Rekordot döntöttek a kék vércsék a Hortobágyon

Több mint ötezer kék vércse gyűlt össze Hortobágyon egy éjszakázóhelyen, ez a valaha ismert legnagyobb éjszakázóhely a Kárpát-medencében – tájékoztatott a Hortobágyi Nemzeti Park.

f41a94c6-c854-4526-938e-765f27206256.jpg
Kék vércse tojó (Falco vespertinus) a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpár környékén 2021. Fotó: Kovács Attila / MTI / MTVA

Közleményükben emlékeztetnek rá, hogy az ősz egyik leglátványosabb természeti jelensége a kék vércse (Falco vespertinus) őszi gyülekezése a Kárpát-medencében található síkvidéki élőhelyeken. A madarak augusztus közepétől kezdve október elejéig csapatokba verődve járják a táplálékban gazdag alföldi élőhelyeket, mielőtt nekivágnak a közép-afrikai telelőhelyeket megcélzó több ezer kilométeres útnak.

Napközben általában csak néhány tíz egyedből álló táplálkozó csapatokat lehet látni szerte a pusztákon, illetve a mezőgazdasági területeken, ahol gerinctelen (szárnyas hangyák, egyenesszárnyúak, szitakötők) és gerinces (mezei pocok) prédaállataik nagyobb mennyiségben megtalálhatóak.

A nap végéhez érve ezek a kisebb-nagyobb kékvércse-csapatok összegyűlnek egy adott helyen, ahol az éjszakát közösen töltik. Mielőtt végleg nyugovóra térnek, a madarak látványosan köröznek a kiszemelt éjszakázóhely felett. Ezek az éjszakázóhelyek általában kisebb erdők, facsoportok vagy szárnyékerdők.

Az éjszakázóhelyek pontos felderítése kiemelt természetvédelmi feladat, mivel ott a szakemberek viszonylag pontosan meg tudják számolni a madarakat, ezáltal nyomon tudják követni a vonuló madarak állományváltozását.

A kék vércsék egyik legjelentősebb fészkelő- és gyülekezőhelye a Hortobágyi Nemzeti Park hazánkban, emiatt prioritást élvez a faj helyi állományának megőrzése és a megfelelő táplálkozóterületek biztosítása. Hortobágy-szerte 8–10 éjszakázóhely is kialakulhat, amelyeket a szakemberek hétről hétre felkeresnek a vércsék pontos számontartása érdekében.

A Hortobágyon egy minimum ötezer egyedet számláló éjszakázóhely alakult ki, amely messze a legnagyobb valaha ismert éjszakázóhely a Kárpát-medencében. A kék vércse fokozottan védett faj hazánkban, természetvédelmi értéke ötszázezer forint.

Ez is érdekelheti

Ahol megáll az idő – A szentgáli tiszafás a Törzsvendég harmadik epizódjában

A Bakony szívébe, a szentgáli tiszafás kiemelten védett erdejébe kalauzolja nézőit a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Törzsvendég című sorozata harmadik részében a fiatal természetbúvár, Mészáros Zsolt, aki érdekes, meglepő tényeket árul el erről a kertjeinkben is gyakran előforduló ősi örökzöld fafajtáról.

A könyvek, amik vagyok: Farkas Fruzsina

Öt könyv, ami nagy hatást gyakorolt a zöld sommelier, Farkas Fruzsina gondolat- és érzelemvilágára.

Az idegen, aki otthonra lelt – A háromhutai nagyduglászos a Törzsvendég második epizódjában

Zemplén hegyei közé, a háromhutai nagyduglászos hatalmas fáihoz vezet el minket a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Törzsvendég című sorozata második részében a fiatal természetbúvár, Mészáros Zsolt, aki nemcsak számos érdekességet árul el erről a különleges fáról, de a legmagasabb magyarországi duglászfenyőt is megmutatja.

Kertek alatt – Tudatos kirándulás-kisokos: hogyan legyünk jó vendégek a természetben?

Cikksorozatunkban Mészáros Zsolt segítségével merülünk el az otthoni kertészkedés fortélyaiban, a tudatos természetszemlélés és nem utolsósorban a fák, erdők és mezők világában. A következő részben annak járunk utána, mik az alapszabályok, amikor a természetben, erdőkön, mezőkön, völgyeken át kirándulunk.