petri-v.jpg

Keömley-Horváth Boglárka kapta idén a Petri-díjat

Idén tizenötödik alkalommal adták át a Petri-díjat. A díjazott kötetét megjelenteti a Magvető Kiadó, továbbá megkapja Bálványos Levente képzőművész alkotását.

Az előválogatók, Áfra János, Ayhan Gökhan, Bencsik Orsolya, Fenyvesi Orsolya, Ferencz Mónika, Izsó Zita, Juhász Tibor, Seres Lili Hanna és Sopotnik Zoltán (Pályi Márk koordinálásával) 2024-ben az anonimizált pályaművek elolvasása után a következő tíz művet jelölték a Petri-díj hosszúlistájára: Bálity Csaba: A hely, ahol élünk; Demeter Arnold: Búzaköd; Galda Gábor Attila: Idén nem lesz hóesés; Keömley-Horváth Boglárka: Naspolya, elipszilonnal; Kugler Viktor: szorongástea; Somorjai Réka: lombik; Szabolcsi Viktória: Ősszel néha még nekirepülünk a falnak (versek); Szincsák Péter: Hedonisz hányódásai tündérek tengerén; Szűcs Anna Emília: Törött tárgyakért imádkozzatok; Varga Balázs: Mindig a kő belsejében.

A Petri-díjat Nagy Bálint alapította, a december 22-i díjátadó helyszíne a Fuga – Budapesti Építészeti Központ volt. Az eseményen közreműködött az Andaxínház a Petőfi – Verseim című produkcióval.

Ez is érdekelheti

Július 16-án történt

„A tudás, az érdeklődés közelebb visz ahhoz, hogy megszeressünk valamit. Ha megszeretjük, akkor már valamennyire magunkénak is érezzük, és fontos lesz nekünk, hogy óvjuk, őrizzük, tegyünk érte, gondozzuk” – fogalmazta a 2021. július 16-án elhunyt Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, rendező, televíziós szerkesztő, Ráday Mihály, akit elsősorban az 1979-től 2010-ig általa szerkesztett és vezetett Unokáink sem fogják látni, avagy Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát című tévéműsorból ismert a nagyközönség.

Rögzült-e véglegesen Petri György helye a 20. század második felének irodalomtörténeti kánonjában?

A kérdés az, miként és miért marad Petri ma is érvényes viszonyítási pont.

December 22-én történt

1925. december 22-én született Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező. A Magyar Mozgókép Mestere címmel kitüntetett művész még harmincéves sem volt, amikor 1954-ben első rendezésével, a Szigligeti Ede vígjátékából készült Liliomfival halhatatlant alkotott, később pedig olyan feledhetetlen filmeket készített, mint a Szerelem, a Macskajáték, a Ház a sziklák alatt, a Magyar rekviem, a Fűre lépni szabad, az Egy erkölcsös éjszaka és a Mese a 12 találatról.