Keller András: Bartók szellemisége mentheti meg Európa jövőjét
Nagyszabású fesztivállal indul a Concerto Budapest évada a BMC-ben és a Zeneakadémián: szeptember 26. és 28. között a zenekar a Magyar Kincsek Ünnepét Bartók Bélának szenteli, a zeneszerző halálának 80. évfordulója alkalmából. A háromnapos fesztivál a Bartók-életmű páratlan keresztmetszetét mutatja be a Concerto Budapest és hazai zenei élet legkiválóbb szólistái - Balázs János, Baráti Kristóf, Berecz Mihály, Kelemen Barnabás, Perényi Miklós, Ránki Fülöp, Szűcs Máté és a Keller Quartet, az Angelica Leánykar, Vörös Szilvia, Sebestyén Miklós - közreműködésével. A fesztivál gondolatiságáról Keller András Kossuth- és Prima Primissima-díjas hegedűművészt, karmestert, a Concerto Budapest főzeneigazgatóját kérdeztük.
Mikor, hogyan alakult ki a személyes kötődése Bartókhoz, mit jelent Önnek a művészete?
Bartók mindig velem van. Az első, meghatározó élményem tizenéves koromban A csodálatos mandarin volt, majd következett a Szólószonáta tanulása. Később jöttek sorban a további fontos szóló- és versenyművek, majd a hat vonósnégyes tanulása, amelynek előadói gyakorlata egy életre szólóan határozta meg zenei és művészei gondolkodásomat. A Keller Quartettel három évtizeden keresztül legfőbb missziónk volt a magyar zenét eljuttatni mindenhova a világon, Bartók mellett Kodályt, Kurtágot, Ligetit és Eötvöst is.
Azt tapasztaltam, hogy Bartók zenéje csodálatot és rajongást váltott ki a világ minden pontján, de egy idő után rá kellett jönnöm, hogy külföldön sokkal jobban ismerik és becsülik a zenéjét, mint itthon.
Fájdalmas volt ezzel szembesülni. Azt szeretném, és azért szeretnék dolgozni, hogy Magyarországon ne csak a zenészek, zenetudósok és a közönség egy szűk rétege szeresse meg a művészetét, hanem mindenki. Bartók Béla zenéje esszenciálisan fejezi ki a magyarság lényegét. Hangokkal mondja el, hogy milyenek vagyunk mi, magyarok, és ezzel a világ számára a legszebbik arcunkat mutatja, amely igaz, egyenes, mély és őszinte.
Bartók azt vallotta, hogy mindent szabad, csak hazudni nem.
Ezt a mindenen átütő őszinteséget Bartók mellett még Beethoven zenéjében találtam meg. Beethoven szellemi örököse Bartók Béla.
Hogyan lehetne közelebb hozni a saját hazájában élőkhöz a művészetét?
Ahhoz, hogy jól ki tudjuk fejezni magunkat, meg kell tanulnunk szépen beszélni. A mindennapi beszédünk 90%-a töltelékszó és a maradék 10% az, aminek valódi értelme van. Bartóknál nincs egyetlen hang sem, aminek ne lenne jelentősége, gondolata és iránya. Ahhoz, hogy ezt megérthessük, ki kell művelni magunkat. Azt is mondhatnám, Bartókhoz meg kell tanulnunk szépen beszélni magyarul. A magyar nyelv csodálatos, végtelen gazdagságát Bartók képes volt hangokba önteni. Ehhez a végtelen gazdasághoz felnőni valamennyiünknek gyönyörű feladat.
Tévútnak tartom azt a gondolatot, hogy Bartókot le kell fordítani modernre, érthetőbbre - semmi szükség rá. Sajnos erre sokan vevők, mert az úgynevezett „crossoverek” ma fontosabbnak tűnnek, mint maga a tiszta művészet. Hozzáteszem, lehet átiratokat készíteni, csak ehhez olyan, rendkívüli művésznek kell lenni, aki mélyen ismeri és mélyen át is éli Bartók művészetét. Sajnos a művészetet sokszor összekeverik a kultúrával, amibe sok minden belefér, de a művészet a kultúra fölött áll. A művészet az, amikor az ember kilép a saját testi mivoltából, és alkotórészévé válik a világnak. Bartók Béla volt a legnagyobb magyar művész a világon, a fesztivál programjával ezt adjuk át.
Hogyan jelenik meg mindez a fesztivál programjában?
Meggyőződésem, hogy az európai szellemiséget Bartók nyomán lehetne megújítani, az ő testvériségideálja az egyetlen, amely megmentheti Európa jövőjét. A jelent egyre inkább a szellemi kirekesztés uralja, előbb ítélkezünk, mint hogy beszélnénk egymással. Pedig rátalálhatnánk újra az egymáshoz vezető utakra, képesek lehetnénk az együttműködésre. Erre jó példa a zene, mint műfaj, vagy maga a szimfonikus zenekar, amelynek tagjai lehet, hogy különbözőképpen gondolkodnak, de abban az ügyben, amit együtt képviselnek, nem csak hajlandóak együttműködni a másikkal, hanem mindent fel is áldoznak érte. Tudják, hogy együtt hozunk létre valami jót, ezért amíg zenélünk, szolgáljuk, segítjük és inspiráljuk egymást.
