranybulla a magyar történelem egyik legismertebb dokumentuma, nevét aranypecsétjéről kapta.

Jelentősége nem saját korához, hanem utóéletéhez kapcsolódik. Azt követően ugyanis, hogy Nagy Lajos király 1351-ben megerősítette és törvénybe foglalta az 1222. évi oklevél szövegét, évszázadokon át a magyar nemesi kiváltságok foglalatának tekintették. Így került be az Aranybulla Werbőczy Istvánnak a középkori magyar jogot összefoglaló tekintélyes művébe, az 1517-ben kiadott Hármaskönyvbe. Werbőczy révén egészen 1848-ig az Aranybulla volt a magyar rendi ellenállás, a magyar függetlenségi törekvések egyik sarokköve.

Nyitókép: az Aranybulla-kiállítás műsorfüzete (forrás: Facebook / Esztergomi Bazilika és Főszékesegyházi Kincstár)