Rekordot döntöttek a kék vércsék a Hortobágyon

Több mint ötezer kék vércse gyűlt össze Hortobágyon egy éjszakázóhelyen, ez a valaha ismert legnagyobb éjszakázóhely a Kárpát-medencében – tájékoztatott a Hortobágyi Nemzeti Park.

f41a94c6-c854-4526-938e-765f27206256.jpg
Kék vércse tojó (Falco vespertinus) a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpár környékén 2021. Fotó: Kovács Attila / MTI / MTVA

Közleményükben emlékeztetnek rá, hogy az ősz egyik leglátványosabb természeti jelensége a kék vércse (Falco vespertinus) őszi gyülekezése a Kárpát-medencében található síkvidéki élőhelyeken. A madarak augusztus közepétől kezdve október elejéig csapatokba verődve járják a táplálékban gazdag alföldi élőhelyeket, mielőtt nekivágnak a közép-afrikai telelőhelyeket megcélzó több ezer kilométeres útnak.

Napközben általában csak néhány tíz egyedből álló táplálkozó csapatokat lehet látni szerte a pusztákon, illetve a mezőgazdasági területeken, ahol gerinctelen (szárnyas hangyák, egyenesszárnyúak, szitakötők) és gerinces (mezei pocok) prédaállataik nagyobb mennyiségben megtalálhatóak.

A nap végéhez érve ezek a kisebb-nagyobb kékvércse-csapatok összegyűlnek egy adott helyen, ahol az éjszakát közösen töltik. Mielőtt végleg nyugovóra térnek, a madarak látványosan köröznek a kiszemelt éjszakázóhely felett. Ezek az éjszakázóhelyek általában kisebb erdők, facsoportok vagy szárnyékerdők.

Az éjszakázóhelyek pontos felderítése kiemelt természetvédelmi feladat, mivel ott a szakemberek viszonylag pontosan meg tudják számolni a madarakat, ezáltal nyomon tudják követni a vonuló madarak állományváltozását.

A kék vércsék egyik legjelentősebb fészkelő- és gyülekezőhelye a Hortobágyi Nemzeti Park hazánkban, emiatt prioritást élvez a faj helyi állományának megőrzése és a megfelelő táplálkozóterületek biztosítása. Hortobágy-szerte 8–10 éjszakázóhely is kialakulhat, amelyeket a szakemberek hétről hétre felkeresnek a vércsék pontos számontartása érdekében.

A Hortobágyon egy minimum ötezer egyedet számláló éjszakázóhely alakult ki, amely messze a legnagyobb valaha ismert éjszakázóhely a Kárpát-medencében. A kék vércse fokozottan védett faj hazánkban, természetvédelmi értéke ötszázezer forint.

Ez is érdekelheti

Az erdő türelmes óriásai – A Bükki Nemzeti Park a Törzsvendég kilencedik epizódjában

Az Északi-középhegységbe, a Bükki Nemzeti Parkba kalauzol el bennünket a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Törzsvendég című sorozata kilencedik epizódjában a fiatal természetbúvár, Mészáros Zsolt, akitől nemcsak azt tudjuk meg, milyen fák élnek együtt egy elegyes erdőben, de azt is, hogyan tanulhatunk tőlük türelmet és állhatatosságot.

Az ártéri erdő – A Gemenci-erdő a Törzsvendég nyolcadik epizódjában

Magyarország legnagyobb ártéri erdejébe, a Gemenci-erdőbe vezet el minket a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Törzsvendég című sorozata nyolcadik epizódjában a fiatal természetbúvár, Mészáros Zsolt, aki a természeti erőknek fokozottan kitett fák túlélési stratégiáit bemutatva arra is rávilágít, hogy nekünk, embereknek is képesnek kell lennünk szükség esetén újrakezdeni az életünket.

Szentélyerdő – A vétyemi ősbükkös a Törzsvendég hetedik epizódjában

Dél-Dunántúl dombjai közé, a vétyemi ősbükkösbe kalauzol minket a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Törzsvendég című sorozata hetedik epizódjában a fiatal természetbúvár, Mészáros Zsolt, aki a fokozottan védett erdőrezervátumban kifejti, milyen hasonlóságok vannak a családok és az erdők működése között, és miért fontos, hogy ne csupán egyetlen fafajta alkosson egy erdőt.

Elő a túrabakancsot, fedezzük fel a nemzeti parkokat!

Azt mondja Ned Land Verne Nemo kapitányában: „Ahol a természet gátat állít az ember elé, ott akár tetszik, akár nem, meg kell állni.” Van, amikor nem elég megállni, sőt, létrehozhatunk egy nemzeti parkot is. Május 24-én ünneplik az európai nemzeti parkok napját, ebből az alkalomból honi nemzeti parkokat jártunk be.