Most fordul elő először Magyarországon, hogy Bartók Béla összes versenyműve elhangzik két nap alatt, kiemelkedő Bartók-előadók közreműködésével. Azt szeretném remélni, hogy Bartók gondolatait és Bartók szellemét a művek szólistái és a zenekar folyamatos párbeszéde révén intenzíven meg tudjuk idézni. Ezek a művek végigkísérik valamennyi alkotói korszakát, így egy teljes Bartók-pályakép tárulhat elénk.
A Párbeszéd lehetne a mottója is akár a Bartók Ünnepnek. A teljes program valójában erről szól. A versenyművek mellett a kamaraprogramok is a párbeszédről szólnak, a 2. hegedű-zongoraszonáta, az 5. vonósnégyes és a Kontrasztok erőteljesen fejezik ki ezt a gondolatot.
A versenyművek mellett a minden korok legnagyobb és örök problémáját, a férfi és nő viszonyát és belső világunk titkait, ennek megválaszolatlan kérdéseit teszi fel nekünk A kékszakállú herceg vára. A fesztivált Bartók zenekari versenyműve, a Concerto zárja, amelyben Bartók egész életművét összegzi.
Mi Bartók életművének, szellemiségének üzenete a jelenben?
Bartók eredeti célja az volt, hogy új magyar nemzeti művészetet teremtsen. Ehhez a kulcsot abban látta, hogy le kell menni a gyökerekig, ezért elkezdte gyűjteni a Kárpát-medencében élő népek dalait. Világossá vált az is, hogy a sok évszázados együttélés révén ezek mennyire kereszteződtek egymással. Ebből a hatalmas kutató- és gyűjtőmunkából merített ihletet, és alkotta meg Bartók a saját művészetét.
Megismerve a dalokon keresztül az itt élő népek történeteit, karaktereit, érzéseit, ebből teremtett szintézist, amellyel egyszeriben új magyar és csodálatos európai művészetet és szellemiséget teremtett. Amikor hallgatjuk a zenéjét, magunkra ismerünk, hiszen minden magyar ember a génjeiben hordozza népünk históriáját. Az európai gondolatot Bartók alkotta meg és ehhez a szellemiséghez kéne visszatérnünk. Bartók a művészetét integrálta a nyugati kánon evolúciójába, és ezzel tudta megtermékenyíteni és megújítani az egész európai zenét! Mindezért méltán tarthatjuk őt a 20. század legjelentősebb alkotójának és Bartók Bélát kellene a nemzeti origónak is tekintenünk.
A Bartók Ünnep mellett számos egyéb fesztivállal készül a Concerto Budapest. Többek között A Hegedű Ünnepe-fesztivált és Mozart-napot is megrendezik. Miért fontosak az olyan zenei események, amelyek egy témára fókuszálnak?
Azt tapasztaltam, hogy a tematikus események új kapcsolódást tudnak kialakítani a közönséggel, amely hozzáadott értékkel bír. A Mozart-nap rendkívül népszerű, 2018 óta március első vasárnapján tartjuk, és fontos eseményévé vált Budapest kulturális életének. A Hegedű Ünnepét első alkalommal tartjuk meg 2026-ban. A háromnapos fesztivállal a hangszerben rejlő lehetőségek kimeríthetetlen tárházára hívjuk fel a figyelmet és a nagy magyar hegedűiskola jelenét is szeretnénk bemutatni.
A klasszikus mellett a kortárs zenének is dedikálnak eseményeket?
A Hallgatás Napja a mi nagy kortárs zenei missziónk. A legprogresszívebb ügyünk, amit azért hoztam létre, hogy a kortárs zenét a legkülönbözőbb dimenziókból mutathassuk be. Mindennel, amit létrehozok, szeretném a művészetünket előre vinni, kortárs zene nélkül pedig nincs se jelen, se jövő. Ezért nagyon fontos a Hallgatás Napja, amire még soha nem volt elegendő támogatásunk, és minden évben veszélybe kerül a léte. Bízom abban, hogy összefogással idén sikerül megvalósítani.
Kurtág György 100. születésnapja alkalmából különleges rendezvénnyel készülnek.
2026-ban olyan történelmi pillanatra kerül sor, amilyen még nem volt. Nem csak Magyarország, de a mai zenei világ talán legnagyobb zeneszerzője, mesterem, Kurtág György születésének 100. évfordulóját ünnepeljük. Csodálatos, hogy Kurtág minél öregebb, annál fiatalabb – ez is azt mutatja, hogy a zenében minden nap meg lehet fiatalodni. A százéves zeneszerző, akit ünneplünk, új műveket ír, 2026. február 20-án mutatjuk be új operáját. Egy új zongoraversenyt is ír, amivel nem biztos, hogy elkészül, de nagyon reméljük. Az évforduló alkalmából kétnapos nyilvános workshopot rendezünk a Zeneakadémián, amelyen a mester a Concerto művészeit fogja tanítani, esténként pedig koncerteket adunk a Jelek, játékok, üzenetek sorozatból és más kamaraművekből. Semmi mást nem kívánok, csak hogy méltóak lehessünk arra, hogy együtt dolgozhatunk Kurtág Györggyel.
