Kapudrog a könyvolvasáshoz

Annyira elkábít a különös történetével, hogy olyan állapotba kerülünk, mintha drogoznánk? Nos, lehetne ez is a jelentése, de nem erről van szó. A szavak jelentésváltozása, jelentésbővülése természetes folyamat. Nézzünk még példákat! „Három kapudrog könyvet fogok mutatni.” „Tiniirodalom: kapudrog az olvasáshoz.” „5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához.” „Sült zöldség: kapudrog az egészségesebb élethez.” Tehát a kapudrog új jelentése: valamire rászoktató, valamit, valakit megkedveltető eszköz, módszer.

Kissé szokatlan és furcsa, mert az egyébként negatív tartalmú szó pozitív értelemben használatos.

A mondatokban konkrétan azt jelöli, hogy megszerettetni egy zeneszerzőt, az olvasást, rávezetni az egészséges életmódra.

A nyelvtörténet korábbi időszakaiban is találkozhatunk efféle jelentésváltozással, ilyen például az iszákos szavunk. Ez a boriszák összetétel lerövidüléséből, az utótag önállósulásával jött létre. Az iszák eredeti jelentése bortömlő vagy boroszsák volt, ami arra a metaforára épül, hogy a mértéktelenül ivó ember úgy nyeli és tárolja a folyadékot, mint egy iszák, azaz bőrtarisznya. A tárgyat jelentő szóból egy -s képzővel – iszákos – tulajdonságot leíró melléknévvé vált, tehát mai jelentése részeges (ember). Mivel a szó eredeti jelentése elhomályosult, és az iszákos szó a nyelvi köztudatban az iszik családjához számítódott, ezért a jelentésváltozáshoz az iszik ige is hozzájárulhatott. 

Egy Oscar-díjra jelölt film rendezője ezt nyilatkozta egy napilapunknak: „Magyarország és a magyar filmipar jelenleg szexi, de ennek ellenére mégsem olyan egyszerű Hollywoodban munkát találni.” Nyilvánvaló, hogy ebben a mondatban a szexi nem azt (vagy nem egészen azt) jelenti, mint amilyen értelemben ezt a szót az 1960-as évek óta használjuk: ’erotikus, a szexuális vágyat felkeltő’. Ha belenézünk az internetes keresőbe (azaz „megguglizzuk” a kérdéses szót), azt tapasztaljuk, hogy a példák többségében az eddig megszokott jelentésében szerepel a szexi szó (pl. szexi fehérnemű stb.). De találkozhatunk esetenként az újabb jelentésével is. Az egyik példa, meglepő módon az 1956-os emlékévhez kapcsolódik: „Szexi és trendi lesz az idei [értsd: 2016-os] 1956-os emlékév.” A szexi itt minden bizonnyal körülbelül azt jelenti, hogy ’kapós, divatos, izgalmas, feltűnést keltő’. Azonban mindenképpen stílustörésnek tekinthető a szó használata, nem illik ide. Másik példám a Forbes magazin honlapjáról származik: „Bemutatunk négy, nagyon különbözőképpen szexi kortárs galériát.” A kortárs galériák nyilván nem azért kapták a szexi jelzőt, mert szexképeket forgalmaznak, hanem mert izgalmas, korszerű, a megszokottól eltérő stílusú képzőművészeti alkotásokat mutatnak be. A szexi szónak ez az újabb használata logikusan következik az eddigi ’szexuálisan vonzó, izgató’ jelentésből. A fiatalok (és az őket utánzó idősebbek) kiterjesztették, általánosabbá tették a melléknév értelmét, vagyis eltolták azt az ’érdekes, izgalmas, feltűnést keltő’ felé. Még nem tudni, hogy a szexi megőrzi-e ezt az újabb értelmét, vagy ez a fajta használata múló divatnak bizonyul.

Az azonban kétségtelenül „szexi”, ahogyan a fiatalok beszédében megmutatkozik nyelvünk szüntelen változása, vibrálása.

Szexi közgazdaságtan címmel indított előadás-sorozatot az egyik egyetem, és ez arra a felismerésre épít, hogy Magyarországon a közgazdaságtan egyelőre nem elég vonzó. Természetesen mindenki számára meghökkentő lehet a szexi jelző ilyetén használata, azonban mivel jó célt szolgál, ám legyen! Azonban a legnagyobb, jó értelemben vett megdöbbenésünknek, meghökkenésünknek akkor adhatunk hangot, ha megtudjuk, hogy a grammatika is szexi. Romániában egy slágerből tudhatják meg ezt a diákok az ottani legnépszerűbb előadók tolmácsolásában. Íme, a szövegének néhány részlete magyar fordításban: „Hiába van aranyórád, van BMW-d és Moet iszol, / Fenszi vagy, de nem segít, ha analfabétán írsz. / Egy nap írt nekem egy lány, de nem értettem semmit, / Hiába vagy szép, ha úgy írsz, mint egy macska. / Azt mondják, hogy jó lenne, ha tudnád, / Csábíts a szövegeddel, a grammatika szexi. / A lesz-t mindig egy sz-szel írjuk, / Csábíts a szövegeddel, a grammatika szexi. / A csajok fenn akarnak táncolni a bárpulton, / De valójában ábécéskönyvre lenne szükségük, / […] Én nem vagyok az a lány, akit szeretnél, / De ha helyesen beszélsz, kapsz egy csókot tőlem. / […] Mikor tetszik neked egy lány, ahelyett hogy fényképeket mutogatnál az autódról, / Ha azt akarod, hogy szeressen, mutasd meg neki az idézőjel-használatot, / Akkor is, ha egyesek azt mondják, még jó, hogy okos vagy, / Hidd el, akkor vagy nagyon vagány, ha helyesen beszélsz.” (A sláger meghallgatható ITT.)

A legfrissebb jelentésváltozásokkal a szlengben, a bizalmas nyelvhasználatban találkozhatunk. Ha valaki befordul, akkor zárkózottá válik, a külvilággal való kapcsolatát elveszíti. Például: „Egy kutatás szerint a nők 61 és a férfiak 51 százaléka kifejezetten szomorúnak érzi magát, befordul, amikor hazatér egy utazásról.” A burkol azt jelenti, hogy eszik, gyakran habzsolva, a kulturált étkezés szabályait, elvárásait mellőzve. Ha valakit ekéznek, bizony nem kedvelt személy, ugyanis szidalmazzák, csepülik, ócsárolják, sőt savazzák (ez utóbbinak is megváltozott a jelentése).  Ha valakikről azt mondják, hogy működik közöttük a kémia, akkor kölcsönös a vonzalom két ember között, amely esetenként nem nélkülözi a szexuális mozzanatokat sem. A kémia szó metaforikus használata feltehetően azon a párhuzamon alapul, amely a különféle vegyi anyagok társulási hajlandósága és az emberek egymás iránti vonzalma között fedezhető fel. A szavak színeváltása, azaz jelentésváltozása minden nyelvben természetes folyamat, a szókincsbővítés eszköze.

A kép illusztráció. Fotó: Shutterstock