Kecskeméti kísértethistória

Nem egyszerű egy társulat tagjainak élete, és a Színházi vándorokból kiderül, hogy a halála sem. Az első hivatásos magyar színtársulat tagjai pontosan 200 éve nem lelik nyugalmukat: a Pikko herceg és Jutka Perzsi előadásán történt botrány örök bolyongásra ítélte a színészeket. Megváltást csakis egy méltó búcsúelőadás hozhat, ezért a nyughatatlan lelkek, élükön Kelemen Lászlóval, visszatérnek Kecskemétre, és próbálni kezdenek. A Pikko herceget persze nem merik bevállalni, inkább maradnak a Hamletnél.

?Sokféle adat fennmaradt a hajdani társulatról: nevek, előadások helye és ideje, a pártolók szűk körének neve, és persze a folyamatos anyagi gondok miatti viszálykodásról szóló történetek?- meséli Szente Vajk rendező, aki hősök helyett valódi személyiségeket szeretne mutatni.

A darab nyelvezete többrétegű: megjelenik benne a nyelvújítás kori nyelv, a mai beszélt nyelv, sőt ezek keveréke is.

?A szókincsünk folyamatosan változik. Arra gondoltam, miért ne lehetne igaz ez a "kísérteteinkre"? - magyarázza Szente Vajk. - Minél több időt töltenek itt, annál több új kifejezést használnak, időnként szlenget is, ami elég viccesen hat. Egyébként igazi bravúr értelmezve végigmondani a szövegeket. A nyelvújítás korában járunk. A nehézkes, idegen szavaktól terhelt magyar nyelv éppen csak elkezdett formálódni, sok víz lefolyik még a Dunán, mire eljutunk a 19. század második felében használt nyelvig.?

A zene ezúttal is fontos szerepet kap Vajk rendezésében.

?Különleges kísérletbe fogtunk: előkerestem jó néhány 18. századi virágéneket, és megkértem Puskás Danit, hogy készítsen feldolgozásokat. Danit a The Biebersből ismerheti a közönség, nagyon mai zenéket ír és szerkeszt. Ezt hozzuk össze a virágénekekkel, aminek reményeim szerint nagyon izgalmas eredménye lesz.?

A Színházi vándorok bemutatója október 24-én lesz Kecskeméten, a Ruszt József Stúdiószínházban.