Az Ön számára mit jelent Kurtág-tanítványnak lenni?
15 éves korom óta vagyok a növendéke, lassan öt évtizede. Ez alatt az ötven év alatt nem volt olyan pillanat, hogy ne lett volna velem a mester. Kurtág növendékének lenni ugyanis azt jelenti, hogy tudni kell a zenéért mindent feláldozni, miközben azt is tudomásul kell venni, hogy így se biztos, hogy sikerül. Nekem nagyon sokat jelentett, hogy fiatalon ő segített közel jutni a nagy zeneszerzőkhöz. Kiváltság volt, hogy kísérte a hegedűversenyeket, amiket játszottam, és ahogy megmutatta a darabokat, mintegy bevilágította azokat számomra. Ezek nagyon nagy ajándékok, és a legfőbb törekvésem, hogy mindazt, amit tőle és a többi mesteremtől tanultam, továbbadhassam. Sajnos azt látom, ahogy romlik a világ, úgy enyészik a tanítás is. Ezért is vallom, hogy az olyan mohikánoknak, mint amilyen én is vagyok, akik még a magyar zene óriásainak nevelésében részesülhettem, ki kell tartaniuk, hogy fennmaradhasson az a zenei szellem, amit ránk hagytak.
A Concerto Mesteriskola megálmodója. Mit gondol, mennyit számít a fiatalok indulásakor a nagy művészek hatása?
A Mesteriskola keretein belül a zenekar által vendégül látott nemzetközi hírű művészek tartanak kurzusokat a kiemelkedő tehetségű ifjú magyar zenészek számára. Nagyon fontosnak tartom, hogy a fiatalok találkozhassanak azokkal a világsztárokkal, akikkel a Concerto évek óta rendszeresen együtt dolgozik. Ha a fiatalok csak két-három órát eltölthetnek a jelenlétükben, olyan élményeket szereznek, amelyek világokat nyitnak meg a számukra. Látják őket a próbán, jelen vannak, amikor zenei kérdéseken gondolkodunk, és mindez olyan rálátást adhat számunkra a művészet mögött álló tudásra, amelyet másképp nem szerezhetnek meg. Az információs világ csapdájának tartom, ha valaki elhiszi, hogy ha telefonon meghallgatja a nagy művészeket, abból tanulhat. Az igazi tanuláshoz emberi kapcsolódás kell, mi ezt adjuk meg a Mesteriskolában.
Említette, hogy a Mozart Planettel ötven kistelepülésre viszik a klasszikus zenét. Nyolc ország fővárosában is koncerteznek a Liszt Intézetek szervezésében. Nemzetközi turnéra indulnak. Fontos, hogy a magyar zenék megismertetése mellett hazánk zeneművészeti szerepét is erősítsük a világban?
Egyik legfontosabb misszióm a Concerto Budapest Mozart Planet-sorozata, amelyben országszerte ingyenes kamarakoncerteket adunk. A Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében idén ötven vidéki településre viszünk Mozart Planet-programot oda, ahol ritkán van lehetőség élő klasszikus zenét hallani. Hisszük, hogy a zene képes közösségeket formálni, identitást erősíteni és közös élményeken keresztül gazdagítani a mindennapokat. A koncertekre a Liszt Intézetek meghívására nyolc ország fővárosában is sor kerül. Mozart zenéje mindenkit megérint, életörömöt sugároz és boldogságot ad. A „Mozart-bolygón” ebből a tiszta zenéből fakad az élet, és ha ezt akár csak egy órára is átélhetik az emberek, máris kicsit jobb hellyé válhat számukra a világ.
Az európai turné mellett az Egyesült Királyságba és Írországba is megyünk idén, ahova rövid időn belül harmadszor hívnak vissza minket. Egész életemben küldetésemnek tartottam, hogy mindenhova elvigyem a magyar zenét, büszke vagyok arra, amit a Keller Quartettel elértünk. Azért hagytam fel a világméretű turnézással, hogy építhessek Magyarországnak egy másik világszínvonalú zenekart. Szeretném, ha a Concerto is lehetőséget kapna arra, hogy megmutassa, világsikereket arathat Magyarországnak. Egy magyar nemzeti nagyzenekarnak rendkívül erős kifejező ereje van, érzékelteti az összetartozásunkat, a magyarokat meghatározó innovációt, képzelőerőt, tehetséget. Mindig arra vágytam, hogy felfedezzék, a sporteredményeken kívül a zenei kincseink is milyen sokat javíthatnának világszerte Magyarország megítélésén – ráadásul több nemzetközi szinten játszó magyar zenekar van, így még több helyen hozhatnánk dicsőséget hazánknak, ha lehetőséget kapunk rá.
