És azt tudják, mit viseltek a Szentlélek lovagrend tagjai? Kék szalagot a ruhájukon, térdmagasságban: cordon bleu-t.
Ez a kék szalag aztán kitüntetéssé is vált, ami a lovagrendből szélesebb körben elterjedt, így például XIV. Lajos ükunokája, XV. Lajos (az ő ágyasa volt Madame Pompadour) ezt használta alkalmanként elismerése kifejezésére. Történt egyszer, hogy Dubarry grófné remek szakácsnőjét az a megtiszteltetés érte, hogy elégedettségében a felséges király kitüntette a kék szalaggal. Azóta a gasztronómiában a legpompásabb mesterek, szakácsok, egyben legízletesebb ételek szinonimája volt, egészen addig, míg rútul és irigyen ki nem sajátította magának egy bizonyos étek, az eredetileg vastag, kirántott borjúszelet az előzetesen zsebébe dugott sonkával és sajttal. Ő a Cordon bleu, azaz a kék szalag-szelet. Magyarul Gordon blue.
Ne kérdezzék, miért, fogalmam nincs róla. Fogadni azonban bátran lehet: hány étlapon szerepel e név pontosan, fedve az eredeti jelentést, helyesírást, és hányszor található minden más verzió a Cordon blue-tól a Gordon bleu-n át az abszolút tért hódított Gordon blue-ig. Úgy húszból jó, ha egyszer jó (és akkor a Chateaubriand-szeletről nem is tettem említést).
Az ezzel a baj, hogy a Gordon blue épp úgy nem magyar, mint a Cordon bleu, tehát arra nem lehet hivatkozni, hogy lecseréljük a könnyen ejthető, érthető magyarra (ami amúgy helyes elv lenne).
A gasztronómia nyelve hagyományosan, és még ma is a francia. Ha a pilóták veszik a fáradságot, hogy a repülés nemzetközi nyelvét, az angolt elsajátítsák, legalább a legelegánsabb éttermek séfjeitől elvárható lenne valami hasonló, ami a saját területük francia kifejezéseit illeti. Ha őrizzük a hagyományokat, tartsuk meg az azokhoz tartozó pontos neveket is, annak legalább van valami értelme. A gint idéző Gordon, ráadásul kéken semmilyen összefüggésbe nem hozható a fenti étellel.
Nem értem, miért honosítunk meg teljesen rossz kifejezéseket, miért kettőzünk, azaz ismételjük meg magyarul az idegen szót (baconszalonna, sampiongomba), és főleg, műsorvezetőként miért javítjuk ki öntudatosan véletlenül helyesen beszélő beszélgetőtársunkat imígyen: "Nem Cordon bleu az, hanem Gordon blue!"
